Műsorújság

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Jacsó Annamária a Jezsuiták forrásfejlesztője és adománygyűjtésért felelős munkatársa mesél munkájáról, életéről és azokról a projektekről, lelkigyakorlatokról, amikkel rengeteg embernek nyújtottak és nyújtanak lelki segítséget is.

Vengégünk Báder Gusztáv közgazdász, 2015. és 2020. között a Monetáris Tanács tagja.

Az Indiana University Press kiadásában megjelent monográfia a magyar történettudomány elmúlt évtizedekben született legfontosabb kutatási eredményeit foglalja össze Vendégünk a szerző, Pálffy Géza történész.

A Székesfehérvári Egyházmegyei Látogatóközpont és Kiállítótér új épülete a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, „A Magyar Szent Család nyomában tematikus zarándokút fejlesztése a Székesfehérvári Egyházmegyében” című GINOP projekt keretében készült, Gutowski Róbert tervei alapján. Spányi Antal megyéspüspök a megnyitón arról beszélt sok évszázados törekvések érkeznek célba, hogy Szent István városában újrainduljanak a zarándoklatok, és Székesfehérvár újra zarándokközpont legyen.

Zenei szerkesztő: Csiba Lajos A mai Akvarell témáiból: - A mai napon kezdődik és egészen augusztus második feléig tart az Esztergomi Várszínház idei évada, melynek középpontjában a magyar szerzők állnak. - A hétvégén élőben is meghallgathatóak a Magyar Rhapsody Projekt legújabb, Levédia című lemezének dalai Kaposmérőn, a Lovasíjász Világbajnokságon. - Meghirdette következő évadát a Csokonai Színház - erről és Magyar Elektra című bemutatójukról is szót ejtünk. A mai Akvarell zenei anyagát a Magyar Rhapsody Projekt új lemezéről válogattuk.

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatának keretében adták át a Schrammel-gyűjteményt Szombathelyen. A Kossuth-díjas keramikusművésznek ezzel állandó kiállítása nyílt az egykori Éva-malomban. Alkotásai közül a már-már védjegyének számító Minotauroszokról és a lőtt munkáiról beszél a műsorban.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Barlay Zsuzsa

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Debreceni hírek: - Bocskai István koronájának másoltatát bemutató kincstárat avattak Hajdúszoboszlón. - Újabb cég vehette át a Fenntartható Debrecen címet. Kiskőrös és térsége hírek: - 74 kilométernyi útfelújítási projekt indul Kalocsa térségében 16 milliárd forintból. - Hatvan kép született a dusnoki alkotótáborban, nemzetközivé bővült az esemény.

Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy már június 19-én elhagyta az ország területét, de a két állam közötti egyezmény értelmében Magyarország szuverenitása csak 1991. június 30-val állt helyre”. Marinovits Endrével, a Veritas Történetkutató Intézet és levéltár főigazgatóhelyettesével, az Antall kormány- majd a Boross kormány miniszterelnökségi kabinetfőnökével beszélgetünk.

"Ideje befejezni Amerika leghosszabb háborúját. Itt az ideje, hogy az amerikai csapatok hazajöjjenek" – mondta Joe Biden amerikai elnök áprilisban, amikor bejelentette, hogy a New York- i terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11 edikéig az amerikai katonák kivonulnak Afganisztánból. A NATO is a csapatkivonás mellett döntött, úgyhogy ehhez alkalmazkodva, június 8-án a magyar kontingens is elhagyta Afganisztánt. A szovjet hadsereg 1989-es afganisztáni kivonulása után az ázsiai állam tartós káoszba és belháborúba süllyedt, de mi várható a mostani a kivonulás után ? Vajon eredményes volt-e a 2 évtizedes demokratizálási kísérlet ? És milyen kockázata van Európára nézve annak, ha Afganisztán ismét magára marad? Erről is szó volt a Külügyi és Külgazdasági Intézet pénteken rendezett, „Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra” című konferenciáján, amelynek fő előadója Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt. Külpolitikai rovatunk első felében az ő előadásából hallhatnak részletet. Az előadást követő panelbeszélgetés résztvevői közül megszólítottam Bakondi György tábornokot, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadóját és Wagner Pétert, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját. A Kerengő záró részében ezeket az interjúkat hallhatják.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Barlay Zsuzsa

Zenei szerkesztő: Csiba Lajos A mai Akvarell témáiból: - A mai napon kezdődik és egészen augusztus második feléig tart az Esztergomi Várszínház idei évada, melynek középpontjában a magyar szerzők állnak. - A hétvégén élőben is meghallgathatóak a Magyar Rhapsody Projekt legújabb, Levédia című lemezének dalai Kaposmérőn, a Lovasíjász Világbajnokságon. - Meghirdette következő évadát a Csokonai Színház - erről és Magyar Elektra című bemutatójukról is szót ejtünk. A mai Akvarell zenei anyagát a Magyar Rhapsody Projekt új lemezéről válogattuk.

Magyar animációs hatások a közel-keleten, avagy hogyan lett a papucsférj Mézga Gézából határozott családfő arab fordításban? Sayfo Omar Ádámmal, az Avicenna Közel- Kelet Kutatások Intézetének kutatójának segítségével néztünk be a 20. században kialakult arab rajzfilmek kevéssé ismert, de meglepő részletekkel teli világába.

Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy már június 19-én elhagyta az ország területét, de a két állam közötti egyezmény értelmében Magyarország szuverenitása csak 1991. június 30-val állt helyre”. Marinovits Endrével, a Veritas Történetkutató Intézet és levéltár főigazgatóhelyettesével, az Antall kormány- majd a Boross kormány miniszterelnökségi kabinetfőnökével beszélgetünk.

"Ideje befejezni Amerika leghosszabb háborúját. Itt az ideje, hogy az amerikai csapatok hazajöjjenek" – mondta Joe Biden amerikai elnök áprilisban, amikor bejelentette, hogy a New York- i terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11 edikéig az amerikai katonák kivonulnak Afganisztánból. A NATO is a csapatkivonás mellett döntött, úgyhogy ehhez alkalmazkodva, június 8-án a magyar kontingens is elhagyta Afganisztánt. A szovjet hadsereg 1989-es afganisztáni kivonulása után az ázsiai állam tartós káoszba és belháborúba süllyedt, de mi várható a mostani a kivonulás után ? Vajon eredményes volt-e a 2 évtizedes demokratizálási kísérlet ? És milyen kockázata van Európára nézve annak, ha Afganisztán ismét magára marad? Erről is szó volt a Külügyi és Külgazdasági Intézet pénteken rendezett, „Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra” című konferenciáján, amelynek fő előadója Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt. Külpolitikai rovatunk első felében az ő előadásából hallhatnak részletet. Az előadást követő panelbeszélgetés résztvevői közül megszólítottam Bakondi György tábornokot, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadóját és Wagner Pétert, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját. A Kerengő záró részében ezeket az interjúkat hallhatják.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Éppen két hete, hogy a Zenei Kincsestárban két huszadik századi zongoraművész, Carl Seemann és Emil Gilels értelmezésében hallhattuk Bach csembalóra szerzett műveit. Ma a XIX. század zongorista óriása, Liszt Ferenc Bach-olvasatát hallhatjuk a portugál Artur Pizarro remek lemezéről. Liszt valósággal rajongott Bach billentyűs muzsikájáért. Az elsők között volt, akik a Wohltemperiertes Klavier darabjait és a Goldberg-variációkat fölvette zongorakoncertjeinek műsorára. „Händel iránti minden tiszteletem ellenére mindenekelőtt Bachért rajongok, és ha beteltem Händel hármashangzataival, a passió, a h-moll mise kincset érő disszonanciái és a bachi polifónia más csemegéi felé húz a szívem” – fogalmazott egy levelében. Az orgonaművek átültetése pedig nem csupán kompozíciós kihívás lehetett, hanem a zongoravirtuóz gigászi feladata is, hogy tíz ujjával juttassa érvényre Bach szövevényes zenei textúráját. A g-moll Fantázia és fúga után a Hat orgonapreludium és –fúga darabjaiból hallunk Liszt átiratában.