Műsorújság

Hangmester. Gera Csilla Zenei szerkesztő: Máry-Szabó Eszter

Az államfőválasztást március 10-én tartotta az országgyűlés.Erről beszélgetünk Lesti Árpád politikai elemzővel. Menedékes státuszt kaphatnak az orosz-ukrán háború elől menekülők. Ez mit is jelent? Kérdezzük Szalay Kornél Géza jogásztól: A Győri Egyházmegyei Karitász is folyamatosan segíti a menekülteket. Paksa Balázs sajtóreferenssel beszélgetünk. Pest egyetlen szabadtéri keresztútjánál várják a híveket vasárnap délután. A részleteket Varga Miklós Péter é. esperes, plébános mondja el. Egy rendhagyó sétát szervezett az Akadályok nélkül – az akadálymentes Józsefvárosért csoport, akik arra szövetkeztek, hogy elősegítsék az érintettek akadálymentes életét a városrészben. A szervezet munkatársával, Csordás Antettel beszélgetünk. Különleges sajtótájékoztatónak adott otthont a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum. 2018-ban indult az a kutatás, amelyet Nephthys istennőről, Ízisz testvéréről neveztek el. A kezdeményezés a nemzetközi múmiakutatások fontos részévé vált. Varga Benedek igazgató nyilatkozik rádiónknak. Új utak a mesterséges intelligencia kutatásában. Az ELTE Matematikai Intézet PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatásáról a csoport vezetője Grolmusz Vince professzor számol be. Az európai város eszmetörténetéről volt szó a Mathias Corvinus Collegium egyik rendezvényén. Az előadó Hörcher Ferenc filozófus, a Politika- és Államelméleti Kutatóintézet vezetője. Vele beszélgetünk.

A szomszédságunkban zajló fegyveres konfliktus bő két hete tört ki. Talán nincs olyan ember a világon, aki ne hallott volna erről. Ez ránk, magyarokra a mindennapjainkra is közvetlen hatással van, hiszen tömegek menekülnek Kárpátaljára Ukrajna távolabbi területeiről, ahonnan magyarok és más nemzetiségűek egyaránt érkeznek az anyaországba. A jövővel kapcsolatos jóslatokba nem érdemes bocsátkozni, de a történelmi előzmények és a tények vizsgálatával talán jobban megérthetjük a közvetlen és a közvetett érdekeltek álláspontját, szándékait. Ebben lesz segítségünkre Szomráky Béla egyetemi docens, újságíró és szinkrontolmács, valamint Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője.

Száz évvel ezelőtt, március 18-án született a Madách Színház neves művésze, a kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, Pécsi Sándor. Születésnapján az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban egy vetítéssel egybekötött beszélgetéssel emlékeznek a 20. századi magyar színjátszás kivételes tehetségű alakjára, akiről Szebényi Ágnes múzeumvezető mesél. Fenyő László csellóművésszel lép fel az Anima Musica Kamarazenekar március 18-án a Budapest Music Centerben, ahol olasz klasszikus zenei estet adnak. Műsorunkban a Liszt Ferenc-díjas művésszel beszélgetek hivatásról, családról, a hangszeréről, a közös muzsikálás élményéről és a közös koncertről. Nemzeti Színház: az Agón rendezője, Vidnyánszki Attila és két szereplője mesél a próbafolyamatról és az előadásról. Március 5-én London után másodikként a világon, a budapesti Centrál Színházban mutatták be a világhírű Mischief Theatre "Ma este felnövünk" című vígjátékát, melyben egy általános iskolai osztály öt tanulójának a felnőtté válását követhetjük végig nemcsak mulatságos de olykor megrendítő életképekben.

Mint azt már megszokhatták, A vasárnap muzsikusa, az 1865 és 1936 között élt Alekszandr Glazunov a magával ragadó melódiák és a lenyűgöző hangszerelés valódi nagymestere. Mai első szerzeménye mindemellett műfaji különlegesség is, hisz bár a 108-as opuszszámú hangversenydarab a Koncertballada címet viseli, csellószólója olyan összetett és annyira szólisztikus, hogy bízvást nevezhetnénk zenekari kíséretes gordonkafantáziának is. Ami csöppet sem meglepő annak ismeretében, hogy a nyugat-európai zenei élet középpontjába került szerző nem kisebb művész, mint Pablo Casals számára írta a bravúrdarabot 1931-ben. Fölvételünk szólistája Alexander Rudin, a Moszkvai Szimfonikusok élén Igor Golovcsin. A következő Glazunov-szerzemény is eredeti módon viszonyul választott műfajához, ami ezúttal a vonósnégyes. A nehezen magyarítható Öt Novelette – a cím talán zenei novellácskának mondható – voltaképpen egy színpompás, bravúros stílusismeretre valló szvitsorozat. Tételcímei spanyol, keleties, antik, keringőritmusú és – ami számunkra külön is érdekes – magyaros karaktereket kínálnak. Az ez utóbbit illeti: Glazunov a verbunkos-cigányos hangvételű zeneművek egyik legjobbikát alkotta meg. A mű értékére utal, hogy nehezen lefordítható címét maga Hans von Bülow adta a pályája elején járó, mindössze 16 esztendős komponista szvitjének. A Fine Arts Quartet muzsikál.

Egy lelkes és elhivatott kerekrépa rajongó Vadkertiné Tóth Mariann, aki az utolsók között ismeri a miklósfai kerekrépa savanyításának titkát. Mi is ez a zöldség, hogyan savanyítják - Zalában az Őrségben és miben különbözik más módszerektől a miklósfai technológia?

1848 március… A magyar történelmi leírásokban sokszor úgy szerepel, hogy a 13-diki bécsi forradalom híre megérkezik Pestre – és innen értelemszerűen már az itteni események következnek. De mi is történt a birodalmi székhelyen, hányszor vett lendületet az ottani megmozdulás? Volt-e reális esély az erők egyesítésére? Beszélgetőtársam pedig a kérdés szakértője: Hermann Róbert történész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese. Kép: Adolf Fischhof, a bécsi forradalmárok egyik vezéralakja

Lohnné Stigens Erika logopédussal a beszédállapotokról H.Tóth Tibor jegyzete a Keverék kifejezésekről Nyelvi játék

Radó professzor szabadidejében nemcsak a világot járja, hanem az operaházakat és a koncerttermeket is. Ifjú korában pedig lelkesedett a Kex együttesért, és ott volt minden nevezetes zenei eseményen.

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjára különleges meghívót kaptunk: vezetett sétára invitált minket a Mindszenty Alapítvány, Mindszenty bíboros egykori börtönébe, a Conti utcába. Meghívjuk most Önöket erre a sétára, beléphetnek velünk a bíboros fogvatartásának helyszínére, cellájába, az ávósbörtönbe. A látogatás vezetője, Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány posztulátora szomorú és egyben felemelő, kétrészes időutazásra hívja Önöket!

Mai témáink: - Dr. Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténésszel, Szendrey Júlia kéziratos hagyatékának kutatójával, Szendrey Júlia és Petőfi Sándor életének 1848. márciusi időszakáról és Szendrey Júlia ekkor írt naplójegyzeteiről beszélgettünk. - Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke, a Rákóczi Szövetség Diaszpóra Programjáról és a Diákutaztatási Programjáról tájékoztatja hallgatóinkat. A március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódva 340 Kárpát-medencei középiskola 15 ezer diákja utazik egy másik ország magyar közösségéhez, illetve belföldi történelmi emlékhelyeket keresnek fel, ahol az 1848-49-es szabadságharcról rendhagyó történelem órák keretében emlékeznek meg. Az utazó diákok adományaikkal fognak össze kárpátaljai magyar diáktársaikért. - Egyházi, kormányzati, civil és más szervezetek mellett az oktatási intézmények is segítik az Ukrajnából érkező menekültek befogadását, így az ELTE Eötvös József Collegiuma is. Horváth László igazgatót Pécsi Krisztina kérdezte. - Dr. Németh Ferenc korábbi farádi iskolaigazgató, főiskolai docens, a Százak Tanácsa tagja, a szülőföld iránti szeretetre nevelés jelentőségéről beszél. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

Műsoron: 1. Liszt Ferenc: Vándorévek II. Velence és Nápoly - Tarantella 2. Beethoven: op.13. c-moll "Pathetique" szonáta