Műsorújság

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Egy fiatal, földműves családból származó katonatiszt Rémiás Pál az '56-os forradalom utáni megtorlások egyik áldozata volt. Hogyan vált mártírrá, milyen cinikus ítélkezés volt jellemző a korban és hogyan próbált az életéért küzdeni felesége és a faluközössége?

A húsvéti időszakban vagyunk. Az ókeresztény liturgia a húsvétvasárnaptól a pünkösdvasárnap utáni szombatig terjedő időszakot laetitia, azaz a vigadozás, a dicsőséges örvendezés idejének tartja, húsvét nagy nyolcadának nevezi ezt az 56 napot. Joggal kérdezhetjük, hogy a magyar nép hogyan éli meg Jézus Krisztus feltámadása ünnepét? A húsvéti tojás az egyik legszebb és legfontosabb jelkép: a zártságból kikelő élet a sírból feltámadt Krisztust jelképezi. A piros tojás nemcsak a szerelem színe, hanem – egy szép parasztbibliai történet szerint – Jézus kereszten lehulló véréről kapta szép színét. A székelyek több faluban napjainkban is megtartják húsvétvasárnap reggelén a határkerülést: még lovakkal is kivonulnak a határba és feltámadási énekeket zengenek. Örömünkre szolgál, hogy a húsvéti ételszentelés szokását is sok helyen gyakorolják még. A húsvéti vigília páratlanul gazdag szertartássorához a régi Habsburg Birodalom területén, a mai Közép-Európában szervesen hozzátartozik a feltámadási körmenet. De van egy másik körmenettípus is ezen a dicsőséges, fényes hajnalon, amely nem ugyanaz, mint a feltámadási processzió. Húsvét nagy nyolcadában Dr. Medgyesy Norbert művelődéstörténésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézet Történelemelméleti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensével és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanárával, a Boldog Özséb Színtársulat alapító-vezetőjével, az MTA Régi Magyar Dráma Kutatócsoport tagjával a kunszigeti Jézuskeresés egyedülálló hagyományáról beszélgettünk, melyben ő 2013 óta előénekesként szolgál. A műsorban elhangzó zenei anyagok ezen a honlapon hallgathatók meg.

Az ingatlanpiac érzékeny terület átlagos évben is, nem csoda, hogy a vírussal megfertőzött mindennapok elbizonytalanították a laikus vásárlót. Hogyan alakul az ingatlanpiac? Kedvező fordulatot hozhat-e 2021? Vajon érdemes most ingatlant vásárolni, vagy éppen eladni?

Hangmérnök Horváth János Zenei szerkesztő Bögös Henrietta

Forma helyett tartalom - a mindennapi élet jellemző mozzanatait fotózó Baráth Mea történetei, a megörökített pillanatokról, melyek a családokról mesélnek. "Pózok nélkül, könnyedén"

Készítette: Horváth János hangmérnök, Bögös Henrietta zenei szerkesztő és Sárospataki Zsuzsanna rendező

A húsvéti időszakban vagyunk. Az ókeresztény liturgia a húsvétvasárnaptól a pünkösdvasárnap utáni szombatig terjedő időszakot laetitia, azaz a vigadozás, a dicsőséges örvendezés idejének tartja, húsvét nagy nyolcadának nevezi ezt az 56 napot. Joggal kérdezhetjük, hogy a magyar nép hogyan éli meg Jézus Krisztus feltámadása ünnepét? A húsvéti tojás az egyik legszebb és legfontosabb jelkép: a zártságból kikelő élet a sírból feltámadt Krisztust jelképezi. A piros tojás nemcsak a szerelem színe, hanem – egy szép parasztbibliai történet szerint – Jézus kereszten lehulló véréről kapta szép színét. A székelyek több faluban napjainkban is megtartják húsvétvasárnap reggelén a határkerülést: még lovakkal is kivonulnak a határba és feltámadási énekeket zengenek. Örömünkre szolgál, hogy a húsvéti ételszentelés szokását is sok helyen gyakorolják még. A húsvéti vigília páratlanul gazdag szertartássorához a régi Habsburg Birodalom területén, a mai Közép-Európában szervesen hozzátartozik a feltámadási körmenet. De van egy másik körmenettípus is ezen a dicsőséges, fényes hajnalon, amely nem ugyanaz, mint a feltámadási processzió. Húsvét nagy nyolcadában Dr. Medgyesy Norbert művelődéstörténésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézet Történelemelméleti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensével és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanárával, a Boldog Özséb Színtársulat alapító-vezetőjével, az MTA Régi Magyar Dráma Kutatócsoport tagjával a kunszigeti Jézuskeresés egyedülálló hagyományáról beszélgettünk, melyben ő 2013 óta előénekesként szolgál. A műsorban elhangzó zenei anyagok ezen a honlapon hallgathatók meg.

Debreceni hírek: - Megkezdődtek a nagyfelületű útburkolati munkálatok Debrecenben. - Ismét bővült a Debrecen Város Segélyalapból támogathatók köre. Kiskőrösi hírek: - Sikeresen zajlottak le az áprilisi véradások Kalocsán. - Megújult piactér várja a hajósiakat a közeljövőben, elkezdődik a Német Nemzetiségi Tájház korszerűsítése.

Tavaszonta - hacsak nincs járványveszély - megjelennek városainkban az utazó cirkuszok. A nézők talán nem is sejtik, mennyiféle technikai ismeret szükséges egy egész "utazó város" fölépítéséhez és működtetéséhez. Eötvös Loránd cirkuszigazgató vendégeiként ellátogathatunk a világ legfényűzőbb cirkuszaiba, de a készülő Nemzeti Cirkuszművészeti Központ terveit is megismerhetjük.

A Repertorium Academicum Hungariae projekt az MTA ELTE egyetemtörténeti kutatócsoport keretében történik, amely a középkortól kezdve a 19-20. századig átívelően gyűjti össze a külföldi és hazai felsőoktatási tanintézményekben tanult magyarországi diákok adatait . Szögi László történésszel, a kutatócsoport projektvezetőjével, az ELTE könyvtárának nyugalmazott főigazgatójával Pécsi Krisztina beszélget.

Az AFS a világ egyik legnagyobb, több mint 100 éves diákcsere szervezete, amelynek tevékenységét az UNESCO is elismerte. Célja főként középiskolás diákok 3-tól 11 hónapig tartó (egy tanév) nemzetközi diákcseréje, akik az AFS programban önkéntesen résztvevő fogadó családoknál családtagként élnek, és az életkoruknak megfelelő iskolába járnak, elsajátítva a fogadó ország nyelvét. A 2021-22-es tanévre választható célországokról, valamint a hazánkba érkező diákok nemzetiségéről Boros Ákossal, az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány nemzeti igazgatójával és Tisóczky Petrával, az AFS Magyarország szervezetfejlesztésért és iskolakapcsolatokért felelős koordinátorával Sallai Éva beszélget. Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter. (fotó: www. afs.hu)

Az ingatlanpiac érzékeny terület átlagos évben is, nem csoda, hogy a vírussal megfertőzött mindennapok elbizonytalanították a laikus vásárlót. Hogyan alakul az ingatlanpiac? Kedvező fordulatot hozhat-e 2021? Vajon érdemes most ingatlant vásárolni, vagy éppen eladni?

Hangmérnök Horváth János Zenei szerkesztő Bögös Henrietta

Az oktatásban csak Adynak a "vad geszti bolondról"szóló sorait szokták idézni. A költő eleinte Tisza István híve volt, kormányzásától sokat várt, és támogatásért is fordult hozzá... A másik oldalon Tisza István dilemmáiba is beletekintünk...

A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Mai témánk: generációk az iskolapadban, és azt vizsgáljuk, hogy a különböző korosztályok számára mennyiben térnek el a közoktatásban megszerzett tapasztalatok. Más volt-e az iskola a hatvanas, a nyolcvanas, a kétezres és a kétezertízes években? Beszélgetőtársaim: - A Baby Boomerek generációját avagy a Ratkó-gyerekeket Keresztúri József, főállású nyugdíjas, ex-pedagógus, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium címzetes igazgatója képviseli, - az X-generáció nevében Barcsák Marianna, a Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője osztja meg gondolatait, - A Z-Generációt pedig a lánya, Barcsák Ági képviseli. A kerekasztalbeszélgetést két részletben sugározzuk, a második részt négy hét múlva, ugyanebben az időpontban tűzzük műsorunkra.

A Repertorium Academicum Hungariae projekt az MTA ELTE egyetemtörténeti kutatócsoport keretében történik, amely a középkortól kezdve a 19-20. századig átívelően gyűjti össze a külföldi és hazai felsőoktatási tanintézményekben tanult magyarországi diákok adatait . Szögi László történésszel, a kutatócsoport projektvezetőjével, az ELTE könyvtárának nyugalmazott főigazgatójával Pécsi Krisztina beszélget.

Az AFS a világ egyik legnagyobb, több mint 100 éves diákcsere szervezete, amelynek tevékenységét az UNESCO is elismerte. Célja főként középiskolás diákok 3-tól 11 hónapig tartó (egy tanév) nemzetközi diákcseréje, akik az AFS programban önkéntesen résztvevő fogadó családoknál családtagként élnek, és az életkoruknak megfelelő iskolába járnak, elsajátítva a fogadó ország nyelvét. A 2021-22-es tanévre választható célországokról, valamint a hazánkba érkező diákok nemzetiségéről Boros Ákossal, az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány nemzeti igazgatójával és Tisóczky Petrával, az AFS Magyarország szervezetfejlesztésért és iskolakapcsolatokért felelős koordinátorával Sallai Éva beszélget. Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter. (fotó: www. afs.hu)

Készítette: Horváth János hangmérnök, Bögös Henrietta zenei szerkesztő és Sárospataki Zsuzsanna rendező

Látogassunk el ma este a velencei opera forrásaihoz! A XVII. század derekán járunk. Monteverdi már lefektette a zenés színpadi dráma alapjait. Aligha véletlen, hogy az új műfaj bölcsője Itáliában, a canzonetták földjén ringott. Hisz az opera gyökere az emberi érzések, konfliktusok és szituációk kifejező, drámai hatást keltő megszólaltatása a szöveg jelentését nyomatékosító énekhang és a hangulati hatásokat tovább erősítő hangszeres effektusok összjátéka által. Az érzelmek és indulatok zenei kifejezésének skáláját már a madrigálszerzők is igyekeztek kiaknázni – nem véletlen, hogy az első opera szerzője, Monteverdi is madrigálszerzőként alakította ki zenedramaturgiai mesterfogásait. Tanítványa és utóda, az 1602 és 1676 között élt Pier Francesco Cavalli korának egyik legdivatosabb operaszerzője volt. Mariana Flores, Anna Reinhold és Leonardo García Alarcón együttese, a Cappella Mediterranes mitológiai témákon keresztül juttatja szóhoz az örök emberi érzéseket: reménykedést, csalódást, szerelmet és elhagyatottságot.