Műsorújság

A „Tehetségek Magyarországa” programról Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének elnöke nyilatkozik. A várostervezés és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségét járták körbe az előadók, a Határtalan tudás legutóbbi rendezvényén. Elsőként Szende Katalinnal, a CEU Kulturális Örökségvédelmi Tanszékének professzorával beszélgetünk. Hoffmann Ritát az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar professzorra is nyilatkozik. A Szuverén Máltai Lovagrend tagjai és világszerte működő segélyszervezeteinek képviselői kísérték utolsó útjára Matthew Festinget, a Rend 79. Nagymesterét a máltai Vallettaban. A szentmisén Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke is koncelebrált. Vele beszélgetünk. A francia köztársasági elnök Budapesten járt . Emmanuel Macron részt vett a V4 országok csúcstalálkozóján, találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, Áder János köztársasági elnökkel, valamint az ellenzék képviselőivel is. Fejérdy Gergellyel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával beszélgetünk. 20 ezer ajándékcsomagot állítottak össze általános iskolás gyerekek rászoruló társaiknak a karácsonyi MosolyManók akcióban. A Pont Velem Okos Program a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a GLS Hungary szervezésében valósult meg. Matolcsy Miklóssal, a PontVelem Nonprofit Kft ügyvezető igazgatójával beszélgetünk. Egyelőre nem lehet engedélyezni az Északi Áramlat 2 földgázvezeték üzembe helyezését – nyilatkozta pár napja az új német külügyminiszter. Vajon politika vagy szakmai érvek állnak e mögött? Petz Ernőt, a budapesti Műszaki Egyetem címzetes tanárát kérdezzük: 1921. december 14-e és 16-a között Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Egy budapesti rendezvényen emlékeztek meg a történtekről. A moderátor Gali Máté történész volt, a Mathias Corvinus Collegium kutatótanára. Vele beszélgetünk. ”Ifjúsági mozgalmak a szegedi felsőoktatásban az 1956-os forradalom előtt, alatt, után” címmel, a hódmezővásárhelyi Emlékpont kiadó gondozásában jelent meg Haág Zalán könyve.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum számára épített városligeti Vajdahunyadvár országos jelentőségű műemlék, a Liget meghatározó épületegyüttese. Közkedvelt úti célja a belföldi és külföldi turistáknak. Budapest és így Magyarország egyik fontos jelképe. Európa legnagyobb komplex mezőgazdasági múzeuma. Különleges nemzeti érték, valóságos hungarikuma. A Vajdahunyadvár zseniális tervezője és építésze Alpár Ignác volt. A múzeum megnyitásától kezdve a vidék fővárosi kapujaként szolgálja az agráriumot. Az új programoknak köszönhetően 2016-ban elérte az évi 200 ezres látogatószámot, amely Magyarország leglátogatottabb múzeumai közé emelte - írja az intézmény honlapjának bevezetőjében műsorunk vendége, Dr. Estók János főigazgató.

Csontváry Kosztka Tivadar legrejtélyesebb alkotásának tartják a Titokzatos sziget című 1903-ban készült művét, mely a Virág Judit Galéria karácsonyi árverése után minden idők legdrágább festménye is lehet, hiszen nem kevesebb, mint 160 millió forintos induló áron kerül kalapács alá vasárnap. S hogy miért-e nagy izgalom? - Kelen Anna művészettörténésszel járunk utána. Riporter: Fülöp Andrea A Tarisznyától a bőségszaruig című könyvről a Kráter Műhely Egyesület vezetője, Szutor Ágnes, valamint Soltész Márton szerkesztő mesél. A kötet Turcsány Péter születésének 70. évfordulóján jelent meg és színes képet mutat egy különleges művész nem mindennapi életművéről. Riporter: Egri Bálint Molnár G. Krisztinával a Korty a végtelenbe című új verseskötetéről beszélgetünk, melynek bemutatója kiállításmegnyitó is volt egyben, hiszen Zilai Gabriella tűzzománc képeivel és festményeivel egészült ki. Riporter: Balla Ferenc 1981. december 10-én mutatták be a mozikban a Vuk című egész estés rajzfilmet, Dargay Attila alkotását. A 40. születésnap kapcsán az operatőrrel, egyben a rendező özvegyével készített korábbi interjúból idézünk. Henrik Irén visszaemlékezéséből kiderül, hogyan elevenedett meg a kisróka története a mozivásznon. Riporter: Csuth Judit

A 33-as opusszámú, D-dúr, 3. szimfóniával folytatjuk az orosz későromantika egyik legnagyobb komponistája, Alekszandr Glazunov bemutatását. Az első szimfóniájával 16 évesen berobbant zeneszerző ezúttal is leleményesen ötvözi a Mendelssohntól és Brahmstól átvett kompozíciós formákat és az orosz folklór motívumkincsét – mely utóbbihoz ez esetben némi keleties egzotikum is társul. A végeredmény ismét olyan látványos zenei tablósorozat, amely dramatikus továbbgondolásért: táncjátékért vagy filmforgatókönyvért kiált. Glazunov már 1883-ban belekezdett a műbe, de a bemutatóra csupán hét esztendővel később került sor. A szimfónia dedikációja Csajkovszkijnak szól, aki maga is nagyrabecsüléssel figyelte a mű keletkezését. Nem véletlenül: Glazunov sok tekintetben Csajkovszkij követőjének mutatkozik, különösen a lírai részek komor nosztalgikussága által. A Moszkvai Szimfonikusok élén Alekszandr Anyisszimov.

Egy megvalósult álom a váci Lujza és Korianderrel létrejött cukrászat a Ribizli Édesműhely: benne van a nagyi konyhája, a kamasz lelkesedése, a felnőtt határozottsága. A cukrászműhely vezetőjével Lelkes Henriettel beszélgettünk.

Az ókori Egyiptomtól kezdve az árpád-házi Magyarországon át máig; a Szent Koronától indulva Szent László hermáján keresztül a hétköznapi ékszerekig sok kor, földrajzi hely és tárgy hirdeti a tűzzománc szépségét és nagyszerűségét. A Pro Cultura Christiana díjjal kitüntetett Rácz Gábor – aki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elismerését a keresztény kultúra továbbadásában elért eredményeiért vehette át - több mint 70 templomban dolgozott. Pontosabban most is folyamatosan tervez, hogy a több száz fokos égetés után megszülessenek az alkotások. A művész szereti a csak ezzel a technikával elérhető különleges áttetsző felületeket, ugyanakkor ő maga hívőként is két lábbal a földön jár. Kép: Montázs a művész alkotásaiból

"Nagyon sokszor azt mondjuk, hogy akkor leszek boldog, ha ez vagy az lesz... Az igazi boldogságnak az a fokmérője, hogy nem függ semmitől. Se attól, hogy megdicsérnek, se attól, hogy leszidnak. A lelke mélyén, ha érzi az ember, hogy Isten az ő gyengesége, kicsinysége ellenére is szereti, akkor ott van az igazi boldogság." Idézet Böjte Csaba boldogsághoz segítő gondolataiból, második Füveskönyvéből. Csender Levente, Csaba testvér alkotótársa mesél a közös útról.....

Mai vendégünk Török Máté verséneklő. A jegyzetírónk Buvári Márta, aki a képzavarokra hozott példákat nyelvünkből. A műsor végén pedig nyelvi játék.

Vendégünk a mai operaénekes generáció alighanem legnépszerűbbje. Nem véletlenül, hiszen a világ legnevesebb operaházaiban énekelt és - erről a műsorban is beszél - a hazai operaélet virágzását igyekszik elősegíteni. (Képünkön egy könyvbemutatón Mester Viktóriával, a Román Csarnokban. Emődy Zoltán felvétele)

Mai témáink: - Dr. Kováts-Németh Mária neveléstörténész, egyetemi magántanár, a Százak Tanácsának tagja, a környezetpedagógiára, a környezettudatos szemléletformálására, a természeti környezet tiszteletének jelentőségére hívja fel a figyelmet. - Dr. Baksa Brigitta néprajzkutató, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola főiskolai tanára, a Szülőföldünk. Hon- és népismeret 6. évfolyam című tankönyvének a Katolikus Pedagógiai Intézet továbbképzésén bemutatott módszertani lehetőségeiről tájékoztatja hallgatóinkat. - Juhász Előd zenetörténésszel az Emlékek zeneközelben 2. című, legújabb könyvének bemutatója kapcsán a zenei nevelésről beszélgettünk. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

A XVIII. századi, elképesztő technikával rendelkező billentyűs játékost kortársai igen nagyra becsülték, többek között Mozart is lelkesedett különleges előadásmódjáért, megragadó szerzeményeiért. A sziléziai származású, Párizsban működő Schobert C- dúr szonátáját és a D-dúr szonáta IV. tételét Spányi Miklós és Szűts Péter tolmácsolja.