Műsorújság

Hangmester. Gera Csilla Zenei szerkesztő: Máry-Szabó Eszter

Amikor 1848-ban a Batthyány-kormány elkezdte megszervezni az ország honvédelmét, a nemzet hadseregével együtt született meg és fejlődött annak tábori lelkészi szolgálata is. A tavaszi hadjárat idejére már a honvédsereg egésze ütőképes haderővé vált, és a tábori lelkészi szolgálat szervezete is kialakult. A magyar oldalon a lelkekért harcoló tábori lelkészek nemcsak a hazaszeretet, a nemzetféltés motivációja miatt fordultak a polgári hívek szolgálata helyett a hadsereghez, hanem a polgári átalakulás feltétlen, elkötelezett hívei lettek, akik a „kereszttel” – és csakis a kereszttel – akarták a hazát szolgálni. Prof. dr. Zakar Péter történészt, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettesét kérdeztük a magyar hadsereg tábori lelkészeiről az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetében.

Megnyitotta kapuit a felujított Operaház március 15-én. A főigazgatóval, Ókovács Szilveszterrel beszélgetünk. Koncertfilmet láthat a közönség a 70 esztendős Papp Gyulával. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Latinovits Zoltán Diákszínpada bemutatóra készül, amiről Endrédy Gábor, a rendező beszél.

Az 1992-ben alapított Rex Kutyaotthon Alapítvány kezdeményezésére kijelölt napja lett a felelős állattartás érdekében folytatott törekvésnek, amelynek célkitűzése, hogy felhívja az emberek figyelmét a felelős állattartás jelentőségére. Dr.Koleszár Istvánnal, a Rex Állatsziget igazgatójával beszélgetek. A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-os megnyitásától Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye. Évente 1–1,1 millió látogatója van. Feladatai: Ismeretterjesztés, Szórakoztatva tanítás, Tolerancia- és empátiaképesség kialakítása a többi élőlénnyel szemben, Ökológiai, környezetvédelmi és állatvédelmi szemléletmód. Hanga Zoltánnal, az Állatkert szóvivőjével beszélgetek.

2.) Gárdonyi Géza: A fahuszár Felolvassa: Rubold Ödön Rendező: Tar Éva

Tudott-e alkotni a lezárások alatt és miért fontos kordokumentum Kassák Lajos önéletrajzi írása?

Amikor 1848-ban a Batthyány-kormány elkezdte megszervezni az ország honvédelmét, a nemzet hadseregével együtt született meg és fejlődött annak tábori lelkészi szolgálata is. A tavaszi hadjárat idejére már a honvédsereg egésze ütőképes haderővé vált, és a tábori lelkészi szolgálat szervezete is kialakult. A magyar oldalon a lelkekért harcoló tábori lelkészek nemcsak a hazaszeretet, a nemzetféltés motivációja miatt fordultak a polgári hívek szolgálata helyett a hadsereghez, hanem a polgári átalakulás feltétlen, elkötelezett hívei lettek, akik a „kereszttel” – és csakis a kereszttel – akarták a hazát szolgálni. Prof. dr. Zakar Péter történészt, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettesét kérdeztük a magyar hadsereg tábori lelkészeiről az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetében.

Debrecen hírei: - A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Ifjúsági Irodája nagyböjti lelkinapot szervez. - Új parancsnoka van a debreceni dandárnak. Kiskőrös és térsége hírek: - 13. alkalommal rajtol el a Duna-Tisza közi Agrár Expo Kiskőrösön. - Rengeteg adomány gyűlt össze az ukrajnai menekültek megsegítésére, márciusban is számít a véradókra a kalocsai Vöröskereszt.

A hagyomány szerint az esztergomi Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelt ferences templomban temették el IV. Béla királyt. A méretei és külleme miatt Szép-templomnak nevezett épület a város számos ostroma alatt megrongálódott, majd elpusztult. Hogyan nézett ki ez a templom? A török hódoltság után a városba visszatérő ferencesek keresték-e, megtalálták-e egykori templomukat? És vajon hol lehetett az az épület, ami IV. Béla sírját rejti? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetünk egy IV. Béla sírját kutató csoport vezetőjével, Gombkötő Csaba gimnáziumi magyar tanárral, volt ferences diákkal.

Az elmúlt hetek politikai, közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Ápád politikai elemzők fejtik ki véleményüket.

Esterházy Jánosra, a mártír sorsú felvidéki politikusra emlékeztek az Országház felsőházi termében március 13-án. A Rákóczi Szövetség 1991 óta minden évben Esterházy János életműve és személyisége előtt tisztelegve Esterházy-díjat adományoz olyan személyeknek és intézményeknek, akik és amelyek a felvidéki magyar közösségek szolgálatában, illetve a mártír sorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és az ő szellemében a kereszténységért, az összmagyarságért és Közép-Európa népeiért kimagasló tevékenységet fejtettek ki. Az idei emlékünnepség keretében a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság Esterházy-díjjal tüntette ki Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket és Martényi Árpádot, az Esterházy János Emlékbizottság elnökét. Az ünnepséget követően műsorunknak interjút adott a kitüntetettek laudátora: Orosch János nagyszombati érsek és Molnár Imre történész, Esterházy-kutató. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotók: https://felvidek.ma)

Az 1992-ben alapított Rex Kutyaotthon Alapítvány kezdeményezésére kijelölt napja lett a felelős állattartás érdekében folytatott törekvésnek, amelynek célkitűzése, hogy felhívja az emberek figyelmét a felelős állattartás jelentőségére. Dr.Koleszár Istvánnal, a Rex Állatsziget igazgatójával beszélgetek. A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-os megnyitásától Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye. Évente 1–1,1 millió látogatója van. Feladatai: Ismeretterjesztés, Szórakoztatva tanítás, Tolerancia- és empátiaképesség kialakítása a többi élőlénnyel szemben, Ökológiai, környezetvédelmi és állatvédelmi szemléletmód. Hanga Zoltánnal, az Állatkert szóvivőjével beszélgetek.

2.) Gárdonyi Géza: A fahuszár Felolvassa: Rubold Ödön Rendező: Tar Éva

Művekről, szerzőkről, irodalomról szólva korábban is szóba hoztam már az interneten terjedő MÉM-ek jelenségét, amikor is, annak amit eredetileg közzétettek, utóbb egész más jelentést tulajdonít a közösségi média felületein kutakodó közönség. A neofreudizmus nyomán ilyesmi az az ipar is, amely arra irányul, hogy éljük át, milyen a helyzet "a pult túloldalán" -, éljük át annak ellenkezőjét is, amit a hétköznapokban teszünk. Immár az LMBTQ lobbinak nevezett politikai csoport is színre lépett mindebben ajánlataival. Önök pedig a választásokig rendre találkozni fognak a kihívásokkal -, és mind a magunk, mind unokáink érdekében jól kell majd döntenünk ebben a folyamatban. Érdemes tehát néhány példát nyomon követni... Egy említett MÉM: a Valentin-napi csóküzenetek erőltetése...

Megnyitotta kapuit a felujított Operaház március 15-én. A főigazgatóval, Ókovács Szilveszterrel beszélgetünk. Koncertfilmet láthat a közönség a 70 esztendős Papp Gyulával. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Latinovits Zoltán Diákszínpada bemutatóra készül, amiről Endrédy Gábor, a rendező beszél.

X, Y, Z, no meg az alfa! Boomerek, digitális bevándorlók és bennszülöttek... Mi jellemzi az egyes generációkat? Milyen különbségek és hasonlóságok vannak szüleink, nagyszüleink és gyermekeink között? Hogyan egészíthetjük ki és érthetjük meg egymást? A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Szakmák generációi: segítő foglalkozásúak A mai alkalommal arra leszek kíváncsi, hogy vajon azonos foglalkozású emberek szakmai hivatástudatában felfedezhetők-e generációs különbségek. Ezúttal a segítő szakmát helyezzük fókuszba. A székesfehérvári RÉV Szenvedélybeteg-segítő Ambulancia 3, eltérő generációt képviselő munkatársával beszélgetek. Beszélgetőtársaim: - Tanosné Boda Zsuzsanna, az X-Generáció nevében, - Farnas István Géza, az Y-Generáció képviseletében, és - Kapás Rita Szilvia, a Z-Generáció nevében.

Az elmúlt hetek politikai, közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Ápád politikai elemzők fejtik ki véleményüket.

Esterházy Jánosra, a mártír sorsú felvidéki politikusra emlékeztek az Országház felsőházi termében március 13-án. A Rákóczi Szövetség 1991 óta minden évben Esterházy János életműve és személyisége előtt tisztelegve Esterházy-díjat adományoz olyan személyeknek és intézményeknek, akik és amelyek a felvidéki magyar közösségek szolgálatában, illetve a mártír sorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és az ő szellemében a kereszténységért, az összmagyarságért és Közép-Európa népeiért kimagasló tevékenységet fejtettek ki. Az idei emlékünnepség keretében a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság Esterházy-díjjal tüntette ki Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket és Martényi Árpádot, az Esterházy János Emlékbizottság elnökét. Az ünnepséget követően műsorunknak interjút adott a kitüntetettek laudátora: Orosch János nagyszombati érsek és Molnár Imre történész, Esterházy-kutató. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotók: https://felvidek.ma)

Jacopone da Todi Mária-himnuszát, a kereszt alatt gyötrődő Istenanyához szóló Stabat Matert ma Antonio Caldara megzenésítésében hallhatjuk. Noha a komponista a velencei barokk reprezentativitásának, áradó érzelmességének épp annyira mestere, mint kortársa, Vivaldi, szembeötlő, hogy milyen visszafogott módon nyúl a megrendítő imádsághoz. Bensőséges áhítat, a Nagyböjt töredelme lengi be a szerzemény mind a 12 tételét. Ennek oka részint a liturgikus kívánalmakban keresendő, de a korszak ismeretében az is bizonyos, hogy Caldara az őt felkérő zenei intézmény lehetőségeihez szabta szerzeménye kereteit. Nem elsősorban szólóénekesi bravúrok megcsillogtatására, inkább a közösségi meghittség harmóniáira törekszik takarékos és méltóságteljes hangszeres kísérettel. Nem véletlenül: a bécsi udvarhoz szerződött komponistának ezúttal nem a velencei paloták zenei fényűzéséhez, hanem a Hofkapelle nagyheti szertartásainak emelkedettségéhez kellett igazodnia. Caldara Stabat Materét a Svájci Olasz Rádió Énekkara és a Balázs Máté által alapított Aura Musicale Budapest együttese szólaltatja meg René Clemencic vezényletével.