Műsorújság

A Szentatya önéletrajzi írásából Szélyes Imre olvas fel. Az összeállítást Horváth János, Bolla Milán, Poór Tünde és Sárospataki Zsuzsanna készítette.

"Neked szabad Hazám szent emlékének szentelem...., hadd olvassák e szerencsétlen haza egyik hű gyermekének siralmas sorait, melyeket akkor írt, midőn a halálharang megkondult....Esztergom, augusztus 22-én 1849." Aki ezeket a gondolatokat papírra vetette nem volt vezetője a forradalomnak, sem irányítója a szabadságharcnak. Szakmájában később viszonylag sokra vitte, de mondhatni egy 19. századi átlagember, olyan, mint ma bármelyikünk. Mégis kalandok sorát élhette át ez a papnövendékből lett honvéd, akárcsak kézirata, amely a Katonai életem naplója címet kapta. A kötetet nemcsak megjelentették értő szakemberek segítségével, de hangjáték is készült belőle itt, a Magyar Katolikus Rádióban. (Szilárd János írását Fehér Tibor szólaltatja meg; a 9 részes sorozat május 10-én indul). A Magyar tékában először a szerző egy ma élő rokonával, a szöveget gondozó Tucsni Andrással, majd a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket író Balogh Máté történésszel beszélgetek.

A világ, amiben élünk címmel jelent meg Nógrádi György legújabb könyve. A szerzővel Pécsi Krisztina beszélget.

Sok éve nem tapasztalt erőszak söpört végig Észak-Írország nagyvárosain az elmúlt hetekben. Az utcai harccá fajult tüntetéseken fiatalok gyújtogattak és mintegy 90 rendőr megsebesült. A zavargásokért a britpárti protestáns erők tehetők felelőssé, akik csak II. Erzsébet férje, Fülöp herceg halálhíre nyomán szüntették be a megmozdulásokat. Pedig az 1998-ban megkötött Nagypénteki Egyezmény, úgy látszott, tartós békét hozott Észak-Írországban a katolikusok és a protestánsok között. Miért lángolt fel most mégis a felekezeti konfliktus? Vagy ez már nem ugyanaz: másik vita más szereplőkkel? Mit hozott a szigetnek a britek Európai Unióból való kilépése? A Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértőjével, Szabó Barnabással beszélgetünk.

Bulgáriához hasonló állam lenne Magyarország, ha 1242-ben nem távoznak a Kárpát -medencéből a mongolok? Mire lett volna képes IV. Béla, hogy visszaszerezze a trónját, ha tatárjárás helyett megszállás lett volna? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Kanyó Ferenc történésszel.

A Ludovika Kiadó több mint 800 oldalas kézikönyve az európai értékek fogalomtárába tartozó meghatározók érvényesülését vizsgálja az adatok tükrében. Ezen belül az egyes országok vallási helyzetét is elemzi a kötet. Az Európai körkép egyik szerkesztőjét, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársát, Lovászy Lászlót kérdezi riportunkban Szerdahelyi Csongor.

Móczár Gábor főigazgatót Tóth János András kérdezi az applikációról. A teljes beszélgetést, valamint a sírkertben tett sétánkról készült felvételt az Úton, útfélen mai adásában hallgathatják meg.

Provokatív és játékos, fájdalmas és gyönyörű – talán nem meglepő, hogy ez a kritika Lackfi János legújabb könyvéről szól. Akik ismerik az írót, azon sem csodálkoznak, hogy az interneten már megjelent napi kis gondolatmeneteit foglalta egybe, a már bejáratott címmel: #Jóéjtpuszi. Arra viszont még ő maga sem számított, hogy az istenes szövegeknek ilyen sikere lesz. Farkas Éva interjúja. Remekművek északról – és társaik, ugyanis a Szépművészeti Múzeum már féltucat világhálón elérhető tárlatvezetéssel várja a csatlakozni vágyókat. Ezek egyike a XVI. századi Németalföldre kalauzol. A főprogramok mellett a felnőttek sőt a gyerekek is találhatnak maguknak a művészetet és a játékosságot ötvöző tartalmakat. Mertus Ágnes múzeumpedagógus. "Rézbőrű volt az alkony – A magyar indiánozás nyomában". A Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb tárlata már azzal az igénnyel készült, hogy a vasóságban is megnyit majd, ha a helyzet engedi. Addig pedig videómegosztón lehet bekapcsolódni abba a világba, amely összeköt egy sokoldalú, karakteres gitáros-énekest; egy az államvédelem által meghurcolt, ma már szinte ismeretlen írót; valamint egy Kőrösi Csoma Sándor nyomába is eredő polihisztor keletkutatót. A kiállítás kurátora Wirth Imre.

Az egyházi ünnepek rendjében Prohászka Ottokár, egykori fehérvári püspök halálának évfordulója idén húsvétra esett, és a járványhelyzet okán sem tarthatott megemlékezést a székesfehérvári egyházmegye papsága.A magyar egyház életére.máig hatást gyakorló karizmatikus főpásztor és szellemóriásról, a lánglelkű püspök szellemi – lelki hagyatékárról Spányi Antal megyés püspököt kédeztük.

A Sárvári vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn.1424-től Kanizsai-birtok, majd Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Tamás kapta meg. Sárvár lett a központja a Nádasdy család uradalmainak. III. Nádasdy Ferenc országbíró belekeveredett a Wesselényi-féle összeesküvésbe, birtokait elkobozták. Sárvárt a hozzá tartozó jobbágyfalvakkal együtt gróf Draskovich Miklós vásárolta meg, utolsóként a Wittelsbach család birtokolta 1945-ig. Mivel mindig lakták a vár épületeit, teljes épségben fennmaradva várja a régmúlt idők iránt érdeklődőket.

Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

A FiumeiGuide telefonos alkalmazás a Pest tüdejeként is funkcionáló Fiumei úti sírkertben múlt péntek óta jelentősen bővült tartalommal segíti az idelátogatókat. Móczár Gábort, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatóját az applikációról, Csapó Csaba történészt, a NÖRI munkatársát pedig a legnevezetesebb emlékművekről kérdezzük. Kép: https://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Máry-Szabó Eszter

Bulgáriához hasonló állam lenne Magyarország, ha 1242-ben nem távoznak a Kárpát-medencéből a mongolok? Mire lett volna képes IV. Béla, hogy visszaszerezze a trónját, ha tatárjárás helyett megszállás lett volna? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Kanyó Ferenc történésszel.

Debreceni hírek: - Újabb útépítés kezdődött el Debrecenben, lakossági kezdeményezés alapján. - A Föld "színeibe" öltöztek a debreceni Déri Múzeum munkatársai. Kiskőrösi hírek: - Új tagokat toboroz a Kalocsai fúvószenekar. - A Klímabarát Települések Szövetségét erősíti Bátya.

Véletlen egybeesés, hogy mindketten abban az esztendőben születtek, amikor hazánk épp a háborúba sodródott. Két fotográfus, akiket kikezdhetetlen szakmai tudásukról és szerénységükről, kifogyhatatlan alkotókedvükről és hivatástudatukról, fáradhatatlan kíváncsiságukról, érzékenységükről és empátiájukról egyaránt ismerünk. Benkő Imre - egyebek mellett Pulitzer- és Prima Primissima-díjas - fotóművész 2021-ben a Capa Központ Fotóriporteri Életműdíjasa lett, Eifert János pedig számos kitüntetése - egyebek között a Fotóművészeti Alkotói Nagydíj és a Magyar Érdemérem tisztikeresztje - után átvehette a Balogh Rudolf-díjat, valamint a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémista, "külsős" tagjaként vette nyilvántartásba.. Összeállításunkban legendás fotóművészek legendás képeire fókuszálunk, s egyben arra is, milyen óriási a képírók felelőssége korunk és világunk jelenségeinek bemutatásában. A zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa.

Az egyházi ünnepek rendjében Prohászka Ottokár, egykori fehérvári püspök halálának évfordulója idén húsvétra esett, és a járványhelyzet okán sem tarthatott megemlékezést a székesfehérvári egyházmegye papsága.A magyar egyház életére.máig hatást gyakorló karizmatikus főpásztor és szellemóriásról, a lánglelkű püspök szellemi – lelki hagyatékárról Spányi Antal megyés püspököt kédeztük.

Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Provokatív és játékos, fájdalmas és gyönyörű – talán nem meglepő, hogy ez a kritika Lackfi János legújabb könyvéről szól. Akik ismerik az írót, azon sem csodálkoznak, hogy az interneten már megjelent napi kis gondolatmeneteit foglalta egybe, a már bejáratott címmel: #Jóéjtpuszi. Arra viszont még ő maga sem számított, hogy az istenes szövegeknek ilyen sikere lesz. Farkas Éva interjúja. Remekművek északról – és társaik, ugyanis a Szépművészeti Múzeum már féltucat világhálón elérhető tárlatvezetéssel várja a csatlakozni vágyókat. Ezek egyike a XVI. századi Németalföldre kalauzol. A főprogramok mellett a felnőttek sőt a gyerekek is találhatnak maguknak a művészetet és a játékosságot ötvöző tartalmakat. Mertus Ágnes múzeumpedagógus. "Rézbőrű volt az alkony – A magyar indiánozás nyomában". A Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb tárlata már azzal az igénnyel készült, hogy a vasóságban is megnyit majd, ha a helyzet engedi. Addig pedig videómegosztón lehet bekapcsolódni abba a világba, amely összeköt egy sokoldalú, karakteres gitáros-énekest; egy az államvédelem által meghurcolt, ma már szinte ismeretlen írót; valamint egy Kőrösi Csoma Sándor nyomába is eredő polihisztor keletkutatót. A kiállítás kurátora Wirth Imre.

Véletlen egybeesés, hogy mindketten abban az esztendőben születtek, amikor hazánk épp a háborúba sodródott. Két fotográfus, akiket kikezdhetetlen szakmai tudásukról és szerénységükről, kifogyhatatlan alkotókedvükről és hivatástudatukról, fáradhatatlan kíváncsiságukról, érzékenységükről és empátiájukról egyaránt ismerünk. Benkő Imre - egyebek mellett Pulitzer- és Prima Primissima-díjas - fotóművész 2021-ben a Capa Központ Fotóriporteri Életműdíjasa lett, Eifert János pedig számos kitüntetése - egyebek között a Fotóművészeti Alkotói Nagydíj és a Magyar Érdemérem tisztikeresztje - után átvehette a Balogh Rudolf-díjat, valamint a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémista, "külsős" tagjaként vette nyilvántartásba.. Összeállításunkban legendás fotóművészek legendás képeire fókuszálunk, s egyben arra is, milyen óriási a képírók felelőssége korunk és világunk jelenségeinek bemutatásában. A zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa.

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Máry-Szabó Eszter

A műsorban Beethoven Op.30-as c-moll szonátáját idézzük fel a legendás muzsikus játékában. Zongorán közreműködik Kentner Lajos.