Műsorújság

Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb Programjának keretében a Magyar Kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.

Az ökumenikus imahét január 16-án kezdődött, és 23-áig tart. Az imahét központi igéje így hangzik: „Láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.” Az imahétről beszélgetünk elsőként Veres András győri megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével. Országszerte mintegy 1300 gyermeket ért különleges meglepetés hazánk leghátrányosabb falvaiban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyedülálló kezdeményezésének köszönhetően. Kurja Timeával, az akció szervezőjével beszélgetünk. Szobrot emeltek a méhnyakrák elleni küzdelemnek az ELTE lágymányosi campusán. Tóth Icóval, a Mályvavirág Alapítvány elnökével beszélgetünk. Kopp Mária professzor asszony születésének 80., valamint halálának 10. évfordulója alkalmából emlékkonferenciát rendezett a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete. A rendezvényen a professzor asszony lánya, Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom elnöke emlékezett édesanyjára. A nehéz sorsú gyermekek és fiatalok sportolását, egészséges életmódra nevelését szeretné támogatni a Magyar Birkózó Szövetség és a Katolikus Karitász összefogása. Écsy Gábor országos igazgatót hallják. Az emberek fele akár egyedül is vállalna gyereket, többen inkább az örökbefogadást választanák, mint a lombikprogramot. Többek között erre jutott az SOS Gyermekfalvak legfrissebb felmérése. Szilvási Léna szakmai vezető értékel. GPS jeladó palackos nyomkövetés a hulladéktérképezésben. A Tivadarnál vízre bocsátott jeladó palack minden eddiginél nagyobb utat tett meg a Tiszán, a napokban a Kiskörei vízlépcső állította meg. Molnár Attila Dávidot, a PET Kupa társalapítóját hallják. A Klímapolitikai Intézetet is felkérték, hogy vegyen rész Magyarország Nukleáris Innovációs Stratégiájának megalkotásában. Litkei Mátéval, az intézet igazgatójával beszélgetünk. A Magyar Kultúra Napja január 22-dike. Ennek alkalmából Molnár Levente világhírű operaénekessel beszélgetetünk.

Az operett könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal átszőtt történet, sok humorral – amelynek központi témája a szerelem, mégpedig az őrült szerelem. Párizs, Bécs és London színházai is játszottak operettet, de ma ismert formáját, a táncos-komikus – szubrett-vonallal, a magyaroknak köszönhetően nyerte el. A kutatók szerint nincs olyan perc, amikor valahol a világon, filmen, színpadon, rádióban vagy televízióban fel ne csendülnének magyar szerzők operett-melódiái köszönhetően Kálmán Imrének, Lehár Ferencnek, Ábrahám Pálnak és Huszka Jenőnek, és természetesen a mai magyar operett-játszásnak, hiszen mindez hozzájárult ahhoz, hogy az opera mellett az operett is nemzetközileg ismert és elismert műfajjá vált. Műsorunk vendége az ifjú szubrett, Kardffy Aisha és napjaink népszerű bonvivánja, Dolhai Attila.

Zenei szerkesztő: Csiba Lajos. A tartalomból: - Az Országos Széchényi Könyvtár dokumentumfilmje az első magyar nyelvű szövegemlékről és díszmásolatáról Látjátok feleim...címmel, - Az Anyanyelvápolók Szövetsége gondozásában megjelent emlékkötet Deme Lászlóról, - Miniportré a Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett, a Magyar Művészetért Ex Libris-díjas Meister Éva színművésznővel, - A Bánffy Szalon több más szervezettel összefogva január 25-én tartja a Stefánia Palotában a Szeretünk Kárpát-medence jótékonysági gáláját; - A Mikszáth Kálmán Emlékház megújult állandó kiállítása, - A Karinthy Színházban 10. éve játszott Mikszáth regény, a Szent Péter esernyője.

A zenekari színkeverés olyan nagymestere számára, mint az 1865 és 1936 között élt Alekszandr Glazunov, aligha akad vonzóbb téma a karneválnál, a farsangi forgatagnál. Komponistánknak Lermontov Jelmezbál című színműve nyújtott alkalmat, hogy pantomimokkal, quadrille-okkal, mazurkákkal és keringőkkel megidézze a pétervári paloták fényűző báljait. Nem orosz szerzőkkel volna azonban dolgunk, ha az arisztokrácia pompás mulatságának fényeibe ne keverednének drámai tónusok is. A Lermontov-színdarab egy féltékeny férjet is színre léptet, aki egy őrült pillanatban megmérgezi hűtlennek hitt feleségét. A karnevál minden kétarcúsága megjelenik hát ebben a színpompás tablósorozatban, amelyet az Orosz Szimfonikusok és a Gnyesin Akadémia Kórusa mutatnak be Dimitrij Jablonszkij vezényletével. A színpadi kísérőzene első ízben azon az 1917-beli előadáson hangzott el, amelyet az iskolateremtő Meyerhold rendezett. A Lermontov nyomán írt Jelmezbál után Glazunov két korai, 1893-ban illetve 1894-ben szerzett Koncertkeringője hangzik föl. Noha a szerzemények érthető módon közelebb állnak a bevált szimfonikus tánczenékhez, finom eleganciájuk érdemes a figyelemre. A Moszkvai Szimfonikus Zenekar élén Igor Golovcsin.

Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy mit keresnek a hősi erények legendás lépviselői a kondér körül? Miért fogalmaznak meg olyasmit, hogy: összefogni hűségben, szeretetben és hasznos főzésre serkenteni az e tevékenységet kedvelő minden olyan férfit és nőt, gyermeket és aggastyánt, akik szívesen készítenek kemencében vagy a szabad ég alatt bármilyen ehető vagy iható ételt, lét? Miért bújnak valakik zöld szakácssipkaszerűségbe és a kardok világát idéző köpönyegekbe azzal az eltökéltséggel, hogy megőrzik és tisztelik elődeik étkezési szokásait? Kérdéseimre a választ Simon Tamás a Szabadtűzi Lovagrend nagymestere, avagy a gasztronómiai egyesület vezetője adja meg. Kép: A lovagok egy csoportja

Videósorozat, amely az irodalom és az anyanyelv aktuális kérdéseit, problémáit dolgozza fel, havonta egyszer jelentkezve. Ez az Élő magyaróra. A Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyének kezdeményezése egyszerre pedagógus és diákpárti – és egyáltalán nem lila ködbe vesző kíván lenni, hanem nagyon is életszagú. Vendégem a program szakértője Terdikné Takács Szilvia. Lehetne-e nyelvészeti jegyzetekből podcastot készíteni – vagy inkább magyarítani kellene előbb? H. Tóth Tibor tudja a választ.

A Magyar Zene Háza - immár mindenkié! Ritkán adatik meg, hogy szinte a megnyitással egy időben a hallgatókat is bevonhatjuk a csodák valóságába. Hiszen a frissen megnyíló épület "titkairól", különlegességeiről most már jelen időben beszélgethetünk a legavatottabbal, a népszerű zenetörténész-professzor-igazgatóval, Batta Andrással.

Lacza Márta finom vonalvezetésű színes ceruzarajzai, lírai hangvételű mesevilága a gyermekkor kedves élményeit idézik. Olajképein ugyanakkor ötvözi a czóbeli festőiességet Turner misztikumával, s az alakok mintha önmagukba zárt fájdalmas kérdőjelek lennének. Igen gyakran csoportos magány ez, amelyben ki-ki úgy rendelődik a másik mellé, hogy sokkal inkább elkülönülés jellege van. A 75 éves művésznőt, Lacza Mártát köszöntik most tisztelői, barátai.

Az 1752. január 23-án Rómában született muzsikus a XVIII.-XIX. századi zongoravirtuóz nemzedék mestere volt, előadóművészi, karmesteri és tanári pályája mellett zeneműkiadással és zongoragyártással is foglalkozott. Kompozíciói fontos szerepet játszottak a modern zongorajáték kialakításában, valamint a szonátaforma továbbfejlesztésében.Gazdag életművéből az op.37-es C-dúr és az op.24-es B-dúr szonátát idézzük fel Failoni Donatella, valamint Fejes Katalin játékában.