Műsorújság

„Az írónak nem az a szerepe, hogy szerepe legyen, hanem hogy hasson.” Írta az 1888. szeptember 7-én született Karácsony Benő, aki valójában Klärmann Bernátként látta meg a napvilágot, s amíg tehette, az élet napos oldalát látta. Történelmietlen a kérdés, milyen hatása lehetett volna neki magának, ha nincs a történelem - ha nincs Trianon, ha nincs Auschwitz. „Írogatok. Palackokba üzenetet zárok s a palackot tengerbe dobom, mint magányos szigetről a hajótörött.” Ez is egy önvallomás az alkotótól. Életművében talán mindenki megtalálhatja a neki szóló levelet. Beszélgetőtársam egy olyan író, irodalomtörténész, aki történetesen most a Magyar Nemzet főszerkesztője: Toót-Holló Tamás. Kép: Részlet a Brassói lapok cikkéből

Tudták önök, hogy az olimpiák történetében nem csak sportteljesítménnyel lehetett dobogóra jutni? Jól példázza ezt az 1914-ben Szombathelyen született Földes Éva esete. Az egykori sport- és neveléstörténész, pedagógus azzal tette ismertté a nevét, hogy 1948-ban a londoni olimpián bronzérmet szerzett, ám nem valamelyik sportágban, hanem az ötkarikás játékok művészeti versenyén, A fiatalság forrása című, a női sport történetéről szóló írásával. Földes Éva rendkívüli életútjáról dr. Hollerné Mecséri Annamária történésszel beszélgettem, aki néhány éve könyvet írt a pedagógusról.

1. Hétfőn a brit Konzervatív Párt Liz Trusst választotta meg új vezetőjének. Ez azt jelenti, hogy a 47 éves politikus lett Nagy-Britannia új miniszterelnöke. Komoly gazdasági kihívásokkal kell szembe néznie. A brit lakosság nehéz helyzetben van: nagyon magasak az adók (70 éve a legmagasabbak), az infláció októberre a 13%-ot is elérheti, nyár elejéhez képest kétszeresére nőttek az energia árak. Mit ígér, mit szeretne, mit tud tenni az új brit miniszterelnök? És hogyan alakul majd ezután hazánk és a szigetország kapcsolata? A Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértőjét, Szabó Barnabást kérdezzük. 2. Elnéptelenedő templomok, halványuló keresztény identitás, fokozatos vallási, közéleti és kulturális térvesztés, – ez a benyomásunk, ha az európai, elsősorban nyugat-európai kereszténység, és elsősorb a katolikus egyház helyzetét szemléljük. De hogyan látja a kérdést a téma nemzetközi hírű kutatója? Európai keresztény vallási helyzetkép a szociológus szemével. Rosta Gergely szociológussal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézetének docensével beszélgetünk.

Szerdahelyi Csongor riportja.

Diplomatatáska, krumpliprósza, falrengető nevetés – mindenkinek vannak emlékei a szüleiről. Egy történész saját szempontjai szerint talán az egyénibe jobban belelátja a közösségit. Tóth Eszter Zsófia tucatnyi szakma könyv után, most az „Apa-történetek”-kel irodalmi alapon ír nem csak családtörténelmet. Kötete a tervek szerint szeptember második felében jelenik meg. Mi lehet a folytatás az árpád-házi királylegendák záró darabja után? Az anarchia lesz a téma? Az aranykor? Mindkettő? Oláh Zsolt jegyzete inkább az előzményeket dolgozza fel. A „Lehetséges világok” valójában egy vándorfogalom, mondhatni a tökélyre fejlesztett relativitás. Nem véletlenül választotta ezt a szókapcsolatot tárlata címéül Robitz Anikó fotós. Vele és a kiállítást megnyitó Pléh Csaba pszichológus-nyelvésszel Fazekas Gyöngyvér beszélgetett. A szó szerint természetközeli fényképek október 6-ig láthatók az Artphoto Galériában, minden kedden és csütörtökön 14 és 18 óra között.

A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Veni Sancte-ja különleges alkalom volt Székesfehérváron. A székváros legnagyobb templomában, a Prohászka- emléktemplomban Spányi Antal püspök tartotta az ünnepi szentmisét, amelyen már részt vettek az első évfolyamos gimnazisták is. A megyés püspök az évnyitó ünnepségen azt hangsúlyozta, minden iskolai év próbatétel és feladat, helytállásra hív minden pedagógust és diákot, de a családot, a szülőket is. Az örömmel végzett rendszeres és kitartó munkával lehet csak az Istentől kapott tehetséget kibontakoztatni, hogy az az ember formálódjon ki bennünk, amit az Isten rólunk elgondolt.

Bázakerettye a hazai olajipar bölcsőjeként vált ismertté, de ma a termálfürdője teszi leginkább népszerűvé.Áthalad a falun a csömödéri kisvasút, a közelben található a Budafapusztai Arborétum, és a varázslatos környezet még számos látnivalót tartogat az arrajárónak. Bázakerettye a szülőfaluja Bajzik Zsolt szombathelyi levéltárosnak, aki gyakran látogat haza, és sokat tesz azért, hogy minél többen megismerjék ezt az eldugott dél-zalai tájat, amely erdeivel, lankáival háborítatlan nyugalmat sugároz, és hívogatja mind a pihenni vágyókat, mind a kalandos kedvű felfedezőket

Szereplők: Prücsök Rücsök: Vida Péter Ágacska: Hartai Petra Tulipán királyfi: Szatory Dávid Törzsök király: Konrád Antal Terebély királyasszony: Pásztor Erzsébet Csiri: Grisnik Petra Exlexrex herceg : Horváth Illés Emfátinagyzol: Tóth József _______________________________________________ 2.) Titkos értelmű rózsa - Mária legenda Átdolgozta: Sinkó Veronika Felolvassa: Szemerédi Bernadett Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

Riporter: Fülöp Andrea A tartalomból: A Magyar Madártani Egyesület Budapesti Helyi Csoportjának munkatársai idén is nyári madárgyűrűző akciót tartottak augusztus 11. és 28. között a cinkotai Naplás-tónál, ahova nemcsak a madarászokat, a kíváncsi érdeklődőket is várták.

Return to the park Never again Dawn rider Unfolding life Crystal brook A zenekar tagjai: Ávéd János - szaxofon, Oláh Szabolcs - gitár, Cseke Gábor - zongora, Klimász Tamás - bőgő, Csízi László - dob

A keresztény kultúrkör legtöbbször megörökített női alakja Szűz Mária. Mária, a Megváltó édesanyja, Mária, a közbenjáró, az oltalmat keresők védelmezője, a bölcsesség trónusa, az Alázatosság Madonnája, a Fájdalmas Szűzanya, s nekünk patrónusunk, aki köpönyegét terítette ránk. Mária alakja gyönyörű kompozíciókban tűnik fel a világ számtalan képtárában, mindenütt féltve őrzött kincs egy-egy különleges szépségű alkotás. Szenzációszámba megy, ha valahol felbukkan egy-egy elfeledettnek hitt Mária-kép, amelyről kiderült, hogy remekmű, éppen csak elő kellett hívni valódi színeit és elmosódott kontúrjait, amint az Giorgio Vasari Angyali üdvözlet című festményével történt. A szenzációs felfedezést gondos és aprólékos munka követte, így a Szépművészeti Múzeum restaurátor- és festőművésze, Kovács Zsuzsanna munkája is gyakran zajlott reflektorfényben - amely egyébként nem csak a restaurátor művész egyéniségétől, de magától e különleges munkától is távol áll. A Vasari-kép regényes újjászületéséről, a Szépművészeti Múzeum spanyol gyűjteményének remekműveiről is szót váltunk vele. (fotó forrása: Délmagyar,Frank Yvette)

A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Veni Sancte-ja különleges alkalom volt Székesfehérváron. A székváros legnagyobb templomában, a Prohászka- emléktemplomban Spányi Antal püspök tartotta az ünnepi szentmisét, amelyen már részt vettek az első évfolyamos gimnazisták is. A megyés püspök az évnyitó ünnepségen azt hangsúlyozta, minden iskolai év próbatétel és feladat, helytállásra hív minden pedagógust és diákot, de a családot, a szülőket is. Az örömmel végzett rendszeres és kitartó munkával lehet csak az Istentől kapott tehetséget kibontakoztatni, hogy az az ember formálódjon ki bennünk, amit az Isten rólunk elgondolt.

Szereplők: Prücsök Rücsök: Vida Péter Ágacska: Hartai Petra Tulipán királyfi: Szatory Dávid Törzsök király: Konrád Antal Terebély királyasszony: Pásztor Erzsébet Csiri: Grisnik Petra Exlexrex herceg : Horváth Illés Emfátinagyzol: Tóth József _______________________________________________ 2.) Titkos értelmű rózsa - Mária legenda Átdolgozta: Sinkó Veronika Felolvassa: Szemerédi Bernadett Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

Diplomatatáska, krumpliprósza, falrengető nevetés – mindenkinek vannak emlékei a szüleiről. Egy történész saját szempontjai szerint talán az egyénibe jobban belelátja a közösségit. Tóth Eszter Zsófia tucatnyi szakma könyv után, most az „Apa-történetek”-kel irodalmi alapon ír nem csak családtörténelmet. Kötete a tervek szerint szeptember második felében jelenik meg. Mi lehet a folytatás az árpád-házi királylegendák záró darabja után? Az anarchia lesz a téma? Az aranykor? Mindkettő? Oláh Zsolt jegyzete inkább az előzményeket dolgozza fel. A „Lehetséges világok” valójában egy vándorfogalom, mondhatni a tökélyre fejlesztett relativitás. Nem véletlenül választotta ezt a szókapcsolatot tárlata címéül Robitz Anikó fotós. Vele és a kiállítást megnyitó Pléh Csaba pszichológus-nyelvésszel Fazekas Gyöngyvér beszélgetett. A szó szerint természetközeli fényképek október 6-ig láthatók az Artphoto Galériában, minden kedden és csütörtökön 14 és 18 óra között.

A keresztény kultúrkör legtöbbször megörökített női alakja Szűz Mária. Mária, a Megváltó édesanyja, Mária, a közbenjáró, az oltalmat keresők védelmezője, a bölcsesség trónusa, az Alázatosság Madonnája, a Fájdalmas Szűzanya, s nekünk patrónusunk, aki köpönyegét terítette ránk. Mária alakja gyönyörű kompozíciókban tűnik fel a világ számtalan képtárában, mindenütt féltve őrzött kincs egy-egy különleges szépségű alkotás. Szenzációszámba megy, ha valahol felbukkan egy-egy elfeledettnek hitt Mária-kép, amelyről kiderült, hogy remekmű, éppen csak elő kellett hívni valódi színeit és elmosódott kontúrjait, amint az Giorgio Vasari Angyali üdvözlet című festményével történt. A szenzációs felfedezést gondos és aprólékos munka követte, így a Szépművészeti Múzeum restaurátor- és festőművésze, Kovács Zsuzsanna munkája is gyakran zajlott reflektorfényben - amely egyébként nem csak a restaurátor művész egyéniségétől, de magától e különleges munkától is távol áll. A Vasari-kép regényes újjászületéséről, a Szépművészeti Múzeum spanyol gyűjteményének remekműveiről is szót váltunk vele. (fotó forrása: Délmagyar,Frank Yvette)

Műsoron: 1. Esz-dúr szonáta 2. Gestillte Sehnsucht Előadja: Bársony Péter, Frankl Péter, Komlós Ildikó