A magyar nép régi imádságaival foglakkozunk a Himnusz címmel megjelent könyv alapján.
Szerkesztő: Dvorszky Hedvig
A Magyar Kultira Napjára jelent meg Himnusz címmel egy különleges kötet a magyar nép régi imádságairól, amelyek a keresztény hít tisztaságával fordultak Istenhez, Jézushoz és anyjához Máriához,mielőtt a ma már nemzeti énekként elfogadott Himnusz megszületett. A kötetben olvasható Áder János köztársasági elnök, valamint Andrásfaly Bertalan néprajzkutató gondolatait Harcsik Róbert olvasta föl, a CD mellélkletről Bögös Henriette zenei szerkesztő válogatott az adáshoz néhány gyönyörű imádság
os éneket. Ezzel kíván áldott Húsvétot hallgatóinknak Dvorszky Hedvig szerkesztő
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből
Boldog Brenner János szombathelyi egyházmegyés pap a filmrendező, író Szilágyi Andor szemével. II/2.rész
Szerkesztő: Soós Viktor
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Fordította: Tóth Sándor
Felolvassa: Szélyes Imre
Készítette: Dévény Mária, Horváth János, Poór Tünde és E. Román Kata.
Szerkesztő: Sárospataki Zsuzsanna
felkészítő az emelt szintű magyar érettségire
Táj és ember harmóniája, hűség és megmaradás Kós Károly Varju nemzetség című krónikás regényében
Szerkesztő: Mihályi Anikó
családi magazin
Krisztus életünk minden mozzanatát vállalta - Spányi Antal püspök nagyheti gondolatai
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára
A Szent Háromnap Krisztus kínszenvedésének, halálának és feltámadásának húsvéti triduuma, amely az egész liturgikus év csúcspontja, de csúcspontja keresztény életünknek is. Spányi Antal püspök a nagyböjti időszak lezárásához közeledve a húsvétvasárnapot megelőző szent napokról mondja el gondolatait.
debreceni, kiskőrösi és pécsi összeállítás
- Az egészségügyi dolgozóknak szállított ki ételt a Békés Kalocsáért Egyesület.
- Nagyszombatra készül Homokmégy, egy régi hagyományt élesztenek fel.
Debreceni hírek:
- A Varázserdő projekt a második üteméhez érkezett Debrecenben.
- Elindulhat a Mosolykert ÓvodaKismacsi Telephelye épületének energetikai korszerűsítése.
közéleti beszélgetések
Jogi rendelkezések, társadalom, közélet
Szerkesztő: Pécsi Krisztina és Sallai Éva
1. Jogsegély. A dologi jogról beszélget továbbra is Szalay Kornél Géza ügyvéddel Pécsi Krisztina.
2. ”Abban a világban, amelyben születtem, imádságos harangozással kezdődött a nap, és avval is ért véget. A családok gazdagságát nyolc-tíz-tizenkét gyermek jelentette. Az öt évestől a legöregebbekig mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt… Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az időjárás és a mélységes hitük útbaigazították őket. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon. Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni, fonni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni.”- vallja Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes – keramikusművész, akivel a húsvéti szent háromnapról, a gyermekkorában átélt csángó húsvétokról és alkotói-művészi hitvallásáról Sallai Éva beszélgetett.(foto:www.mmakademia.hu)
vallomások irodalomról, művekről, szerzőkről
Reményik Sándor és Wass Albert nagypénteki versei
Szerkesztő: Kövér Tamás
A misszionárius is nehezen magyarázza el a bennszülöttnek, miért három személy az Isten, és mi a nagypéntek jelentősége - magunk pedig az ifjabb generációk értetlenségével vagyunk így. Két kevesebbet idézett magyar klasszikus verse, - hátha segít mindebben bennünket is eligazodni... Túlélhetünk általuk...
felkészítő az emelt szintű magyar érettségire
Táj és ember harmóniája, hűség és megmaradás Kós Károly Varju nemzetség című krónikás regényében
Szerkesztő: Mihályi Anikó
A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek.
A húsvét a kereszténység legfőbb ünnepe. Ma azt vizsgáljuk, hogy léteznek-e generációs különbségek abban, hogy hogyan ünnepeljük a húsvétot, vagy hogy mit gondolunk róla.
Beszélgetőtársaim kivétel nélkül a Magyar Katolikus Rádió munkatársai:
- A Baby boomereket (vagy "Ratkó-gyerekeket") rádiónk főszerkesztője, Szikora József,
- az X-generációt kollégám, Csuth Judit,
- a Z-generációt pedig Tóth Kristóf képviseli.
Szóba kerül a húsvéti locsolkodás, a tojásfestés, a nyúl története, valamint a húsvét gondolatisága, lelkisége is.
közéleti beszélgetések
Jogi rendelkezések, társadalom, közélet
Szerkesztő: Pécsi Krisztina és Sallai Éva
1. Jogsegély. A dologi jogról beszélget továbbra is Szalay Kornél Géza ügyvéddel Pécsi Krisztina.
2. ”Abban a világban, amelyben születtem, imádságos harangozással kezdődött a nap, és avval is ért véget. A családok gazdagságát nyolc-tíz-tizenkét gyermek jelentette. Az öt évestől a legöregebbekig mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt… Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az időjárás és a mélységes hitük útbaigazították őket. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon. Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni, fonni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni.”- vallja Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes – keramikusművész, akivel a húsvéti szent háromnapról, a gyermekkorában átélt csángó húsvétokról és alkotói-művészi hitvallásáról Sallai Éva beszélgetett.(foto:www.mmakademia.hu)
Egy modern, mégis kortalan Stabat Mater
Szerkesztő: Marton Árpád
Urunk megváltó kereszthalálának ünnepestéjén – a nagyböjti péntek esték zenei válogatásához csatlakozva – napjaink egyik legjelesebb zeneszerzőjétől, az észt származású Arvo Pärttől idézünk meg egy Stabat Matert. Félreismerhetetlenül modern ez az 1985-ben keletkezett Stabat Mater, ugyanakkor – Pärt zenéjének egyik legfőbb ismérveként – kortalan, a múlandó idő folyamából kilépő, időtlenséget sugalló is. A zeneszerző érzékletesen jeleníti meg a Golgota sötét elhagyatottságát, amelyben szinte panaszhangokként sírnak föl a fohász szólamai. A kompozícióból mégis az ikonok rendíthetetlen, transzcendens fénye sugárzik: világunk zaklatottsága, megváltatlanságunk kínjai erejüket vesztik az örök harmóniák erején. A szerzemény egyik legelső méltatója úgy fogalmazott: ezt a zenét csakis térden állva szabad meghallgatnunk. A meditatív alkotást Krijn Koetsveld kortárszenei együttese szólaltatja meg egy 2019-ben rögzített fölvételről. A lemez különlegessége, hogy az előadók Monteverdi madrigáljaival szereztek széles körű elismerést – Arvo Pärt modernkori liturgikus alkotásához tehát a zenetörténeti előzmények irányából közelítenek, igazolva a kompozíció korszakok fölötti voltát.
