Műsorújság

És egy kérdés: miért Ludovika a Ludovika?

A karikás ostor a magyar népművészet egyik kiemelkedő értéke, a pásztorkultúra, pásztorművészet elengedhetetlen része. A legtöbb pásztor családjában a mesterség nemzedékről nemzedékre, apáról fiúra száll, a teljes elsajátításához hozzátartozik az eszközök elkészítése is. A szép ostor nem csak terelőeszköze volt a csikósnak, gulyásnak, kanásznak, hanem címeréül is szolgált, így szépségére különös gondot fordítottak. A csikósok az ostorukat – hogy mozgékonyabb legyen – karikával látják el, és ilyenkor karikás a neve. Habár régen többféle elnevezéssel illették a pásztorok ostoraikat, ma már mindegyik pásztorostort karikásként emlegetik. Beszélgetőtárs Harangozó Imre tanár és Szőke Péter népi iparművész. a békéscsabai Guzsalyas Egyesület vezetője.

Szerdahelyi Csongor riportja.

Gulyás Lóránt tudósítása.

A Magyar Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Lengyel Intézet együttműködésének eredményeképpen különleges szabadtéri fotókiállítás nyílt a Múzeumkertben, Remény és dráma. Magyarország 56 címmel. Kövesdy Zsuzsa járt a helyszínen. A nagy mennyiségű könyvkiadás helyét egyre inkább átveszi a különleges igénnyel gondozott kötetek megjelentetése. Ebbe a mintába illik bele a Menő Könyvek Örök kedvencek sorozata. A Manó könyvek kiadó szívügyének tekinti, hogy csodaszép kiadásban és jó fordításban lehessen olvasni népszerű, örökbecsű regényeket. Kertész Edinával beszélgetünk a sorozatról és az egyik nemrégiben megjelent részről, Charlotte Brontë: Jane Eyre című művéről.

A Vecsési Madárles és a Pestszentlőrinc-Pestszentimre madárvilága Facebook csoport alapítói: Lengyel Hajnalka, Kiricsi Ágnes, Horta Judit és Háromszéki-Virág Fruzsina. Őket kértem a madárnaptár felvázolására.

Három nagy múltú Vas megyei folyóiratot: az Életünk, a Vasi Szemle, valamint a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények című lapokat ismerhetik meg.

Halottak napja – Menj el a térre ahol fekszenek, mondták – csak menj oda ha nem hiszed. Elindultunk és néztük, hogy dörög egy helikopter a város fölött. Kocsikon fegyver, tankok, katonák vonultak a Szabadság-hídon át. A rádióban dobolt a gyászzene, szél fujt, a város vad lélegzete. Esőben csillogtak a háztetők amikor megálltunk a tér előtt. Sötétedett már, nem láttuk a vért, csak a gyertyák lobogtak a holtakért. S nem tudtuk, hogy ki ölt és ki a holt? Hullt az eső, halottak napja volt. 1956 novemberében születtek ezek a sorok. Egy olyan költő írta, akinek nem a neve lett igazán híressé, hanem egy másik verse: Piros a vér a pesti utcán. Az álmok katonája abban az esztendőben született, amikor az első magyar távbeszélőként is használható rádióadót üzembe helyezték Csepelen. Tamási Lajos életében is fontos szerepet játszott a dunai sziget, ám az ő kisugárzását, tényleges hatását nem lehetett fizikai eszközökkel, műszerekkel mérni. Vajon csak a forradalom, mint fogalom és megélt valóság köti őt össze Petőfivel, vagy valami más is? - Erre keresi a választ egy ikerkötet. Üdvözlöm Önöket a zenei szerkesztő Laczó Zoltán Vince nevében is. Nagy György András vagyok. A duplabrevárium összeállítóját, Benke Lászlót kérdeztem.

956. november 4-én hajnalban Budapest lakossága ágyúdörgésre és lánctalpak csikorgására ébredt. 5 óra 20 perckor a Szabad Kossuth Rádióban Nagy Imre, a nemzeti kormány miniszterelnöke drámai hangú szózatot intézett a magyar néphez és a világ közvéleményéhez. Az 1956-os hősökre emlékezünk Salamon Konrád és Marossy Endre torténésszekkel.

A kalózkodásról általában romantikus elképzeléseink vannak, történelmi kaland- és fantasy regények, filmek, sorozatok százai vetítik elénk ezt -- a nyugati ember számára ma már meseszerűnek ható, kissé idealizált – világot. Drake kapitány, a Fekete Szakáll, a Karib-tenger kalózai jutnak eszünkbe először. Pedig a tengeri bűnözés nem a múlté, ma is nagyon égető probléma, és koránt sem ennyire romantikus jelenség. Vajon kik állnak ma tengeri rablónak? Mik a legfőbb célpontjaik és milyen módszerekkel dolgoznak? Melyik tengereken a legnagyobb a kalózveszély? Milyen fizikai és jogi akadályok nehezítik az ellenük való küzdelmet? Vendégünk a téma kutatója, Kiss Amarilla,a Pázmány Péter Katolikus egyetem tanársegéde.

A Vecsési Madárles és a Pestszentlőrinc-Pestszentimre madárvilága Facebook csoport alapítói: Lengyel Hajnalka, Kiricsi Ágnes, Horta Judit és Háromszéki-Virág Fruzsina. Őket kértem a madárnaptár felvázolására.

A Magyar Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Lengyel Intézet együttműködésének eredményeképpen különleges szabadtéri fotókiállítás nyílt a Múzeumkertben, Remény és dráma. Magyarország 56 címmel. Kövesdy Zsuzsa járt a helyszínen. A nagy mennyiségű könyvkiadás helyét egyre inkább átveszi a különleges igénnyel gondozott kötetek megjelentetése. Ebbe a mintába illik bele a Menő Könyvek Örök kedvencek sorozata. A Manó könyvek kiadó szívügyének tekinti, hogy csodaszép kiadásban és jó fordításban lehessen olvasni népszerű, örökbecsű regényeket. Kertész Edinával beszélgetünk a sorozatról és az egyik nemrégiben megjelent részről, Charlotte Brontë: Jane Eyre című művéről.

Vajon hogyan alakultak volna a török ellenes harcok, ha Hunyadi János már a hadjáratai elején elesik? Mátyás helyett kit koronáztak volna királlyá? Kanyó Ferenc történésszel beszélgettünk a lehetséges történelmi változatokról.

956. november 4-én hajnalban Budapest lakossága ágyúdörgésre és lánctalpak csikorgására ébredt. 5 óra 20 perckor a Szabad Kossuth Rádióban Nagy Imre, a nemzeti kormány miniszterelnöke drámai hangú szózatot intézett a magyar néphez és a világ közvéleményéhez. Az 1956-os hősökre emlékezünk Salamon Konrád és Marossy Endre torténésszekkel.

A kalózkodásról általában romantikus elképzeléseink vannak, történelmi kaland- és fantasy regények, filmek, sorozatok százai vetítik elénk ezt -- a nyugati ember számára ma már meseszerűnek ható, kissé idealizált – világot. Drake kapitány, a Fekete Szakáll, a Karib-tenger kalózai jutnak eszünkbe először. Pedig a tengeri bűnözés nem a múlté, ma is nagyon égető probléma, és koránt sem ennyire romantikus jelenség. Vajon kik állnak ma tengeri rablónak? Mik a legfőbb célpontjaik és milyen módszerekkel dolgoznak? Melyik tengereken a legnagyobb a kalózveszély? Milyen fizikai és jogi akadályok nehezítik az ellenük való küzdelmet? Vendégünk a téma kutatója, Kiss Amarilla,a Pázmány Péter Katolikus egyetem tanársegéde.

Elhunyt szeretteink üdvözüléséért ma Liszt Ferenc szerzeményeivel imádkozunk Andreas Rothkopf felvételeiről, amelyek a brémai Szent Péter székesegyház 1894-ben elkészült Sauer-orgonáján készültek. Liszt 1862-ben, Blondine leányának halálhírét véve fogott hozzá, hogy orgonafantáziát szerezzen Bach Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen – azaz Könnyek, Panasz, Bánatok, Félelem – című kantátájának témájára, amely a h-moll Mise Keresztrefeszítés-tételében is megjelenik. Az Anton Rubinsteinnek ajánlott művet a következő esztendőben ültette át orgonára. Az ekkor a római Rózsafüzér Királynője kolostorában élő Liszt hitére vall, hogy a szerzemény zárlata az „Amit Isten tesz, az jó” kezdetű korálba árad. Liszt az 1850-es években, Sainte-Beuve költeményei nyomán komponálta a Vigasztalások című, hat tételes ciklust. Andreas Rothkopf a sorozat 4. és 5. darabját játssza.