Műsorújság

A 2004-es indulás óta a Magyar Katolikus Rádió munkatársa a Művek és művészek szerkesztője, Dvorszky Hedvig, idén év végén azonban befejezi rádiós tevékenységét. Riportalanyairól, a rádió indulásáról és a rádión kívüli életről is beszélgettünk vele utolsó műsorában.

Mélyen hívő, szilárd értékrendű író, akinek klasszikus állattörténeteinket és izgalmas regényeket köszönhetünk, és még sok értékes írást, melyet a szocialista rendszerben nem tudtunk megismerni. Az elveihez haláláig hű Fekete Istvánról beszélgettünk Paár Ádám történésszel.

A rendszerváltást követően, az 1990-es évek kárpótlási törvényei után újra jelentőséget kaptak a hadigondozási iratok. Korábban a Nagy Háború emberveszteségének még az emlékét is el akarta törölni a kommunista diktatúra. Az összetört, lerombolt emlékezet darabjait próbálja újra összeilleszteni Karika Tímea, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának levéltárosa, aki Összetört emlékezet – Veszprém első világháborús veszteségei levéltári források tükrében című 2021-ben megjelent hiánypótló kötetében 316 (292 veszprémi, 13 gyulafirátóti és 11 kádártai) első világháborús hősi halott és hadirokkant életrajzát mutatja be. A veszprémi 31-esek 1914. augusztus 18–19-én 3449 fővel indultak a háborúba, ahol 80 ütközetben vettek részt. 1916 decemberéig az orosz, ezt követően az olasz fronton harcoltak. A háború alatt az alakulat teljes vesztesége közel 9000 főre tehető. Nagy Szabolcs, a Veszprém Megyei Levéltár főlevéltárosa tanulmányából végigkövethetjük a m. kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezrednek és a m. kir. 7. honvéd tábori ágyúsezrednek történetét, különös tekintettel a Nagy Háborúban való részvételükre. A kötet veszteségkutatásban betöltött jelentőségét, a háborús trauma fontosabb fejezeteit Pintér Tamás történész, a Nagy Háború blog alapító-főszerkesztője, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főosztályvezetője, főlevéltárosa összegezte.

Mi az igazi probléma? A gyermekáldás valóban nem az öröm és a boldogság forrása? Teher, akadály, amely gátolja az önmegvalósítást? Hogyan éljünk, hogyan merjük megvallani őszintén istenhitünket? Tudjuk-e, hogy vannak válaszok? Beszélgetőpartnereim: Rochlitz Zsuzsa, orvos, mentálhigiénés szakember, családterapeuta, együttműködő kommunikáció-társtréner, pszichodramatista, Hajnal Gergely, dokumentumfilm rendező, producer és Héjj-Csizmazia Gyopár, pszichodráma vezető.

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila Rendező: Varga Andrea

Folytatjuk az Evangélium 21 kiállítás műalkotásainak bemutatását, a Bankszövetség főtitkára, református presbiter és mecénás Kovács Levente vezetésével.

A rendszerváltást követően, az 1990-es évek kárpótlási törvényei után újra jelentőséget kaptak a hadigondozási iratok. Korábban a Nagy Háború emberveszteségének még az emlékét is el akarta törölni a kommunista diktatúra. Az összetört, lerombolt emlékezet darabjait próbálja újra összeilleszteni Karika Tímea, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának levéltárosa, aki Összetört emlékezet – Veszprém első világháborús veszteségei levéltári források tükrében című 2021-ben megjelent hiánypótló kötetében 316 (292 veszprémi, 13 gyulafirátóti és 11 kádártai) első világháborús hősi halott és hadirokkant életrajzát mutatja be. A veszprémi 31-esek 1914. augusztus 18–19-én 3449 fővel indultak a háborúba, ahol 80 ütközetben vettek részt. 1916 decemberéig az orosz, ezt követően az olasz fronton harcoltak. A háború alatt az alakulat teljes vesztesége közel 9000 főre tehető. Nagy Szabolcs, a Veszprém Megyei Levéltár főlevéltárosa tanulmányából végigkövethetjük a m. kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezrednek és a m. kir. 7. honvéd tábori ágyúsezrednek történetét, különös tekintettel a Nagy Háborúban való részvételükre. A kötet veszteségkutatásban betöltött jelentőségét, a háborús trauma fontosabb fejezeteit Pintér Tamás történész, a Nagy Háború blog alapító-főszerkesztője, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főosztályvezetője, főlevéltárosa összegezte.

Debrecen hírei: - Debrecenben építi fel első Dél- Koreán kívüli gyárát az akkumulátor-alkatrészek gyártásával foglalkozó Eco-Pro BM. - Toronybemutatót tartottak a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban. Kiskőrös és térsége hírek: - Motoros mikulások szállták meg a kalocsai sétálóutcát, adományokat osztottak szét a Viola utcai ovisoknak. - Dusnokon is lehet vadászni az adventi ablakokat, karácsonyi vásárt tartanak a hétvégén.

„Megjelent a Valami fáj, ami nincs” – A trianoni békekötés előzményei és következményei” című kötet. Erről beszélgetünk a kötet szerkesztőjével, Anka Lászlóval, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos munkatársával.

Szikora József író, újságíró, rádiónk főszerkesztőjének legújabb könyvét november 12-én mutatták be Budapesten. A dolgok ismerete című kötetben a szerző Magyar Katolikus Rádióban elhangzott jegyzeteiből olvashatunk izgalmas és nagyon aktuális válogatást. "Rólunk szólnak ezek az írások, jegyzetek. Néha úgy érzem, balladákat olvasok. Nincs kimondva minden. Sőt: a lényeg, az üzenet valahol a szavak, a mondatok mögött hangzik. Kimondatlanul. Akkor, amikor már nem is olvasom. Bennem él tovább."- írja a kötet bevezetőjében dr. Korzenszky Richárd bencés szerzetes, a Tihanyi Bencés Apátság emeritus perjele. Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Mi az igazi probléma? A gyermekáldás valóban nem az öröm és a boldogság forrása? Teher, akadály, amely gátolja az önmegvalósítást? Hogyan éljünk, hogyan merjük megvallani őszintén istenhitünket? Tudjuk-e, hogy vannak válaszok? Beszélgetőpartnereim: Rochlitz Zsuzsa, orvos, mentálhigiénés szakember, családterapeuta, együttműködő kommunikáció-társtréner, pszichodramatista, Hajnal Gergely, dokumentumfilm rendező, producer és Héjj-Csizmazia Gyopár, pszichodráma vezető.

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila Rendező: Varga Andrea

A felvidéki magyarság sorsával, kitelepítésével, a reszlovakizációval, az asszimilációs törekvésekkel foglalkozó, nagyon alapos, a benesi dekrétumok kialakulását és máig érvényes hatásait dokumentumokkal bemutató alapművet adtak közre a társszerzők. Nem csak a kül- és kisebbségpolitikával foglalkozók figyelmére érdemes, hanem mindannyiunkéra. Az unokák kérdeznek majd a múltról, és nekik válaszolni kell. De a jelen anomáliát is megmagyarázza. Amit letettek az asztalra, megérne egy akadémiai tagságot. Etalon arra is, amit a többi határon túli történésről közre kellene még adni.

X, Y, Z, no meg az alfa! Boomerek, digitális bevándorlók és bennszülöttek... Mi jellemzi az egyes generációkat? Milyen különbségek és hasonlóságok vannak szüleink, nagyszüleink és gyermekeink között? Hogyan egészíthetjük ki és érthetjük meg egymást? A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Generációk és a várakozás "Mennyi emberi élet fecsérlődik el várakozással..." - Mondja Ralph Waldo Emerson. Kétségtelen, hogy életünk szerves részét képezi a várakozás. De valóban mindig elfecsérelt időről van szó? A mai alkalommal utánajárunk, melyik generáció miként látja, és miként éli meg a várakozás jelenségét. Beszélgetőtársaim: - Fata Ilona, a Baby Boomerek nevében, - Heltay Mónika, az X-Generáció képviseletében, és - Csüri Fanni Noa, a Z-Generáció nevében.

„Megjelent a Valami fáj, ami nincs” – A trianoni békekötés előzményei és következményei” című kötet. Erről beszélgetünk a kötet szerkesztőjével, Anka Lászlóval, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos munkatársával.

Szikora József író, újságíró, rádiónk főszerkesztőjének legújabb könyvét november 12-én mutatták be Budapesten. A dolgok ismerete című kötetben a szerző Magyar Katolikus Rádióban elhangzott jegyzeteiből olvashatunk izgalmas és nagyon aktuális válogatást. "Rólunk szólnak ezek az írások, jegyzetek. Néha úgy érzem, balladákat olvasok. Nincs kimondva minden. Sőt: a lényeg, az üzenet valahol a szavak, a mondatok mögött hangzik. Kimondatlanul. Akkor, amikor már nem is olvasom. Bennem él tovább."- írja a kötet bevezetőjében dr. Korzenszky Richárd bencés szerzetes, a Tihanyi Bencés Apátság emeritus perjele. Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Épp két héttel ezelőtt az egyik legnépszerűbb vígopera-komponista, Domenico Cimarosa ismeretlen oldalát, a billentyűs fantáziák szerzőjét mutattuk be Önöknek. A nápolyi opera mestere, korának egyik legnépszerűbb zeneszerzője azonban nem csak színpadi műveivel és két héttel ezelőtt bemutatott billentyűsdarabjaival hódította meg publikumát, ide értve Nagy Katalin cárnőt és Nagy Frigyes porosz fejedelmet is. Az 1749 és 1801 között élt Cimarosa éppolyan rutinosan forgolódott a versenyművek, mint a kamaradarabok világában. Eredetiség, meglepő fordulatok tekintetében ne kérjük rajta számon utolérhetetlen kortársa, Mozart zsenialitását – de hallgassuk úgy szerzeményeit, mint a kor szórakoztatásra szánt zenei delikátjait. Elsőként B-dúr zongoraversenyét, amelynek szólistája Andrea Coen. A L'Arte dell'Arco együttesének élén Federico Guglielmo. B-dúr zongoraversenye után Cimarosa kamarazenei komponistaként mutatkozik be. A szólóhangszerből ítélve vajmi kevés kétségünk lehet, hogy a következő szerzemény a fuvolajátékosként is messze földön ismert Nagy Frigyes tetszésének elnyerésére keletkezett. Az 5., C-dúr fuvolakvartett szólistája Laura Pontecorvo, aki továbbra is a L'Arte dell'Arco muzsikusaival játszik.