Műsorújság

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Rendező: E. Román Kata

Boda Barbara Izabella: BecsületSZÓ, Szentkirályi Attila: Akasztófavirágok kertje - két szombathelyi kötődésű regényíró ajánlja nemrég megjelent könyvét a hallgatók figyelmébe.

Koppány Zsolt Major Ottó díjas, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett író, esszéista, kritikussal Pilinszky János Önéletrajzaim című könyvének megjelenése kapcsán beszélgetünk. A Magvető kiadó gondozásában megjelent kötetbe úgy lapozunk bele, hogy közben az emlékező gondolkodás során előkerül Pilinszky utolérhetetlen, a transzcendens világ és a földi világ hidat között képező, profétikus élete.

Szerkesztő: Pulai Zsolt, a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom irodavezetője.

Műrosunkban az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójára emlékezve megismerhetik Rötzer Henrik fotóművész 56-os fotóhagyatékát az Új Ember legfrissebb számából. Csermák Zoltán újságíróval Rötzer Henrik fotóművészről Tóth János András beszélget. A fotó forrása: Csermák Zoltán archívuma, kép: Rötzer Henrik. Az 1956-os forradalom és szabadságharc legfontosabb eseményei kétségkívül a fővároshoz kapcsolódnak. De vajon mennyire ismerjük a vidéken zajlott eseményeket – teszi fel a kérdést a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, ahol a nemzeti ünnep hétvégéjén a forradalom körüli időszak néhány falusi történése elevenedik meg. A múzeum portáin az adott falu történetéhez kapcsolódnak a jelenetek, melyekből Lengyel Emese, közönségszolgálati osztályvezető ad ízelítőt. Gyermek -és ifjúsági irodalom - Szőcs Margit és Molnár T. Eszter meseírók ajánlják legújabb műveiket.

1956. október 23-án, a Magyar Rádió épületénél több tucat gyilkos golyó talált célba. A házban rejtőző ávósok tüzet nyitottak azokra a békés tüntetőkre, akik be akarták olvastatni a nemzet kiáltványát. Hogy végül a vérfürdőnek nem lett több ezer ártatlan áldozata, az azoknak, a piliscsabai laktanyából kivezényelt katonáknak köszönhető, akiknek parancsnoka Solymosi János alezredes volt. A később elítélt, majd a város díszpolgárává avatott katonatiszt a parancs ellenére sem támadta meg a civileket. e helyett a rájuk lövő ÁVH-sokat verte ki a Rádióból. Ezzel Piliscsaba a kezdetektől "részt vett" a forradalomban és a szabadságharcban, a helyiek közül többen is csatlakoztak a felkelőkhöz, amiért aztán nem kerülhették el a megtorlást sem. Műsorunkban felidézzük a 65 évvel ezelőtt történteket.

Gérecz Attila a forradalom költője. Igaz ez azzal együtt, hogy valamennyi művét börtönben írta, még 1956. október 23-a előtt. November 7-én halt meg a pesti utcán, fegyverrel a kezében. Fiatal volt, életvidám, szerelmes, szerette a nőket, s a nők is szerették őt. Hajnal Géza kutatómunkája Gérecz Attilára irányul. Vele beszélgetünk a Gérecz Attila összes művei, kritikai kiadás és a Gérecz-hagyaték című könyve kapcsán.

Ambrus Éva és Pintér Mónik Mentesen is teljesen! című könyve tej, tojás és gluténmentes recepteket ajánlj kicsiknek és nagyoknak. Erről beszélgetünk az egyik szerzővel, Ambrus Évával.

Volt egyszer egy bátor fiatal lány, aki levelet írt Kádár Jánosnak: engedjék ki az 1956-os forradalom után meghurcolt, megkínzott édesapját a kistarcsai internálótáborból. Az egykori lány ma 85 éves nagymama. Krasznavölgyiné Koltay Lívia nemcsak arról a rettenetes történelmi korszakról mesél, de arról is, ami erőt, tartást ad a nehéz időkben.

- A hőgyészi Német Nemzetiségi Gyűjtemény 20 éve kapott helyett a település általános iskolájának udvarán lévő régi épületben. A négy helyiséget korhű bútorokkal, használati tárgyakkal rendezték be, és itt láthatjuk a jellegzetes hőgyészi viselet darabjait is - Ha őszi kirándulást tervezünk érdemes célba venni a Bakony túraútvonalait, a térség lankáit, barlangjait. Legmagasabb pontjáról, a 709 m magas Kőris-hegyről tiszta időben pl. egészen a Balatonig pásztázhatjuk a tájat. .

Mai témáink: - 1956. október 23-ról és a forradalom eseményeiről dr. Széplaki Györggyel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar nyugdíjas tanárával, a "33 egész egyharmad - Bolyongás 1956. 04.04.- 11.04." című ifjúsági regénye és önéletrajzi írásai kapcsán beszélgettünk. - Gárdonyi Géza munkássága Magyar Örökség-díjban részesült. A díjat Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája vette át szeptember 25-én az MTA Dísztermében az író és családja nevében. A díjátadást követően Keller Péter interjút adott műsorunk számára. - Az olvasási szokásokról, az olvasáskultúráról Gombos Péter olvasáskutatót, a Magyar Olvasástársaság alelnökét Pécsi Krisztina kérdezte. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

Mai magazinunkban beszámolunk Önöknek az ország egyik legrangosabb csónakos horgászversenyéről, tudósítunk a temlom-felújítási programról, adásunkat pedig egy, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójára készített beszélgetéssel kezdjük.

Részletek hangzanak el az oratóriumból, és archív felvételekről a Kapisztrán kórus egykori tagjai emlékeznek vissza Tamás Alajos atyára

A világ minden katolikus egyházmegyéjében kezdetét vette a 2023-as vatikáni püspöki szinódushoz vezető szinodális folyamat. Többek között erről beszélgetünk Veres András győri megyéspüspökkel, a Magyar Püspöki Konferencia elnökével. Az 1956-os forradalomra és szabadságharca emlékezünk Salamon Konrád történésszel. 100 éve, 1921 október 23-án vívták a budaörsi csatát, amely egyben IV. Károly második visszatérési kísérletének bukása is. Tarján M Tamás történész tekint vissza a múltba. Az emberkereskedelem Európai Napjához kapcsolódóan a SOLWODI Egyesület konferenciát rendezett. Az egyesület elnökével, Légrády Gabriella szociális nővérrel beszélgetünk. 15 éve alakult meg hivatalosan a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács és a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. Az utóbbi szervezet elnökével, Bajor Péterrel beszélgetünk. A világűr meghódítása volt a témája a Határtalan tudás legutóbbi budapesti rendezvényén. Az egyik előadó Kiss László, Széchenyi-díjas csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója volt. Vele beszélgetünk. Idén 10 éves a Lányok Napja program. Balázsi Katalinnal, a Nők a Tudományban Egyesület elnökét hallják.

Nagymamájától tanulta, hogy a sütés- főzés nem robot, hanem igenis alkotás, amellyel az ember örömöt szerez nem pusztán szeretteinek, hanem bizony önmagának is. Ma már persze saját unkáit várja házi kifőzdéjébe „tündérkedésre”- hogy az ő szavát használjam. Petrőczi Éva költő, író, műfordító, nyugalmazott egyetemi docens osztja meg most velünk mindazt, amit a konyháról és vidékéről gondol. Kép: Faltisz Alexandra illusztrációja a "Nagyapa meséi"-hez

Mi tesz minket emberré? – akár így is leegyszerűsíthető Balázs Géza legújabb könyvének kérdésfeltevése. A művészet és a nyelv születése című kötet természetesen nem a teremtés és/vagy evolúció ügyét boncolgatja. A nyelvész- néprajzkutató mondhatni inkább az alkotás képességének kialakulását vizsgálja, azt a tövet, amelyről minden hasonló tevékenység fakadhatott. A szerző maga is elismeri, hogy karanténtrilógiájának második darabja a platóni indíttatás miatt akár vitákra is okot adhat. „Nem is mentem én avégett” vagy amiatt? – Buvári Márta tesz rendet.

1809 őszén a bécsi császári színház igazgatója felkérte Beethovent, hogy írjon kísérőzenét Goethe „Egmont” című szomorújátékához. A zeneszerzőt érdekelte a németalföldi szabadságharc hőse és elkészítette a nyitányból és 9 tételből álló művet, melynek bemutatója 1810 májusában volt. A dráma a 16. században élt Egmont grófról szól, aki vezére lett a spanyol elnyomás ellen küzdő, szabadságukért harcoló németalföldieknek, ezért II. Fülöp király elfogatta és lefejeztette. A szabadság eszméjének továbbélését hirdető mű részleteit Elisabeth Breul, Horst Schulze és a Staatskapelle Berlin tolmácsolja Heintz Bognartz vezényletével.