Műsorújság

Fordította: Szász Imre Felolvassa: Helyey László Hangmérnök: Cornides Tamás Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa Rendező: E. Román Kata

75 évvel ezelőtt 1946. szeptember 10-én tragikus körülmények között hunyt el a háromszoros Európa bajnok és kétszeres olimpiai bajnok vízilabdacsapat tagja, aki mindemellett Európa-bajnok úszó is volt úgy, hogy bal lába – egy gyermekkori baleset következtében – csonka volt. S bár a ’30-as években nem volt még paralimpia, mégis ő a világ első mozgássérült olimpikonja. Az újpestiek bizonyára kitalálják, hogy Halassy Olivérről szól a mai pesti mese. Ott született 1909-ben, ott található a sírja is s emlékét nagyon sokféle módon őrzik ma is. A róla elnevezett iskolában az évforduló kapcsán a napokban fotókiállítás nyílt életéről, melyet a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó Kiss Gergely nyitott meg. A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg Újpesten a Halassy Olivér Általános Iskolában hétköznapokon du. fél 3 és fél 5 között illetve előzetes bejelentkezés alapján délelőtt is.

Az elmúlt napok közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A Tihany - Balatonfüred Eucharisztikus Napok keretében szeptember 3-án avatták fel Maria de Faykod Eucharisztia című márványszobrát Balatonfüreden, a Római Katolikus Plébánia kertjében. A Dél-Franciaországban élő világhírű művész a Magyar Örökség-díjat is átvette az Art Portal Galériában. Az ünnepséget követően a balatonfüredi származású szobrászművésszel Sallai Éva beszélgetett. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotók: balatonfured.hu)

Ifjú kora ellenére már számos sikerrel büszkélkedhet Balázs Elemér zongorista, akinek most éppen a szeptember 12-19. közötti 15. Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyen drukkolhatunk. Balázs Elemérnek a nyáron jelent meg első lemeze a Fonó gondozásában, amelynek címe: Balázs Elemér 24 Chopin prelűdöt és 24 reflexiót játszik. Ennek kapcsán Farkas Éva beszélgetett a fiatal zongoristával. Időutazásra invitál a Hangforrás fesztivál, a programban a reneszánsz, a barokk és a romantika világa csendül fel korhű hangszereken. Nagy György András a főszervezővel: Schallinger-Foidl Artúr orgonaművésszel beszélgetett. A legkönnyebben játékos formában, szórakozva lehet tanulni. Nógrádi Gábor költő ennek szellemében készítette el Keresd a rímet! című, gyerekeknek szóló kötetét, amelyben öt témakörben nyolcvan vers utolsó rímét kell megtalálnia annak, aki a könyvet olvasgatja, miközben megtanulja, mi a vers, a ritmus és a rím. Nógrádi Gáborral Gerbei Anita beszélgetett.

Több mint nyolcvan év után ismét Magyarország adott otthont 2021. szeptember 5-12. között a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, annak sokszínű, valamennyi korosztály lelki- és kulturális igényeit kielégítő programsorozatának. A katolikus világtalálkozó középpontjában természetesen a kenyér és a bor színe alatt jelen lévő Jézus Krisztus állt, ugyanakkor hazánk óriási lehetőséget kapott, hogy betekintést adjon abba a magyar kultúrába, megjelenítse azokat a hagyományokat és történelmi örökséget, amely a kereszténység egy évezredes jelenlétét mutatja be a Kárpát-medencében. Mai adásunkban Spányi Antal székesfehérvári püspök vall az 59. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson átélt élményeiről.

Orfaluban, a Vadvirág méhes- és gyógyítókertben Galambos Gyula méhész egyedi ízű mézek kóstolójával, méhészeti foglalkozásokkal és tanulságos történetekkel várja a látogatókat. A határ túloldalán, a szlovéniai Tešanovciban Passero-Sotošek házaspár működteti a családi gazdaságot, melynek egyik turistacsalogató látványossága a csokoládéműhely.

Hangmérnök: Horváth János Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince

Szerkesztő: Szikora József Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Debrecen hírei: - Az idei év egyik legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben. - Megkezdődött a 2.Térey Könyvünnap Debrecenben. Kiskőrös és térsége hírek: - Margaret Island és a Kowalsky meg a Vega lép fel a soltvadkerti szüreti fesztiválon. - Irányított véradással segíthetnek egy 5 éves kisfiún.

Hefter Lászlóval, a kortárs magyar üvegművészet kiemelkedő képességű tervezőjével, egyetemi előadóval, a Pannonhalmán épített üveggaléria létrehozójával a Magyar Művészeti Akadémián tartandó székfoglalója előtt beszélgettünk művészi hitvallásáról.

Vágyakozások és álmodozások, őrületbe hajló szorongás és szavakba adott szárnyalás - Gulácsy Lajos varázslatos művészetéről beszélgettünk.

Több mint nyolcvan év után ismét Magyarország adott otthont 2021. szeptember 5-12. között a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, annak sokszínű, valamennyi korosztály lelki- és kulturális igényeit kielégítő programsorozatának. A katolikus világtalálkozó középpontjában természetesen a kenyér és a bor színe alatt jelen lévő Jézus Krisztus állt, ugyanakkor hazánk óriási lehetőséget kapott, hogy betekintést adjon abba a magyar kultúrába, megjelenítse azokat a hagyományokat és történelmi örökséget, amely a kereszténység egy évezredes jelenlétét mutatja be a Kárpát-medencében. Mai adásunkban Spányi Antal székesfehérvári püspök vall az 59. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson átélt élményeiről.

Hangmérnök: Horváth János Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince

Ifjú kora ellenére már számos sikerrel büszkélkedhet Balázs Elemér zongorista, akinek most éppen a szeptember 12-19. közötti 15. Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyen drukkolhatunk. Balázs Elemérnek a nyáron jelent meg első lemeze a Fonó gondozásában, amelynek címe: Balázs Elemér 24 Chopin prelűdöt és 24 reflexiót játszik. Ennek kapcsán Farkas Éva beszélgetett a fiatal zongoristával. Időutazásra invitál a Hangforrás fesztivál, a programban a reneszánsz, a barokk és a romantika világa csendül fel korhű hangszereken. Nagy György András a főszervezővel: Schallinger-Foidl Artúr orgonaművésszel beszélgetett. A legkönnyebben játékos formában, szórakozva lehet tanulni. Nógrádi Gábor költő ennek szellemében készítette el Keresd a rímet! című, gyerekeknek szóló kötetét, amelyben öt témakörben nyolcvan vers utolsó rímét kell megtalálnia annak, aki a könyvet olvasgatja, miközben megtanulja, mi a vers, a ritmus és a rím. Nógrádi Gáborral Gerbei Anita beszélgetett.

20 éves horvát fennhatóság után az 1868-as horvát–magyar kiegyezés értelmében három vármegyéért cserébe Magyarország visszakapta egyetlen tengeri kikötőjét, Fiumét. A 19. század második felében „magyar tengerként” emlegették az észak-adriai földterületet. Az Isztriai-félsziget melletti öbölben fekvő Fiume a Monarchia korában a legfontosabb magyar tengeri kikötő lett, a vonzáskörzetébe tartozó települések, halászfalvak pedig virágzó üdülővárosok voltak. Abbázia a századfordulón a Habsburgok, a magyar és az osztrák arisztokrácia legkedveltebb üdülő- és gyógyászati városa, fekvése és klímája miatt klimatikus gyógyhely: a szívbetegek, az asztmások és a tüdővészesek rehabilitációs központja lett. Szanatóriumait magyar orvosok vezették. A tengerparti idegenforgalmi fellendülést a 19. század végén kiépített vasútvonalak tették lehetővé, amelyeknek köszönhetően Budapestről közvetlen járattal lehetett eljutni Fiumébe, Triesztbe. 1873 nyarától a magyar főváros és Fiume között megindult a vasúti közlekedés. Abbázia eleganciája, kultúrája Budapestig elért. A budapesti Oktogonon, az Andrássy u. 49. szám alatt működött az egyik leghíresebb magyar kávéház, a kulturális és a politikai élet egyik központja, az Abbázia 1888 és 1992 között. Ferenc József osztrák császár és magyar király is többször tiszteletét tette Abbázia városában. Gróf Andrássy Gyula is Abbáziában töltötte élete utolsó napjait, itt halt meg 1890. február 18-án. A tragikus sorsú Rudolf főherceg és felesége, Stefánia főhercegnő mellett szeretett az üdülővárosba járni, nyaralt itt I. Károly román király is. Megfordult itt a német császár, a svéd király és a luxemburgi nagyherceg is. 1893-ban az üdülővárosban hunyt el a gyakorlati orvosképzés megálmodója, a hazai sebészet legnagyobb újítója, Markusovszky Lajos. Itt töltötte élete utolsó éveit 1897-ben Budapest első polgármestere, Kamermayer Károly, és itt hunyt el 1905-ben Szapáry Gyula, Magyarország miniszterelnöke (1890–1892) is. Abbázia üdülő- és gyógyhellyé formálásáról, Fiume, Trieszt és Bukkari regionális, gazdasági, kereskedelmi meghatározottságáról a térségben, Abbázia kulturális, egyházi szerepéről, a letűnt magyar és osztrák arisztokrácia egykori üdülőhelyéről Stekovics Rita történészt, társadalomkutatót kérdeztük.

Hefter Lászlóval, a kortárs magyar üvegművészet kiemelkedő képességű tervezőjével, egyetemi előadóval, a Pannonhalmán épített üveggaléria létrehozójával a Magyar Művészeti Akadémián tartandó székfoglalója előtt beszélgettünk művészi hitvallásáról.

Vágyakozások és álmodozások, őrületbe hajló szorongás és szavakba adott szárnyalás - Gulácsy Lajos varázslatos művészetéről beszélgettünk.

Szerkesztő: Szikora József Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Két nagyszabású koncertdarabbal várjuk a komolyzene kedvelőit, a főszerepben a XIX. és a XX. század fordulójának kedvelt szólóhangszerével, a hárfával. Először Camille Saint-Saëns 154-es opusszámú, G-dúr Koncertdarabját halljuk. Meglehet, hogy a szerzemény virtuóz szólószólama az oka, hogy ritkábban találkozhatunk vele a zenekari repertoáron, mint azt megérdemelné. 1919-ben keletkezett, ám a romantika legnemesebb hagyományait idézi vissza regényes epizódokkal, népmeséket idéző bájjal. A szólista Catherine Michel, a Luxemburgi Rádiózenekar élén Louis de Froment. A következő koncertdarab ugyancsak G-dúrban íródott. Szerzője az 1863 és 1937 között élt Gabriel Pierné, aki német származása ellenére a francia zene kiválósága lett Párizsban. Zeneszerzés-tanára Massenet, orgonatanára Franck volt. Hárfára és nagyzenekarra írott látványos, 39-es opusát 1901-ben komponálta.