Műsorújság

Folytatjuk a Vas megyei folyóiratok bemutatását. Az Életünkről Baráthné Molnár Mónika felelős kiadó, a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közleményekről Kóta Péter szerkesztő, a Vasi Szemléről Mayer László főszerkesztő beszél.

" A Vékás-birodalom a valóság elemiből épített varázslatos hangulatot árasztó öntörvényű világ, ahol csend van, nyugalom, derű, jó kedély, kiegyensúlyozottság.S amit Vékás Magdolna úgy alkotott lényéből fakadó természetes egyszerűséggel, miként a régi mesterek pontos, alapos és céltudatos munkával, gondosan ügyelve arányokra, részletekre"-írja Gera Mihály fotótörténész. Összeállításunkban e Vékás-birodalomba lépünk be s egyben szemügyre vesszük a "kék képet"- a cianotípiát- és az archaikus technikai eljárásokra is szánunk néhány képkockát. ( fotók: a szerkesztő, valamint Vékás Magdolna facebook-oldala)

Mit jelent egy kisgyereknek a grófi nagymama az általános iskolában az 1960-as évek második felében? Milyen volt Amerika egy kezdő kutató szemével, mit jelentett a dilemma: hazajönni vagy kinn maradni? Mire jó a transzgenikus nyúl? És egyáltalán, milyen a transzgenikus nyúl? És a megkerülhetetlen kérdés az immunológusnak: a kínai Vuhan városában amerikai pénzen állították elő a világjárványt okozó koronavírust? fotó: ELTE

Szávai Tamás zarándoklatvezetővel, Szent Márton-kutatóval Hámori Kinga riportja.

A polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli irodavezetőjével, Horogszegi Szilágyi - Landeck Dániellel Szerdahelyi Csongor riportja.

Udvarhelyi Erzsébet stúdióvendége: Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense

Az 56-os budapesti események egy ismeretlen lengyel fotós objektívjén keresztül. A Múzeumkertben látható Remény és dráma című fotókiállítás megnyitóján jártunk. Mi a közös a covid miatti bezártságunk és a kommunista Románia börtöneiben síelődők rabsága között? Hogy lehetett túlélni 7 évet Ceausescu börtönében? A fegyencélet fintorai könyvről az író unokája beszél Környezetünk hangjai, hogyan mutatják be világunkat az utókórnak? Megőrizhetők valahogy a hangkulisszák? Ezeket a kérdéseket a Hangfogó című beszélgetésen tették fel a Kassák Múzeumba.

Átadták a zalaegerszegi Mindszenty József-látogatóközpontot, a Mindszentyneumot. Az ünnepi köszöntőket hallgathatják meg.

(A fotón Csányi Tamás, Veres Ádám felvétele.)

Beszélgetőtárs: a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportot alapító és korábban vezető Széchenyi-díjas Vörös Attila

A mai alkalommal folytatjuk a tulajdonjog megszerzési módjainak ismertetését. Ezúttal az egyesülésről, a vegyülésről, valamint a beépítésről és a hozzáépítésről beszélgetünk jogi szakértőnkkel, dr. Szalay Kornél Gézával. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon. Kérem hagyják meg elérhetőségüket, és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

Az Ars Sacra Fesztivál keretében a budapesti Szent István Bazilika altemplomában ismét láthatta a nagyközönség a világhírűvé vált lourdes-i Feltámadás Keresztútja stációiról készült fotósorozatot, amelyet a szobrászművész, Mária de Faykod készített saját alkotásairól. A kiállítás finisszázsán jelen volt a Dél-Franciaországban élő alkotóművész, Mária de Faykod, aki a fotókiállítás zárásán az alkotásokat méltató dr. Tulassay Zsolt akadémikussal interjút adott műsorunknak. (fotók: www.musee-de faykod.com)

A közösségi oldalakon néha gyöngyszemek is fellelhetők; igaz: ritkán, de mégis, időnként érdemes odafigyelni, hogy miről is ejtenek szót mások a pultnak támaszkodva... Varga Judit igazságügyminiszter-asszony (aki jó ideig dolgozott az Európai Parlamentben is), ezúttal az American Conservatíve-nak adott interjúban fejtett ki egy szemléletes példázatot: a hazatérő katona, otthon éppúgy egészen más családot talál, miként az Európába vágyó, a kommunista diktatúrát átélt Magyarország is - amelynek lakói a kommunista korlátozásokat nem kívánják a woke kultúra polcorrect szabályaira felcserélni... És érdekes lehet még, hogy miként és miért kell és érdemes katolikus mivoltunkat megvallani a népszavazáson - szemben azzal a gyanakvásal, amely ösztönösen kialakul, amikor kérdezőbiztosok faggatják az embereket...

Az 56-os budapesti események egy ismeretlen lengyel fotós objektívjén keresztül. A Múzeumkertben látható Remény és dráma című fotókiállítás megnyitóján jártunk. Mi a közös a covid miatti bezártságunk és a kommunista Románia börtöneiben síelődők rabsága között? Hogy lehetett túlélni 7 évet Ceausescu börtönében? A fegyencélet fintorai könyvről az író unokája beszél Környezetünk hangjai, hogyan mutatják be világunkat az utókórnak? Megőrizhetők valahogy a hangkulisszák? Ezeket a kérdéseket a Hangfogó című beszélgetésen tették fel a Kassák Múzeumba.

Ha megvizsgáljuk a Kádár-korszak sajátos hatalomtechnikai praktikáit, talán jobban eligazodunk a mai médiaviszonyokban, illetve könnyebben megérthetjük és azonosíthatjuk a politikai és kulturális harcok ideológiai hátterét. Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet kutatója levéltári kutatások és a hálózatelmélet segítségével tárja fel a kommunista rendszer bűneit Magyarország elnyomásában és kifosztásában. Kétrészes interjúnk második részében arra keressük a választ, hogy ki lehetett újságíró a kádári Magyarországon, hogyan alakult ki az öncenzúra, és mi vezetett a rendszerváltás utáni médiaháborúhoz.

A mai alkalommal folytatjuk a tulajdonjog megszerzési módjainak ismertetését. Ezúttal az egyesülésről, a vegyülésről, valamint a beépítésről és a hozzáépítésről beszélgetünk jogi szakértőnkkel, dr. Szalay Kornél Gézával. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon. Kérem hagyják meg elérhetőségüket, és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

Az Ars Sacra Fesztivál keretében a budapesti Szent István Bazilika altemplomában ismét láthatta a nagyközönség a világhírűvé vált lourdes-i Feltámadás Keresztútja stációiról készült fotósorozatot, amelyet a szobrászművész, Mária de Faykod készített saját alkotásairól. A kiállítás finisszázsán jelen volt a Dél-Franciaországban élő alkotóművész, Mária de Faykod, aki a fotókiállítás zárásán az alkotásokat méltató dr. Tulassay Zsolt akadémikussal interjút adott műsorunknak. (fotók: www.musee-de faykod.com)

Minthogy régizenei péntek esténk ezen a héten nemzeti gyásznapunkra esik, egy barokk ünnepi gyászmisével emlékezünk forradalmunk és szabadságharcunk mártírjaira. A mise komponistája a versailles-i udvari kápolna zenemestere, az 1660 és 1744 közt élt André Campra. Aix-en-Provence-ból származott. Zenészi útja Arles-on és Toulouse-on keresztül vezetett Párizsba. Állítólag ő volt az első, aki a Notre Dame liturgikus zenéjében rendszeresítette az addig utcazenészek hangszerének számító hegedűt. A királyi kápolna zeneéletének élén a Lully és Rameau közötti időben töltötte be pozícióját, és lírikus tragédiái valamint balett-operái mellett az ő tiszte volt a látványos udvari liturgikus alkalmak zenével való ellátása is. A párizsi hercegérsek halála alkalmából írott Requiemjére évszázadokon át a felejtés fátyla hullt, csak a XX. század második felében bukkant föl, noha részletei mindvégig használatban voltak egyes dél-francia templomokban. A mű léptékeire vall, hogy megkettőzött zenekar és kettős kórus szólaltalja meg. A reprezentatív gyászmise előadói A Király Kamaramuzsikusai régizene együttes Jean-Claude Magloire vezényletével.