Műsorújság

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Rendező: E. Román Kata

Élete utolsó hónapjaiban, azaz 1936. augusztus 8-a és november 3-a között úgynevezett kórházi beszélgetőlapok segítségével kommunikált környezetével. Ő, aki a szónak igencsak mestere volt; ő, aki a magyart pusztán a szépségéért is szerette, ő, aki megannyi nyelvre is építő játékot, tréfát eszelt ki a barátaival. A költő és író hírnevét furcsa tükörben mutatja, milyen részletességgel, bulváros felhangokkal számoltak be a korabeli lapok a végórákról; egy olyanfajta kultuszt elkezdve, amit Kosztolányi Dezső másnál sem szeretett. A magyar tékában ma Parádi Andrea irodalomtörténésszel, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos titkárával beszélgetek. Képek: Kosztolányi Dezső levelezőlapja Szegi Pálnak, a Pesti Hírlap Vasárnapja szerkesztőjének, 1930-as évek (PIM Kézirattár)

80 éves Klinghammer István térképész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A geoinformatika és a tematikus kartográfia jelentős tudósa. 1989 és 1991 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja, 2000 és 2006 között az ELTE rektora. 2013 és 2014 között a második Orbán-kormány felsőoktatásért felelős államtitkára. Vele beszélget Pécsi Krisztina

1. Október 8-án választást tartottak Csehországban. Meglepetésre nem a hivatalban lévő Andrej Babis, és nem is a progresszista kalózok és polgármesterek szövetsége nyerte meg a kormányalakítás lehetőségét, hanem egy Együtt nevű, jobb-közép pártszövetség, amelynek a kersztény-demokrata párt is része. Mi történt? Ki a leendő kormányfő? És hogyan alakul ezután Csehország kapcsolata Magyarországgal illetve a Visegrádi országokkal? A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját, Stepper Pétert kérdezzük. 2. Dél-Koreában virágkorát éli a katolikus egyház, az elmúlt 50 év alatt a hívek száma félmillióról 5,3 millióra nőtt. Milyen kihívásokkal szembesül és mit tekint a legfontosabb feladatának az ottani közösség? Részletet közlünk Szöul érseke, Andrew Yeom Soo-jung bíborosnak a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus kongresszuson elhangzott előadásából.

Hogyan alakult volna török elleni a harc a kora újkorban, mennyivel lenne szegényebb a Kárpát-medencei kultúra a reformáció hatásai nélkül? Mennyire befolyásolta a Habsburg uralkodókkal szembeni politikát a protestáns rendek nézőpontja? Kanyó Ferenc történésszel beszélgettönk.

Sajgó Szabolcsot, a Párbeszéd Háza igazgatóját Szerdahelyi Csongor kérdezi.

Gulyás Lóránt összefoglalója.

Már az egykori győztesek tanítványaira is számíthatnak. Immár kilencedik alkalommal rendezik meg a David Popper Nemzetközi csellóversenyt, Várpalotán, a Thury várban. A november 9. és 15. között zajló neves megmérettetésre idén megdőlt a jelentkezési rekord, s érkezik versenyző az Egyesült Államokból vagy épp japánból is. Onczay Csaba Kossuth-díjas gordonkaművésszel, az alapító-zsűrielnökkel ültünk be a stúdióba. Kép: David Popper fiatalon Az íróról szóló monográfiával megkezdett sorozatot folytatva Gion Nándor 10 regényét jelentette meg idén őszre a budapesti Napút kiadó. Készül a folytatás is, amely például a 80 éve született vajdasági szerző fordításait hozza a tervek szerint. A sorozat szerkesztőjével, Kurcz Adám irodalomtörténésszel Liptay Katalin beszélgetett. Ez az állam csaknem annyi ideig hiányzott Európa térképéről, mint ameddig Magyarországon a török uralom tartott. A lengyelek a nagy világégés végén, 1918. november 11-én nyerték vissza függetlenségüket. A Köztársaság Napja alkalmából most két különleges koncert is lesz Budapesten. Az egyiken, 7-én, egy királyi herceg f-dúr miséje csendül fel a Belvárosi Nagyboldogasszony Plébánián, a másikon, 11-én a Chopin előtti, azaz 17-18. századi zeneszerzőket mutatja be egy erre a célra alakult együttes a Zeneakadémián. Kriston Wojtek a Lengyel Intézet zenei referense segít eligazodni.

A gyermekvédelem célja, hogy minden gyermek családban nőhessen fel, akkor is, ha ezt a vér szerinti szülei nem tudják biztosítani. Fejér megyében ötszáztíz kiskorú és negyven nagykorú gondozottat lát el száznyolcvan nevelőszülő. Mindig van azonban egy természetes fogyás, ezért a székesfehérvári Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ folyamatosan nyitott arra, hogy újabb családokat keressen erre a feladatra. Az intézményben folyó nevelőszülői képzésről Deresné Tanárki Mária igazgatónőt kérdeztem, aki örömmel vonta be beszélgetésünkbe a kurzuson frissen végzett Szabó Helga Máriát. Ő most 3 gyermek befogadására készül otthonába.

Hangmérnök: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Vendégünk Tóth Eszter, a Lanou énekes-dalszerzője. Fotó: Kocska Ádám

Készítette: Horváth János hangmérnök, Urbán Péter hangmester, Dévény Mária zenei szerkesztő, E. Román Kata dramaturg és Sárospataki Zsuzsanna rendező

Hogyan alakult volna török elleni a harc a kora újkorban, mennyivel lenne szegényebb a Kárpát-medencei kultúra a reformáció hatásai nélkül? Mennyire befolyásolta a Habsburg uralkodókkal szembeni politikát a protestáns rendek nézőpontja? Kanyó Ferenc történésszel beszélgettönk.

Debrecen hírei: - Házi konzerváló automatákat adományoztak a debreceni Karitatív Testület több helyi tagszervezetének. - Kalotaszeg kulturális értékeit mutatják be a cívisvárosban. Kiskőrös és térsége hírek: - 40 éves lett az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége. - Életbe léptek a járványügyi szigorítások a szentmiséken a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye területén.

Hit és bensőségesség szövi át Kecskés Ágnes kárpitművész alkotásait, legyen szó az Ég és Föld című minigobelinről- amelynek kis kazettaképeiben templomokat, Krisztust és Angyalokat ábrázol a művész- vagy éppen a körömi asszonyokkal együtt készített nagy méretű falikárpitról. A monumentális Dunakanyar című kárpitot, egyik méltatója „érzelmesen tudatosnak" értékeli, egy helyütt pedig templomfestőnek és zarándokutasnak nevezik a művészt, akinek életmű-kiállítására gyönyörű katalógus is készült 2009-ben. Ez az összegzés egy szakrális térben, a Tihanyi Apátság altemplomának termeiben, mindmáig a leghangsúlyosabb hazai és külföldi -Komáromtól Genfig tartó -bemutatkozásainak sorában. Kecskés Ágnes Munkácsy-díjas kárpitművész textilfreskói magától értetődő természetességgel kapcsolódnak azokhoz az alkotásokhoz, amelyekből a Magyar Kárpitművészek Egyesülete 100 négyzetméternyit tár a nagyközönség elé a Pesti Vigadóban, fennállásának 25. évfordulója alkalmából. Erről is beszélgetünk otthonában, majd rádiónk stúdiójában, bele-belepillantva a katalógusba és egy művészi pálya sűrű szövedékébe. ( A képeken: Kecskés Ágnes Munkácsy-díjas kárpitművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, részlet a Vigadó kiállítóteréből.. A fotók forrása: Art Limes, karpitmuveszek.hu)

A gyermekvédelem célja, hogy minden gyermek családban nőhessen fel, akkor is, ha ezt a vér szerinti szülei nem tudják biztosítani. Fejér megyében ötszáztíz kiskorú és negyven nagykorú gondozottat lát el száznyolcvan nevelőszülő. Mindig van azonban egy természetes fogyás, ezért a székesfehérvári Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ folyamatosan nyitott arra, hogy újabb családokat keressen erre a feladatra. Az intézményben folyó nevelőszülői képzésről Deresné Tanárki Mária igazgatónőt kérdeztem, aki örömmel vonta be beszélgetésünkbe a kurzuson frissen végzett Szabó Helga Máriát. Ő most 3 gyermek befogadására készül otthonába.

Hangmérnök: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Már az egykori győztesek tanítványaira is számíthatnak. Immár kilencedik alkalommal rendezik meg a David Popper Nemzetközi csellóversenyt, Várpalotán, a Thury várban. A november 9. és 15. között zajló neves megmérettetésre idén megdőlt a jelentkezési rekord, s érkezik versenyző az Egyesült Államokból vagy épp japánból is. Onczay Csaba Kossuth-díjas gordonkaművésszel, az alapító-zsűrielnökkel ültünk be a stúdióba. Kép: David Popper fiatalon Az íróról szóló monográfiával megkezdett sorozatot folytatva Gion Nándor 10 regényét jelentette meg idén őszre a budapesti Napút kiadó. Készül a folytatás is, amely például a 80 éve született vajdasági szerző fordításait hozza a tervek szerint. A sorozat szerkesztőjével, Kurcz Adám irodalomtörténésszel Liptay Katalin beszélgetett. Ez az állam csaknem annyi ideig hiányzott Európa térképéről, mint ameddig Magyarországon a török uralom tartott. A lengyelek a nagy világégés végén, 1918. november 11-én nyerték vissza függetlenségüket. A Köztársaság Napja alkalmából most két különleges koncert is lesz Budapesten. Az egyiken, 7-én, egy királyi herceg f-dúr miséje csendül fel a Belvárosi Nagyboldogasszony Plébánián, a másikon, 11-én a Chopin előtti, azaz 17-18. századi zeneszerzőket mutatja be egy erre a célra alakult együttes a Zeneakadémián. Kriston Wojtek a Lengyel Intézet zenei referense segít eligazodni.

Hit és bensőségesség szövi át Kecskés Ágnes kárpitművész alkotásait, legyen szó az Ég és Föld című minigobelinről- amelynek kis kazettaképeiben templomokat, Krisztust és Angyalokat ábrázol a művész- vagy éppen a körömi asszonyokkal együtt készített nagy méretű falikárpitról. A monumentális Dunakanyar című kárpitot, egyik méltatója „érzelmesen tudatosnak" értékeli, egy helyütt pedig templomfestőnek és zarándokutasnak nevezik a művészt, akinek életmű-kiállítására gyönyörű katalógus is készült 2009-ben. Ez az összegzés egy szakrális térben, a Tihanyi Apátság altemplomának termeiben, mindmáig a leghangsúlyosabb hazai és külföldi -Komáromtól Genfig tartó -bemutatkozásainak sorában. Kecskés Ágnes Munkácsy-díjas kárpitművész textilfreskói magától értetődő természetességgel kapcsolódnak azokhoz az alkotásokhoz, amelyekből a Magyar Kárpitművészek Egyesülete 100 négyzetméternyit tár a nagyközönség elé a Pesti Vigadóban, fennállásának 25. évfordulója alkalmából. Erről is beszélgetünk otthonában, majd rádiónk stúdiójában, bele-belepillantva a katalógusba és egy művészi pálya sűrű szövedékébe. ( A képeken: Kecskés Ágnes Munkácsy-díjas kárpitművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, részlet a Vigadó kiállítóteréből.. A fotók forrása: Art Limes, karpitmuveszek.hu)

Készítette: Horváth János hangmérnök, Urbán Péter hangmester, Dévény Mária zenei szerkesztő, E. Román Kata dramaturg és Sárospataki Zsuzsanna rendező

Családja körében mindent megkapott, ami művészetének kibontakozását elősegítette; ebből a boldog gyerekkorból fakadt az a sajátos költészet, amely áthatja szerzeményeit. A műsorban a Szentivánéji álom kísérőzene részletei csendülnek fel a Magyar Állami Hangversenyzenekar előadásában Fischer Ádám vezényletével.