Műsorújság

Szerkesztő: E. Román Kata Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa Rendezte: Kőváry Katalin

A Savaria Múzeumban őrzött Knebel-hagyaték jelenleg 20.542 üvegnegatívot foglal magában. Ez a rendkívül jó minőségben fennmaradt, páratlan város- és fotográfiatörténeti gyűjtemény az 1860-as évek elején alapított, és több mint egy évszázadon keresztül Szombathelyen működő, számos nemzetközi elismeréssel és díjjal kitüntetett, 1895-től császári és királyi udvari fényképész címmel büszkélkedő Knebel család műhelyének hagyatéka. A három generáción keresztül alkotó fotográfusdinasztia munkásságát reprezentáló hagyaték a műhely megszűnésével, 1963-ban került a Savaria Múzeum gyűjteményébe. Az alapító unokája, Knebel Riza nemcsak remek fotográfus, de kiváló portréfestő is volt.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a téma iránti társadalmi érdeklődésre tekintettel nyilatkozatot adott ki, amelyben a leghatározottabban elítéli a gyermekbántalmazás minden formáját. Újraindult a Katolikus Karitász Orvosmissziója. Écsy Gábor országos igazgatóval beszélgetünk. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fogászati szűrőbusza évek óta járja az országot. Az önkéntes fogorvosok a koronavírus-járvány enyhülése után a több vidéki városban és a fővárosban tartottak ingyenes szűrést és szaktanácsadást gyermekek részére. Minderről Edvi Péter elnök számol be. Elutasította az Európai Bíróság Magyarország keresetét, amit 2018-ban adott be a Sargentini-jelentés ügyében. Huber Szebasztián és Lesti Árpád mondja el véleményét. 5. Határon átnyúló felzárkóztató programot valósított meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Győri Dani Lajos ügyvezető nyilatkozik. Már három hónap késedelem után megelőlegezi az állam a gyerektartást jövőre. Az országgyűlés döntést Szalai Kornél Géza jogász részletezi. Ingyenes élményinformatika kurzus indul az ELTE Informatikai Karán. Erről számol be Turcsányi Szabó Márta, az oktatási innovációért felelős dékán helyettes. A Magyar Nemzeti Múzeumi kiállítás célja, hogy átfogó képet adjon a pálos szerzetesrend múltjáról, jelenéről és távlatairól. Puskás Antalt, a Magyar Pálos Rend tartományfőnökét hallják

Károli Gáspár nem csupán fordítója, hanem egyben gondozója, szerkesztője és kiadója is volt ennek a Bibliának. Nyelvezetével nagymértékben hozzájárult a magyar kultúra formálásához, alakításához, elterjedéséhez, fejlődéséhez, illetve mind szellemiségében, mind tárgyként egy biztos és értékes pontja a magyar nemzet történelmének. Kulturális, hitéleti, nyelvtörténeti értéke felbecsülhetetlen ennek, a több, mint 430 éves kiadványnak. Az első magyar nyelvű Szentírás regénybe illő történetét Kovács Zsolt levente, vizsolyi lelkész meséli el.

Zenei szerkesztő: Csiba Lajos

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

A vasárnap muzsikusa mai válogatásában Liszt Ferenc három szimfonikus költeményét hallhatják az 1948 és 2014 között élt magyar-kanadai karmester, Joó Árpád és a Budapesti Szimfonikusok francia hanglemez-nagydíjjal kitüntetett fölvételéről. Elsőként az 1854-ben bemutatott Mazeppát halljuk. Noha a címadó történelmi alak meglehetősen vitatott személyiség, afféle kalandor volt, aki fölváltva szolgált ukrán, orosz és svéd uralkodókat, alakjából Voltaire nyomán Lord Byron és Victor Hugo a korát megelőző romantikus hőst faragott. Liszt egyik alaptémájánál vagyunk tehát: az ukrán nemes, akit egy megcsalt férj lovára kötöztetett, immár a lángelme megtestesítője, akit szellemiségének paripái elragadnak és életre-halálra röpítenek. A következő Liszt-szerzemény az ugyancsak 1854-ben bemutatott Ünnepi hangok. A mű személyes indíttatásból keletkezett: Liszt a Carolyne Wittgenstein hercegnővel kötendő – meghiúsult – házasságkötése céljaira komponálta. Joó Árpád és a Budapesti Szimfonikusok a Hamlet című szimfonikus költeménnyel zárják mai Liszt-hangversenyüket. Noha a mű 1858-ban keletkezett, bemutatójára csupán 1876-ban került sor. A mű egy weimari Hamlet-előadás alkalmával született. Lisztet a címszereplőt megformáló lengyel színész játéka késztette a megírására. Ahogyan egy levelében fogalmazott: a Goethe által sugallt, tépelődő Hamlet helyett végre egy tetterős drámai hőst láthatott – épp olyat, amilyen a sajt Hamlet-eszményének megfelelt.

"Ha valamit el akarsz érni, tegyél érte minden nap, kitartóan szívvel, lélekkel és persze alázattal."Ez az idézet olyasvalakitől származik, akit igen fiatalon elérte, hogy a hazai gasztronómia egyik megkerülhetetlen alakjának nevezzék. Amit csinál, azt küldetésnek tekinti. „Gyermeke” a Balatoni Gasztrotérkép most a járványidőszak remélt lecsengésével és a szezonkezdettel iskoláskorba lépett. Az Édesanyám főztje mai vendége: Szauer Judit.

A képek forrása: https://www.facebook.com/krisztina.marko.14

Hogyan lehet az ember boldog? Hétköznapi értelmezésben sokféle válasz születhet erre az oly sokszor feltett kérdésre. Egyházjogi viszonylatban viszont egy pontosan szabályozott eljárásrendről van szó. A 2656-os protokollszámon nyilvántartott kanonizáció folyamatában nemrég újabb előrelépés történt. A pápa május végén hagyta jóvá a Bálint Sándor hősies erényeiről szóló dekrétumot. A kitűnő kutatóról - akinek sokat köszönhet a nyelvészet, a néprajz és Szeged, a hírös város - így emlékezett meg korábban egyik szakmai utóda: „A keresztény humanizmus eszméinek képviselője, európai műveltségű és kitekintésű tudós, igazi pedagógus, hitvalló ember.” Beszélgetőpartnerem szintén szakmabéli: Balázs Géza.

Vendégünket nem kell bemutatnunk: országosan ismert kiváló művész, a magyar népzene és népének csodáinak felfedezője és terjesztője - itthon és külföldön.

Jegyzetíró: Eőry Vilma A június 12-ei adás példája: Húszezer évvel ezelőtt Ázsiát és Alaszkát egy földnyelv kötötte össze. A két kontinens partjai közötti legkisebb távolság ma nyolcvankét kilométer. A földrészeket elválasztó tengerszorost Bering, a kétszáznyolcvan évvel ezelőtt meghalt dán tengerész fedezte fel.

Műsoron: Mozart: A-dúr klarinétötös K.581 Közreműködik a Budapest Vonósnégyes.