Templomok és közösségek a Kárpát-medencében és a nagyvilágban
Találkozás gyalogoszarándokokkal, akik a NEK zárómiséjére tartanak.
Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
szombathelyi összeállítás
Családi gazdálkodók a Mura-Rába vidékén
Szerkesztő: Ferenczy Gyöngyi
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Orfaluban, a Vadvirág méhes- és gyógyítókertben Galambos Gyula méhész egyedi ízű mézek kóstolójával, méhészeti foglalkozásokkal és tanulságos történetekkel várja a látogatókat. A határ túloldalán, a szlovéniai Tešanovciban Passero-Sotošek házaspár működteti a családi gazdaságot, melynek egyik turistacsalogató látványossága a csokoládéműhely.
kulturális magazin
Témáink: Joseph Szabó életműkiálltás, A dolgok ismerete c. kötet, a Tünet Együttes új alkotása, és a Budapest Táncfesztivál
Szerkesztő: Csuth Judit
Szabó József életműkiállításának bejárása után A dolgok ismerete című kötetről folytatjuk a beszélgetést a szerzővel, Szikora Józseffel, rádiónk főszerkesztőjével.
Ezt követően a Tünet Együttes jövő heti bemutatóját, és a hétvégén kezdődő Budapest Táncfesztivált ajánljuk a figyelmükbe.
A magyar cibalom
Szerkesztő: Gadácsi János
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
A cimbalom két verővel ütve megszólaltatott húros hangszer, a citerafélék családjába tartozik. Vízszintes helyzetű, trapéz formájú, dobozszerű hangszerteste van, melyen teljes szélességben diatonikus vagy kromatikus hangolású húrok sorakoznak. Régi, népi változata a kiscimbalom. Továbbfejlesztett változata a nagyobb, hangtompító pedállal ellátott, lábakon álló pedálcimbalom, melyet Schunda Vencel József budapesti hangszergyáros alkotott meg a XIX. század vége felé, majd idősebb és ifjabb Bohák Lajos fejlesztett tovább. Elsősorban cigányzenekarok fontos tagja, de népi hangszerként is ismert, és Rácz Aladár cimbalomművész munkássága nyomán, komolyzenei koncerteken is szerepet kap. Vendégünk Farkas Eszter cimbalomművész és Kovács Balázs hangszerkészítő.
Miből lehet misebor? - Hevér László borász kalauzol bennünket
Szerkesztő: Pesti Eszter
Hogy milyen lehet egy misebor? Ki készítheti és ki választja ki? Többek között ezekre a kérdésekre is megtudhatják a választ, ha velünk tartanak.
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus keretein belül tartott előadást nemrégiben Hevér László, aki a Pécsi Tudományegyetem oktatója, valamint az egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének korábbi főborásza. Előadásán, melynek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi kara adott otthont, a miseborok világába kalauzolt bennünket. Lászlóval az egyetem Veres Pálné utcai campusának udvarán beszélgettünk, az előadást követően.
---
fotók: PTE
Beszélgetőtársunk Szabó Konstantin görögkatolikus áldozópap, az ungvári szeminárium korábbi prefektusa, sislóci káplán.
A felvétel helyszíne pedig a Hungexpo, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus.
Szerkesztő: Tóth János András
Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás
Szabó Konstantin titokban végezte el a papképzést és így is szentelték fel. 1945-ben Sztálin rendelete nyomán a görögkatolikus papokat az ortodox egyházba való beolvadásra kényszerítették. Sokan azonban ellenálltak, őket kivégezték, vagy gulágra küldték. Szabó Konstantin pap dinasztiába született. Miután eldöntötte, hogy folytatja a családi hagyományokat, a legnagyobb óvatossággal kellett eljárnia, miközben Ortutay Elemérhez járt teológiai képzésre. Így emlékezett vissza arra az időszakra: „Titokban jártam hozzá magánoktatásra, de nem tudtam hányunkat, kiket oktat még rajtam kívül. Amikor sűrűsödtek a vegzálások, a jegyzetek helyett bonbonnal, virággal mentem, mintha csak vendégségbe igyekeznék, és mindenféle kerülőutakat találtam ki, hogy kicselezzem a minket figyelő titkosrendőrt.” Óriási kockázatot vállalt az egész család. A papcsaládokat a diktatúra évtizedeiben az állambiztonsági szervek szoros megfigyelés alatt tartották. „Volt egy pillanat, egy törés, amikor azt mondtam, hogy nem megy, abbahagyom. Elemér bácsi ekkor küldött egy cédulát: »Kölyök - ez volt a fedőnevem -, vigyázz, ne csapd be az ajtót, mert néha nagyon nehéz kinyitni«. Ez a gondolat örökké megmaradt bennem” - idézte fel a tanulás négy, kemény évét később Szabó Konstantin. Első önálló liturgiájára egészen 1989-ig kellett várnia.
Alapító szerkesztő: Deme László
Anyanyelvi percek
Szerkesztő: Kerekes Barnabás és Kovács Zsuzsa
Jegyzetíró: Eőry Vilma
A szeptember 18-i adás példája:
Martin Lajos a repülés egyik magyar úttörője. Találmányára, a lebegő kerékre, 1893-ban kapott szabadalmat. A modell ma a kolozsvári történeti múzeumban található.
2021. szeptember 18.
Martin^Lajos^a repülés egyik magyar úttörője. | Találmányára, a lebegő^kerékre, ezernyolcszázkilencvenháromban^kapott szabadalmat. | A modell ma^a kolozsvári történeti^múzeumban^található.
szerkesztő: Gulyás Lórántzenei szerkesztő: Peresztegi Attila
Munkahelyeket teremtenek a magyar termékek.
Mai műsorunkban beszámolunk a Búvópatak című polgári, kulturális és társadalmi folyóirat alapításának 19. évfordulójáról és arról is tudósítunk, hogy nemrég véget ért egy, a minőségi magyar termékeket népszerűsítő országjárás.
irodalom, zene, színház
Epizódok, életképek Széchenyi István életéből.
A polihisztor, politikus, író 230 évvel ezelőtt született.
1.) Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül - részlet
Balatonfüred, Balatoni gőzhajózás
Felolvassa: Borbiczki Ferenc
Dramaturg: E. Román Kata
Készítette: Horváth János, Dévény Mária és Sárospataki Zsuzsanna
2.) Fenyő Ervin: Széchenyi pokoljárása - részletek
1848 tavasza - és 1851-1857 Döblin
Közreműködik: Schnell Ádám, Blaskó Péter,
Benedek Miklós, Lukács Sándor, Mécs Károly
Készítette: Fenyő Ervin, Horváth János, Biksza Levente,
Dévény Mária és E. Román Kata
Szerkesztette: Sárospataki Zsuzsanna
közéleti elemző műsor
Előtérben a háttér. Közéleti események.
Szerkesztő: Pécsi Krisztina
Véget ért az 52. Nemzetközi Eukarisztikus Kongresszus. A rendezvényt összegzi Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.
Nagy az érdeklődés Újbudán a háztartási energetikai felújításokat bemutató kiállítás és tanácsadás iránt. Botár Alexával, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlat és energia csoportvezetőjével beszélgetünk.
Előválasztási vitát tartottak az ellenzéki pártok. Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzők véleményét hallják.
Még látható Budapesten a D18 galériában Czimbal (Cimbal) Gyula fotóművésznek, az Ars Sacra Fesztivál keretében megnyílt Megérkezés című kiállítása. Vele beszélgetünk.
Rekordévet vár az atipikus szektor. Erről számol be Majzik Nándor, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének főtitkára.
A szekszárdi Ady Endre Technikum és Kollégium Iskolafoglaló Hetet tartott. Különböző programok várták a fiatalokat, többek között a digitális tudatosság fejlesztéséről is szó volt. Baracsi Katalin internetjogásszal beszélgetünk.
30 éves a „Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért”. A járvány adta nehéz hónapok után ismét készülhetnek az őszi eseményekre. Szalamanov Zsuzsa elnök számol be a tervekről.
Az Európai Parlament a héten plenáris vitát tartott az „Irány az 55%” elnevezésű klíma- és energia csomagról. Egyre élesebb a szembenállás az Európai Bizottság és egyes tagállamok, például Magyarország klímavédelmi elképzelései között. Toldi Ottóval, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetőjével beszélgetünk az okokról.
Vendégségben régi, kedves hallgatónknál, a 85 éves Krasznavölgyiné Koltay Lívia néninél
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
A ragyogó szemű, szép, mosolygós arcú asszony igazi úrihölgy benyomását kelti, pedig, ahogy nevetve mondani szokta: „én már minden voltam az életben, egyedül csak úrinő nem”. Valóban, a kommunista rendszer megtépázta a családját, ő maga is osztályellenségnek számított, ezért nem tanulhatott, nem lehetett gyermekorvos, amint szeretett volna, és csak egyszerűbb munkákat vállalhatott. De erős akarata, Istenbe vetett töretlen hite a történelem viharain át is segített megőrizni lelki egészségét, meleg szívét, és derűs életszemléletét. A szépen terített asztal mellett beszélgetünk régi dolgokról, a nagymama főztjéről, s nagyszerű, békebeli receptek is előkerülnek.
105 évvel ezelőtt született Simándy József operaénekes
Szerkesztő: Szakács Emese
A hiteles alakítás, a szép éneklés mestere volt. A második világháború óta
eltelt időszak legendás tenoristájaként komoly sikereket aratott Európa
nagy operaházaiban és hangversenytermeiben. Ha Bánk bán nevét kiejtjük, rá gondolunk és csak ezután jut eszünkbe a többi megismételhetetlen színpadi figura: Hunyadi László, Lenszkij ,Florestan, Don Carlos, Radames, Don José, a mantuai herceg, Otello, Manrico, Turiddu, Cavaradossi, Kalaf, Lohengrin, valamint a pódiuméneklés magaslatai: a Psalmus Hungaricus, Verdi Requiemje és Beethoven IX. szimfóniája.
kép: simandyopera.hu