Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója. Felolvassa: Papp János. Szerkesztő: Tar Éva. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (35/25.)
Szerkesztő: Varga Zoltán
Személyes történelem
Stúdióvendég: Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, művelődéstörténész
Szerkesztő: Liptay Katalin
A NAP Kiadónál három kötetben jelent meg a szerző politikusként eltöltött négy évének részletes krónikája. A Magyar Demokrata Fórum alapító tagjaként részt vett a párttá alakult szellemi mozgalom rendszerváltó tevékenységében. Ő azonban nem szereti és nem is használja ezt a kifejezést, helyette a változás, fordulat vagy átmenet meghatározást alkalmazza. Békés filosz életében nagy változást jelentett az 1987 és 90 közötti forrongó időszak. Korábban nem voltak politikai ambíciói, de a történelem fordulata ezt a helytállást követelte meg a becsületes honpolgártól. Tartozott ezzel az önéletírói vallomással a kortársaknak és az utókornak is, hiszen e rendkívül nehéz időben tanúja és cselekvő részese volt a sorsfordító változásoknak.
Arra a kérdésre, nem gondolja-e, hogy eljön majd egy pillanat, amikor a polgárok, a németek tényleg azt mondják, elég volt -, kijelentette: már semmilyen illúziója nincs...
Szerkesztő: Kövér Tamás
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
arra vonatkozóan, hogy a németek rádöbbenek a helyzetre, s felébrednek.. .
„még olyan kérdésekben sem, mint az infláció, az energiaárak, vagy hogylekapcsolják az atomerőműveket, miközben újraindítják a szénerőműveket” – mondta Hahne, aki úgy fogalmazott: „Németországban alig tapasztalni ellenállást”.
Márai Sándor 1954-ben a Szabad Európa Rádió Ulysses fedőnevű kommentátoraként hírül adta a republikánus Eisenhower elnök első két évének eredményeit. Ha olyasmikre figyelt fel, amely tények miatt Önök is azt gondolják, hogy „Európa immár öngyilkosságra készül” – hát nincsenek messze az igazságtól. De talán majd az ugyancsak amerikai, demokrata párti sugalmazókat is sikerül tetten érni...
Szijjártó Péter kifejtette, „egy csomó európai országnak egyszerűen kényelmes az, hogy mi, magyarok határozottan állunk ki a saját álláspontjaink mellett”. Több külügyminiszter-kollégának meg van kötve a keze, mivel nem rendelkeznek elég széles körű támogatottsággal otthon, hogy a liberális mainstream nyomásával szembemenjenek – tette hozzá.
Cserháti Ferenc püspökkel Szerdahelyi Csongor riportja
A ma délután 4 óra 4 perckor kezdődő Anzix adásában a nyugati magyarság lelkipásztori ellátásáért felelős püspökkel a missziós tapasztalatairól folytatott beszélgetésünket is meghallgathatják.
A Szent István király székesegyház rekonstrukciója hamarosan befejeződik, s augusztus 14-én, Székesfehérvár fogadalmi ünnepén Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek fogja megáldani
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
napi interjú
A békéscsabai bűvész, Salamon László családjával a közelmúltban Las Vegasban járt, ahol átadta könyvét a világon a legsikeresebb ,,kollégájának", David Copperfild-nek
kulturális paletta
Mondani-valók: gyermekvers-antológia, Vas István emlékkiállítás a Ferenczy Múzeumban, Kultúrmorzsák
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
Különleges és régóta fájó hiányt pótol a Mondani-valók c. verses antológia. A Bárka folyóirat gondozásában megjelent kötet alkotói azt ígérik: nem kell többé unalomba fulladnia az iskolai ünnepségeknek: 54 szerző 120 verset ajánl a legkülönfélébb ünnepekre az újévtől karácsonyig, összesen 23 témában. Lovász Andreát, a könyv szerkesztőjét címadás csalafintaságáról kérdeztük.
Az idő metszeteiben címmel nyílt Vas Istvánról irodalmi kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban. A tárlat bemutatja a költőt, műfordítót, embert, emellett arra vállalkozik, hogy tudatosítsa az intellektuális érzékenységű, klasszikus költő életművét, és felidézze vonzóan modern személyét, bemutassa az irodalmi kánon kimozdíthatatlan alakját. A kiállítás kurátora: Szilágyi Zsófia Júlia, irodalomtörténész, vele beszélgetett a tárlaton járva Gyarmathy Dóra.
A tudós pap: Kresznerics Ferenc
Szerkesztő: Ferenczy Gyöngyi és Tanai Ibolya
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Kresznerics Ferencre emlékezünk, aki különleges, maga által szerkesztett szótárával vívott ki megbecsülést, és ennek köszönhetően lett a Magyar Tudós Társaság tagja.
Szombathely első püspöke, Szily János 1790-ben szentelte pappá- Nem sokkal később a város líceumának tanára lett, majd Ság község plébánosaként szolgált. Bár a líceumban matematikát, építészetet és dinamikát oktatott, ismertté végül nyelvészeti munkásságával vált. Fő műve A magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal című munkája, amelyben mintegy 80.000 szót gyűjtött össze. Ebben a „gyökerek” azaz szótövek alapján csoportosította a kifejezéseket. Közölte a tájnyelvi vagy nyelvtörténeti alakváltozatokat, továbbá a kifejezéshez tartozó szólásokat, közmondásokat is.
mesés irodalom
Világszépe
spanyol mese
Felolvassa: Pápai Erika
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező és szerkesztő: Varga Andrea
Az özvegy és a történelem
Szerkesztő: Hámori Kinga
206 évvel ezelőtt 1816. július 14-én született Gróf Batthyány Lajosné Zichy Antónia grófnő.
Életének kutatója Urbán Aladár történész, az MTA doktora, az ELTE professor emeritusa, aki nyugdíjba vonulásáig az Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék oktatója volt 2019-ben hunyt el. Ám egyik utolsó nagy munkájáról Az özvegy és a történelem - Gróf Batthyány Lajosné Zichy Antónia grófnő visszaemlékezései férje fogságára és halálára című írásáról még beszélgethettem vele.
Zichy Antónia születése évfordulóján ezt a beszélgetést idézzük fel, hogy, a reformkor legnépszerűbb asszonyáról, egy igazi példaképről, az első magyar miniszterelnök feleségének alakjáról minél többet megtudhassunk.
Követ, Zalából
Szálinger Balázs hangjátéka (8/3.)
Rendezte: Fesztbaum Béla
A szereposztás:
Csány László – Bezerédi Zoltán
Forintos György – Szarvas József
Tarányi Oszterhueber József – Borbicki Ferenc
Tarányi Oszterhueber Mihály – Schneider Zoltán
Deák Klára – Igó Éva
Hertelendy György – Szatmári Attila
Kisfaludy Sándor – Szélyes Imre
Galsai Kovách Ernő – Tasnádi Bence
Fiatal Gizi – Grisnik Petra
Táblabírók a kaszinóban: Kovács Olivér, Csiby Gergely, Zoltán Áron, Fesztbaum Béla, Egri Bálint, Szűcs Sándor
Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig és Varga Zita
Hangmérnök: Liszkai Károly és Gera Csilla
Zenei szerkesztő Bögös Henrietta
Szerkesztő: E. Román Kata
Rendezte: Fesztbaum Béla
Személyes történelem
Stúdióvendég: Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, művelődéstörténész
Szerkesztő: Liptay Katalin
A NAP Kiadónál három kötetben jelent meg a szerző politikusként eltöltött négy évének részletes krónikája. A Magyar Demokrata Fórum alapító tagjaként részt vett a párttá alakult szellemi mozgalom rendszerváltó tevékenységében. Ő azonban nem szereti és nem is használja ezt a kifejezést, helyette a változás, fordulat vagy átmenet meghatározást alkalmazza. Békés filosz életében nagy változást jelentett az 1987 és 90 közötti forrongó időszak. Korábban nem voltak politikai ambíciói, de a történelem fordulata ezt a helytállást követelte meg a becsületes honpolgártól. Tartozott ezzel az önéletírói vallomással a kortársaknak és az utókornak is, hiszen e rendkívül nehéz időben tanúja és cselekvő részese volt a sorsfordító változásoknak.
közéleti beszélgetések
EGYFES2T a Gyergyói-medencében augusztus 4-7. A fesztivál alapító-igazgatójával, Kassay L. Péterrel beszélgettünk.
Szerkesztő: Sallai Éva
A tavalyi sikeres bemutatkozás után az EGYFES2T-et, a Gyergyói összművészeti fesztivált idén.augusztus 4-7 között tartják meg 50 helyszínen, több mint 800 programmal. A Magyar Turisztikai Ügynökség és a Hagyományok Háza támogatásával létrejött rendezvény célja, hogy a Gyergyói-medence településeit visszahelyezze a Kárpát-medence kulturális-turisztikai térképére. A művészeti programok mellett a fesztiválozók ízelítőt kaphatnak a környék látnivalóiból is. Számos idegenvezetős túrán vehetnek részt a borvízfürdőkhöz, tájházakhoz, és a hagyományos kézműves foglalkozások tevékenységébe is belekóstolhatnak. Az összművészeti fesztivál programjairól, hagyományőrző, kulturális és turisztikai rendezvényeiről az Egyfeszt alapító-igazgatójával, Kassay L. Péterrel a sajtótájékoztatót követően beszélgettünk. (fotók: www.egyfeszt.ro)
Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.
mesés irodalom
Világszépe
spanyol mese
Felolvassa: Pápai Erika
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező és szerkesztő: Varga Andrea
kulturális paletta
Mondani-valók: gyermekvers-antológia, Vas István emlékkiállítás a Ferenczy Múzeumban, Kultúrmorzsák
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
Különleges és régóta fájó hiányt pótol a Mondani-valók c. verses antológia. A Bárka folyóirat gondozásában megjelent kötet alkotói azt ígérik: nem kell többé unalomba fulladnia az iskolai ünnepségeknek: 54 szerző 120 verset ajánl a legkülönfélébb ünnepekre az újévtől karácsonyig, összesen 23 témában. Lovász Andreát, a könyv szerkesztőjét címadás csalafintaságáról kérdeztük.
Az idő metszeteiben címmel nyílt Vas Istvánról irodalmi kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban. A tárlat bemutatja a költőt, műfordítót, embert, emellett arra vállalkozik, hogy tudatosítsa az intellektuális érzékenységű, klasszikus költő életművét, és felidézze vonzóan modern személyét, bemutassa az irodalmi kánon kimozdíthatatlan alakját. A kiállítás kurátora: Szilágyi Zsófia Júlia, irodalomtörténész, vele beszélgetett a tárlaton járva Gyarmathy Dóra.
Egyik nyelvről a másikra...
A stúdióban: Gieler Gyöngyi műfordító
Szerkesztő: Mezei Károly
Ma Ő az egyik legjobb a modern angol prózát fordítók között. Például a szerző, Lee Child mellett (a képen) neki köszönhetjük Jack Reachert, a katonai rendőrt, akiről sok szó lesz majd a következő félórában. De Gieler Gyöngyinek köszönhetünk több, mint 100 más regényt is, köztük számos thrillert és romantikus könyvet, és néhány komolyabb irodalmi értékű angol mű magyar fordítását is.
Gieler Gyöngyi világosan de pallérozottan beszél magyarul, nem locsog, csak annyit mond, amennyit kell, de azt pontosan és kulturáltan. Az általa fordított szövegeket, legyenek azok krimik vagy egyebek, bátran ajánljuk a nyelvhasználatunkra igényes emberek számára is.
közéleti beszélgetések
EGYFES2T a Gyergyói-medencében augusztus 4-7. A fesztivál alapító-igazgatójával, Kassay L. Péterrel beszélgettünk.
Szerkesztő: Sallai Éva
A tavalyi sikeres bemutatkozás után az EGYFES2T-et, a Gyergyói összművészeti fesztivált idén.augusztus 4-7 között tartják meg 50 helyszínen, több mint 800 programmal. A Magyar Turisztikai Ügynökség és a Hagyományok Háza támogatásával létrejött rendezvény célja, hogy a Gyergyói-medence településeit visszahelyezze a Kárpát-medence kulturális-turisztikai térképére. A művészeti programok mellett a fesztiválozók ízelítőt kaphatnak a környék látnivalóiból is. Számos idegenvezetős túrán vehetnek részt a borvízfürdőkhöz, tájházakhoz, és a hagyományos kézműves foglalkozások tevékenységébe is belekóstolhatnak. Az összművészeti fesztivál programjairól, hagyományőrző, kulturális és turisztikai rendezvényeiről az Egyfeszt alapító-igazgatójával, Kassay L. Péterrel a sajtótájékoztatót követően beszélgettünk. (fotók: www.egyfeszt.ro)
Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.
Követ, Zalából
Szálinger Balázs hangjátéka (8/3.)
Rendezte: Fesztbaum Béla
A szereposztás:
Csány László – Bezerédi Zoltán
Forintos György – Szarvas József
Tarányi Oszterhueber József – Borbicki Ferenc
Tarányi Oszterhueber Mihály – Schneider Zoltán
Deák Klára – Igó Éva
Hertelendy György – Szatmári Attila
Kisfaludy Sándor – Szélyes Imre
Galsai Kovách Ernő – Tasnádi Bence
Fiatal Gizi – Grisnik Petra
Táblabírók a kaszinóban: Kovács Olivér, Csiby Gergely, Zoltán Áron, Fesztbaum Béla, Egri Bálint, Szűcs Sándor
Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig és Varga Zita
Hangmérnök: Liszkai Károly és Gera Csilla
Zenei szerkesztő Bögös Henrietta
Szerkesztő: E. Román Kata
Rendezte: Fesztbaum Béla
Beethoveni mélységek mozarti könnyedség mögé rejtve. Kedves Hallgatóink! Talán így jellemezhetnénk a legérzékletesebben Franz Schubert zongoramuzsikáját. Ahogyan többi szerzeményében: Schubert, ez a végletekig érzékeny, ugyanakkor visszahúzódó személyiség szinte öntudatlanul árulja el voltaképpen drámai indulatait. Művei, amelyek gyakorta afféle alkalmi szerzemény alakját öltik, ettől elragadóak! Ma Jandó Jenő Schubert-fölvételeiből hallunk. Elsőként az 1825-ben írott 16., a-moll szonáta önmagában is tragikus súlyú nyitótételét - amelyet a korabeli zenekritikus nem alaptalanul hasonlított zongorafantáziához.
Következzék a Scherzo a 17. D-dúr, úgynevezett Gasteiner-szonátából, ugyancsak 1825-ből. Körtáncot idéző témája és könnyedsége Schubert életének egyik ritka, felhőtlen szakaszát, egy nyaralás emlékeit idézik.
Jandó Jenő mára a Schubert halálának évében, 1828-ban keletkezett 20., A-dúr szonáta Scherzójával búcsúzik.
