Műsorújság

Felolvassa: Jánosi Ferenc Hangmester: Gera Csilla Zeneszerző: Dubrovay László Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Szerkesztő: Szikora József Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Mai adásunkban dr. Harmath Artemisz tanár, irodalomtörténész, kritikus, az IGYIC, azaz az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum igazgatója beszél a centrum céljairól, megvalósult és tervezett programjairól, arról, hogy milyen szempontok vezérlik a könyvek ajánlásában az IGYIC munkatársait. Nem marad el a könyvajánló sem: az IGYIC szerkesztésében megjelent Felhőpárna című első verseskötetet mutatja be a hallgatóknak az igazgató.

Nemcsak képzőművész és pedagógus, hanem filozófiai előadások szerzője is volt a tavaly elhunyt Mizser Pál. A széles érdeklődésű, életigenlő művész sokoldalú munkásságáról, is beszélgettünk feleségével Csősz Gabriellával.

A személyes történelem, az egyéni emlékezet Nyugat-Európában már régóta népszerű és elfogadott kutatási módszertana a történettudománynak. Nemcsak a nagypolitika, a diplomácia, a nagy történelem eseményei érdekesek ma a történettudomány számára, hanem az is, hogy a hétköznapi emberek hogyan élték meg a történelmi eseményeket. Traumákról, emberi élethelyzetekről, hősies helytállásról mesél a 2010. július 28-án, a Nagy Háború kitörésének 96. évfordulóján útjára indított Nagy Háború blog. A 2010 decemberétől működő Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány célja a háború történeti kutatásának támogatása. A blogon olvashatunk csatatérturizmussal kapcsolatos írásokat, szakcikkeket az első világháborús hadi felszerelésről és haditechnikáról, tanulmányokat a háborúhoz vezető útról, a háború utáni időszakról, megelevenednek a háborúból a békébe átlépő időszak eseményei, a hadifogság története, a katonasírok kutatása is helyet kap. A blog fotógyűjteményéből gazdag válogatást mutat be, sokszor ezek segítségével kerülnek napvilágra naplók, visszaemlékezések, emlékiratok. A szerkesztők célkitűzése, hogy ébren tartsák a társadalmi emlékezetet, a múlt nagy traumáinak feldolgozásában nyújtsanak segítséget. A személyes történelem erejéről, a Nagy Háború blogról, Isonzóról és Doberdóról Pintér Tamás történésszel, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnökével, a Nagy Háború blog alapító-főszerkesztőjével, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főosztályvezetőjével, főlevéltárosával beszélgettünk, aki az első világháború magyar hadszíntereit, az Isonzó folyónál történt első világháborús eseményeket, a doberdói harcokat kutatja.

Honnan lehet tudni, hogy ő az igazi? Miről kell lemondanunk, és mit nyerünk a házasságban? Gondolataikról vallanak művészeink: Esztergályos Cecília Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, táncművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Papp Gyula magyar rockzenész, komponista, billentyűs, az Újszínház zenei vezetője és Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Hogyan jelenik meg a művész Istennel való kapcsolata egy alkotásában? Az Evangélium 21 kortárs magyar művészeti gyűjtemény egyik installációja Mária és Erzsébet találkozását meséli el - Imre Mariann különleges formában jelenítette meg.

Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb programjának keretében, a magyar kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.

A személyes történelem, az egyéni emlékezet Nyugat-Európában már régóta népszerű és elfogadott kutatási módszertana a történettudománynak. Nemcsak a nagypolitika, a diplomácia, a nagy történelem eseményei érdekesek ma a történettudomány számára, hanem az is, hogy a hétköznapi emberek hogyan élték meg a történelmi eseményeket. Traumákról, emberi élethelyzetekről, hősies helytállásról mesél a 2010. július 28-án, a Nagy Háború kitörésének 96. évfordulóján útjára indított Nagy Háború blog. A 2010 decemberétől működő Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány célja a háború történeti kutatásának támogatása. A blogon olvashatunk csatatérturizmussal kapcsolatos írásokat, szakcikkeket az első világháborús hadi felszerelésről és haditechnikáról, tanulmányokat a háborúhoz vezető útról, a háború utáni időszakról, megelevenednek a háborúból a békébe átlépő időszak eseményei, a hadifogság története, a katonasírok kutatása is helyet kap. A blog fotógyűjteményéből gazdag válogatást mutat be, sokszor ezek segítségével kerülnek napvilágra naplók, visszaemlékezések, emlékiratok. A szerkesztők célkitűzése, hogy ébren tartsák a társadalmi emlékezetet, a múlt nagy traumáinak feldolgozásában nyújtsanak segítséget. A személyes történelem erejéről, a Nagy Háború blogról, Isonzóról és Doberdóról Pintér Tamás történésszel, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnökével, a Nagy Háború blog alapító-főszerkesztőjével, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főosztályvezetőjével, főlevéltárosával beszélgettünk, aki az első világháború magyar hadszíntereit, az Isonzó folyónál történt első világháborús eseményeket, a doberdói harcokat kutatja.

Kiskőrös és térsége hírek: - Lakomac farsangi mulatságot rendez a Kalocsai Horvát Nemzetiségi Önkormányzat. - A VII. Kistérségi borversenyre várja a nevezőket Szakmár. Debrecen hírei: - Már lehet jelentkezni a debreceni önkormányzati óvodákba. - Díjátadó gála a Debreceni Sportcentrum-Sportiskolán.

Új sorozatunk az Operett gyöngyszemek első adásában Huszka Jenő Bob herceg című dalművéből csendülnek fel részletek.

A dologi jogról beszélgetünk a Jogsegélyben Szalay Kornél Géza ügyvéddel. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket, és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

A Hagyományok Háza megalakulásának 20 éves jubileuma alkalmából Konstrukció - Rekonstrukció - Adaptáció címmel Alkalmazott néprajzi konferenciát szervezett január 20-án és 21-én. Dr. Sándor Ildikó néprajzkutatóval, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének vezetőjével, a két napos tanácskozás témaköreiről és eredményeiről beszélget Sallai Éva. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotó: www.hagyomanyokhaza.hu)

Honnan lehet tudni, hogy ő az igazi? Miről kell lemondanunk, és mit nyerünk a házasságban? Gondolataikról vallanak művészeink: Esztergályos Cecília Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, táncművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Papp Gyula magyar rockzenész, komponista, billentyűs, az Újszínház zenei vezetője és Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

A rendszerváltás előtt a könyvtárakból kiselejtezett, zárt anyagokba száműzött tudósok munkásságával foglalkozik egy internetes blogbejegyzésként is működő arcképcsarnok. Amit a szerző ebben leír, egyúttal egy új műfaj kísérlete is - miként lehet közelebb vinni az internetfogysztó közönséghez azt a tudományos multat, amit a pártállam idején elzártak előlünk. Ismerjék meg Grób László véleményét Berzeviczy Albertről, aki mindmáig a leghosszabb ideig volt az MTA elnöke, és feltáróan megírta a magyarországi abszolutizmus történetét a kiegyezésig - amiről napjainkban csupán egy-egy bővített mondat szerepel a tananyagban... A képen Berzeviczy Albert "a márványarcú ökör..."

A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Mai témánk: Generációk rádiója. Vendégeink ezúttal mindannyian a Magyar Katolikus Rádió munkatársai: - A Baby Boomerek, avagy a Ratkó-gyerekek képviseletében Kövesdy Zsuzsanna, - Az X-generációs Gyarmathy Dóra, rádiónk kulturális szerkesztőségének vezetője, - A Z-generáció nézőpontját pedig Barcsák Ági jóvoltából ismerhetjük meg egy kicsit jobban a következő szűk félórában, Hogyan alakult idővel a rádióhallgatás, a rádiós munka vagy a rádió megítélese, szerepe? Milyen érzés először belépni egy rádió épületébe, a stúdiójába, és milyen, amikor először kerül adásba egy fiatal rádiós? Hogyan állnak a különböző generációk a kalózrádiózás jelenségéhez? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ!

A dologi jogról beszélgetünk a Jogsegélyben Szalay Kornél Géza ügyvéddel. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket, és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

A Hagyományok Háza megalakulásának 20 éves jubileuma alkalmából Konstrukció - Rekonstrukció - Adaptáció címmel Alkalmazott néprajzi konferenciát szervezett január 20-án és 21-én. Dr. Sándor Ildikó néprajzkutatóval, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének vezetőjével, a két napos tanácskozás témaköreiről és eredményeiről beszélget Sallai Éva. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotó: www.hagyomanyokhaza.hu)

Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb programjának keretében, a magyar kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.

Habár a romantikus zene egyik meghatározó alakját, Nicoló Paganinit elsősorban Lisztet is megigéző, virtuóz capriccióiról és koncertjeiről ismerjük, az olasz mester kora igényeinek megfelelően egyéb műfajokban is alkotott. Hegedűre és gitárra szerzett szonátái – bár a színvonalas szalonzene körébe tartoznak – a látványos koncertdarabokhoz hasonló hangszeres tudást és stílusismeretet föltételeznek. Ezek a lelket melengető, derűs szerzemények ma este egy ritkán emlegetett magyar hegedűvirtuóz, az 56-os disszidens Terebesi György és Sonja Prunnenbauer briliáns és hangulatos fölvételeitől szólalnak meg. Terebesi György 90 esztendeje, 1932-ben született Budapesten. A Zeneakadémián a legendás Zathureczky Ede növendéke volt. A forradalom leverése kényszerítette hazája elhagyására, megnyitva előtte a világkarriert. Franciaországban lelt menedékre, ahol azonmód segélykoncert szervezésébe fogott a menekültek támogatásáért. Párizsi tanulmányokat követően előbb francia, majd német nyelvterületen működött: párizsi, Monte Carlo-i, müncheni és frankfurti zenekarokban muzsikált. Szólóestjeivel még Dél- és Észak-Afrikában is elismerést szerzett. 1973-ban Henryk Szerynggel együtt játszott végig egy jelentős Bach-turnét. Miután Kanadában professzori állást kínáltak neki, további pályafutása elsősorban a quebeci zenei élethez kötötte. Innen ered, hogy a nemzetközi zenei szócikkekben a magyar művész ma is leginkább kanadai hegedűművész gyanánt szerepel… Paganini hegedűre és gitárra szerzett duóit 1974 és 1976 között vette lemezre, és fölvétele mindmáig etalon számba megy. Kívánunk Önöknek önfeledt zenehallgatást!