Műsorújság

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Rendező: E. Román Kata

Folytatjuk Fiatal Színészek Sorozatunkat, amely az elmúlt 10 évben végzett színművészek bemutatását tűzte ki célul. Sorozatunk mai vendége 2015-ben végzett a Színház és Filmművészeti Egyetemen, Marton László és Hegedűs D. Géza osztályában. A diploma megszerzése után egy évig szabadúszóként dolgozott, majd 2016-ban csatlakozott az Örkény Színház társulatához, ahol azóta is tag. A filmezés világa sem idegen tőle, sorozatban és játékfilmekben is szerepelt már, az idei adventi időszakban pedig a Nagykarácsony című romantikus vígjáték főszereplőjeként láthatják majd a mozikban vendégünket: Zsigmond Emőkét.

1919. október 28-án az „idegen elemek kiutasítása tárgyában” megszületett rendelet alapján „mindazon esküt nem tett tisztviselők, akik nem az egyesített román területeken születtek”, öt napon belül kötelesek voltak elhagyni Kolozsvár városát. 1919 őszén számos magyar egyetemi tanárt utasítottak ki Kolozsvárról, elrekvirálták házaikat, lakásaikat. A Kolozsvárról kitoloncolt tanárok 1919. november végén, Budapesten gyülekeztek, ahol 1921. augusztusig átmenetileg együttműködött a pozsonyi és a kolozsvári egyetem. Az elüldözött tanárok helyzete általában a nélkülözés volt. Az egyetemi oktatók közül sokan vagonlakók voltak, többen menekült tömegszállásokon éltek. Gróf Apponyi Albert, a trianoni békedelegáció vezetője trianoni beszédében kiemelte a pozsonyi és a kolozsvári egyetemmel szemben elkövetett jogtalanságokat. Sir George Clerk brit diplomata fogadta a kolozsvári egyetem küldöttségét, és a találkozóról jelentést írt Clemenceau-nak. Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntést követően az egyetem részben visszatért Kolozsvárra. A Szegeden maradt egyetemrész felvette a Horthy Miklós Tudományegyetem nevet. 1944 őszétől, amikor Kolozsvár orosz és román megszállás alatt volt, az egyetem nevében már nem viselte Ferenc József nevét, de osztozott az erdélyi magyarság sorsában, hiszen Kolozsváron maradt. A Ferenc József Tudományegyetem 1945 májusában jogutód nélkül megszűnt. Az új magyar nyelvű állami egyetem felvette a Bolyai Tudományegyetem nevet. Az egyetem 1959-től Babeș–Bolyai Tudományegyetem néven működik. A 100 éve Kolozsvárról elüldözött Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem szegedi elhelyezéséről, a határon túl rekedt magyar felsőoktatás menekítéséről, felkarolásáról és megmentéséről Vajda Tamás történészt, főlevéltárost, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának igazgatóját kérdeztük.

A Keresztény Színházi Fesztivál plakátján ez első szó a 90 fokkal ráforgatott másik kettővel keresztet formáz, az sz-nél találkozva. Beszédes jelkép. „Istent nem szabad száműzni a társadalomból!” –ez a mondat pedig el is hangzik az egyik darabban. November 3. és 7. között színes programsorozat várja az érdeklődőket Budapesten, az Újszínházban. A részletekről Bártfay Rita dramaturgot Fekete Ágnes kérdezte. Rendhagyó virtuális tárlatra invitál a 2B Galériába Féner Tamás fotóművész. Az alkotó hosszú pályáján többféle megközelítésben foglalkozott már portréval. Legújabb sorozatára, vagyis hogy az általa szeretett és becsült személyek arcképeit tárgyakkal találkoztatja - kísérletként tekint. A kiállításon a művész történetekkel, anekdotákkal kísérli meg érzékeltetni, mi köti össze őt a fényképezettekkel. Bicskei Bea interjúja. A köztéri szobroknál nem mindig a művészi szempont győzedelmeskedik, az áthelyezéseknél pedig a legritkább esetben ez a mérlegelés tárgya. "Osztapenko maradhat?" – című kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban egy korszakot dokumentál. A korabeli riportfotók a 90-es évek elejét idézik fel, némi figyelmeztetéssel a politikai tartalmú alkotások szavatosságára Szöllőssy Ágnes művészettörténésszel Temesfői Mátyás beszélgetett.

Dr. Baritz Sarolta Laura OP, domonkos szerzetes nővérrel és Bogár László közgazdásszal beszélgetek a gazdasági gondolkodásról.

Hangmérnök: Biksza Levente Dramaturg: Harangozó Eszter Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince

Istenhit és mély csalódások formálták Szmutka Katalin művészetét. Selyemfestés, girbegurba házak, az ősz színei és a megerősítő üzenetek fontosságáról is beszélgettünk.

Készítette: Horváth János hangmérnök, Urbán Péter hangmester, Dévény Mária zenei szerkesztő, E. Román Kata dramaturg és Sárospataki Zsuzsanna rendező

1919. október 28-án az „idegen elemek kiutasítása tárgyában” megszületett rendelet alapján „mindazon esküt nem tett tisztviselők, akik nem az egyesített román területeken születtek”, öt napon belül kötelesek voltak elhagyni Kolozsvár városát. 1919 őszén számos magyar egyetemi tanárt utasítottak ki Kolozsvárról, elrekvirálták házaikat, lakásaikat. A Kolozsvárról kitoloncolt tanárok 1919. november végén, Budapesten gyülekeztek, ahol 1921. augusztusig átmenetileg együttműködött a pozsonyi és a kolozsvári egyetem. Az elüldözött tanárok helyzete általában a nélkülözés volt. Az egyetemi oktatók közül sokan vagonlakók voltak, többen menekült tömegszállásokon éltek. Gróf Apponyi Albert, a trianoni békedelegáció vezetője trianoni beszédében kiemelte a pozsonyi és a kolozsvári egyetemmel szemben elkövetett jogtalanságokat. Sir George Clerk brit diplomata fogadta a kolozsvári egyetem küldöttségét, és a találkozóról jelentést írt Clemenceau-nak. Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntést követően az egyetem részben visszatért Kolozsvárra. A Szegeden maradt egyetemrész felvette a Horthy Miklós Tudományegyetem nevet. 1944 őszétől, amikor Kolozsvár orosz és román megszállás alatt volt, az egyetem nevében már nem viselte Ferenc József nevét, de osztozott az erdélyi magyarság sorsában, hiszen Kolozsváron maradt. A Ferenc József Tudományegyetem 1945 májusában jogutód nélkül megszűnt. Az új magyar nyelvű állami egyetem felvette a Bolyai Tudományegyetem nevet. Az egyetem 1959-től Babeș–Bolyai Tudományegyetem néven működik. A 100 éve Kolozsvárról elüldözött Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem szegedi elhelyezéséről, a határon túl rekedt magyar felsőoktatás menekítéséről, felkarolásáról és megmentéséről Vajda Tamás történészt, főlevéltárost, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának igazgatóját kérdeztük.

Kiskőrös és térsége hírek: - Kombinált akadályhajtó viadalnak ad otthont Révbérpuszta. - Látványos szakaszához ért a Szentháromság tér felújítása.

A magyar Néphadsereg történetéről, az 1956-os szerepéről beszélgetünk Marossy Endre hadtörténésszel.(2.rész)

A Budapesten immár 40 éve működő Somogyiak Baráti Köre tevékenységéről, programjairól, a hagyomány és a gyökerek őrzésének fontosságáról, valamint a megalakulás 40. évfordulójára történő megemlékezésekről Németh Julianna tanárnővel, a Baráti Kör elnökével beszélget Sallai Éva. Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila.

Dr. Baritz Sarolta Laura OP, domonkos szerzetes nővérrel és Bogár László közgazdásszal beszélgetek a gazdasági gondolkodásról.

Hangmérnök: Biksza Levente Dramaturg: Harangozó Eszter Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince

A meggyilkolt elnök - nem sokkal halála előtt - a társadalomhoz fordult, azt emlegetve, hogy az Egyesült Államok alkotmányával szemben áll az a gyakorlat, amelyet a titkosszolgálatok folytatnak. Általános vélemény szerint ez vezetett meggyilkolásához.... Mindenesetre mindazt amit a merénylettel kapcsolatos vizsgálatok feltártak, 99 évre titkosították, és a napokban ismét elutasították nyilvánosságra hozatalát. Ennek a háttérhatalomnak az erejét leginkább a művészek képesek felmérni, akik - bár ugyanazt nézik amit mi is -, többet képesek meglátni...

A Keresztény Színházi Fesztivál plakátján ez első szó a 90 fokkal ráforgatott másik kettővel keresztet formáz, az sz-nél találkozva. Beszédes jelkép. „Istent nem szabad száműzni a társadalomból!” –ez a mondat pedig el is hangzik az egyik darabban. November 3. és 7. között színes programsorozat várja az érdeklődőket Budapesten, az Újszínházban. A részletekről Bártfay Rita dramaturgot Fekete Ágnes kérdezte. Rendhagyó virtuális tárlatra invitál a 2B Galériába Féner Tamás fotóművész. Az alkotó hosszú pályáján többféle megközelítésben foglalkozott már portréval. Legújabb sorozatára, vagyis hogy az általa szeretett és becsült személyek arcképeit tárgyakkal találkoztatja - kísérletként tekint. A kiállításon a művész történetekkel, anekdotákkal kísérli meg érzékeltetni, mi köti össze őt a fényképezettekkel. Bicskei Bea interjúja. A köztéri szobroknál nem mindig a művészi szempont győzedelmeskedik, az áthelyezéseknél pedig a legritkább esetben ez a mérlegelés tárgya. "Osztapenko maradhat?" – című kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban egy korszakot dokumentál. A korabeli riportfotók a 90-es évek elejét idézik fel, némi figyelmeztetéssel a politikai tartalmú alkotások szavatosságára Szöllőssy Ágnes művészettörténésszel Temesfői Mátyás beszélgetett.

X, Y, Z, no meg az alfa! Boomerek, digitális bevándorlók és bennszülöttek... Mi jellemzi az egyes generációkat? Milyen különbségek és hasonlóságok vannak szüleink, nagyszüleink és gyermekeink között? Hogyan egészíthetjük ki és érthetjük meg egymást? A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Generációk és a halál A halottak napjához közeledve az emberi élet talán legnagyobb rejtélyéről kérdeztem a Generációkat, ami nem más, mint a halál. Beszélgetőtársaim: - Fata Ilona, a Baby Boomerek nevében, - Hézl József, az Y-Generáció képviseletében, és - Rajkai Eszter, a Z-Generáció nevében.

A magyar Néphadsereg történetéről, az 1956-os szerepéről beszélgetünk Marossy Endre hadtörténésszel.(2.rész)

A Budapesten immár 40 éve működő Somogyiak Baráti Köre tevékenységéről, programjairól, a hagyomány és a gyökerek őrzésének fontosságáról, valamint a megalakulás 40. évfordulójára történő megemlékezésekről Németh Julianna tanárnővel, a Baráti Kör elnökével beszélget Sallai Éva. Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila.

Készítette: Horváth János hangmérnök, Urbán Péter hangmester, Dévény Mária zenei szerkesztő, E. Román Kata dramaturg és Sárospataki Zsuzsanna rendező

Aranyozzuk be ezt a késő őszi estét Velence fényeivel úgy, ahogyan Vivaldi concertóiban ragyognak át az évszázadokon! Napjaink egyik legkiválóbb barokk együttese, az Adrian Chandler vezette La Serenissima először az 501-es jegyzékszámú B-dúr fagottversenyt játssza Peter Whelan bravúros szólójával. A következő Vivaldi-concerto szólóhangszere a barokk hangszerépítészet kimeríthetetlen leleményének egyik bizarr mesterműve. A tromba marina, magyarul tengeri trombita semmiféle rokonságot nem ápol a trombitával. Egy húrból és három, kétméteres falapból álló vonóshangszer, amely azonban a trombitához hasonló hangot ad ki. Épp emiatt trombita helyett is alkalmazták olyan kolostorokban, ahol ne állt rendelkezésre trombitás. Így lehetett ez a Vivaldi által vezetett leánynevelő intézetben is, talán ezért komponált erre az öszvér hangszerre is. A következő három concertotételt kallódó kottatöredékekből kellett rekonstruálni. A Katy Bircher és Peter Whelan szólóival megszólaló fölvételek szerint érdemes volt! Adrian Chandler és a La Serenissima muzsikusai a tromba marinára írott G-dúr koncert két tételével búcsúznak.