Műsorújság

Zavaros vizek a katari világbajnokság körül - vendégünk a stúdióban Balkovics Marcell, pályakezdő sportszerkesztő A síszezon flúgos futamai - Radnóti László jegyzete

A magyarországi roma társadalom helyzetéről és jövőbeni kilátásairól kezdeményezett kerekasztal-beszélgetést a Mathias Corvinus Kollégium Szombathelyi Képzési Központja. Kutatási eredmények, személyes tapasztalatok, valamint egyházi és politikai kezdeményezések egyaránt szóba kerültek a diskurzusban, amelyben Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának vezetője, valamint Székely Levente, az MCC Szociológia Műhelyének vezetője vett részt. A mai és a holnapi Pannon Mozaikban ebből a beszélgetésből hallhatnak részleteket. Elsőként Székely Levente foglalja össze az elmúlt évtizedek jelentősebb reprezentatív kutatásainak eredményeit, majd dr. Székely János meséli el, hogyan hatott rá első találkozása egy igazi, hagyományos roma közösséggel. Fotó: mcc.hu

Pfeiffer Ede 20 éves volt és 56-os, amikor el kellett hagyja hazáját . Frissen, ahogy volt, nekilátott és megírta a gyermekkora történetét, azon brutális valóságában, ám mégis könnyed tollal, sok humorral (is) fűszerezve. Egyszeriben világhírűl lett, rengeteg nyelvre fordították, szárnyra kapott vele hazája jó hírneve és a kommunizmus pokoli embertelensége, gyalázata.

December 5-én van a talaj világnapja; ennek kapcsán beszélgetünk Dr. Dobos Endre egyetemi tanárral, a Magyar Talajtani társaság elnökével. A kép forrása: http://talaj.hu/

Az előttünk álló, feltehetően újabb válságot hozó években különösen fontos kérdés: vajon mi lesz a társadalom sérülékeny csoportjaival? A mai műsorban a többségi társadalomnál minden kutatás szerint rosszabb helyzetben élő cigányságról folytatjuk a beszélgetést. Az eddig elért eredmények mellett szóba kerül az is, mit tehet az egyház a leszakadó rétegek felemeléséért. Fotó: mcc.hu

Elvis Presley, Michael Bublé, The Platters, Louis Armstrong, Toni Braxton, Dolhai Attila, a 90Goes, a Budapest Bár és Ferenczi György egy-egy ünnepi felvétele hallható.

A szülővé válás összetett folyamatáról beszélgetünk. Vendégünk Dr. Eigner Bernadett pszichopedagógus, gyermekterapeuta, akinek nem rég jelent meg Szülő születik c. kötete.

Az általunk ismert és megtapasztalt történelmi előzményekért most Márai Sándornak egy 1952-ben a Szabad Európa Rádióban elmondott helyzetértékelését fogjuk idézni. Ha már oly fontos a liberális hangadóknak a menekültügyi kérdés, izgalmas lesz meglátni, miként festett 1952-ben... Az LMBTQ-portál elítéli, hogy „a Greenhez hasonló konzervatívok megpróbálják úgy átkeretezni a transznemű gyerekek vágyát, hogy azt mondják nekik, ők már tökéletesek”. Ezzel – szerintük – megtévesztik a gyermekeket, vagyis hazudnak nekik, hiszen ők az áhított-választott nemüknek megfelelő testben, a műtétek után lennének tökéletesek...

És ez nem azt jelenti, mint az autóknál, hogy Mercedes, vagy BMW - itt a vetélytársak inkább csak követők a sorban. Műsorunk vendége Rózsa Balázs agykutató. Egy éve adták át Budapesten a BrainVision Center nevű kutató központot, melynek főbb tevékenységi területe a központi idegrendszeri betegségek diagnózisához és terápiájához szükséges alapkutatási folyamatok előkészítése, valamint a látáshelyreállítás alapkutatási program, melyben Roska Botonddal működnek együtt. Olyan betegségekkel kapcsolatos kutatásokra gondoljanak, mint a depresszió, a demencia, vagy az epilepszia. fotó: mta.hu

fotó: mta.hu

Bajkó Ferenc településmérnök minden szabadidejét a harangkutatásnak szenteli. Gyermekkorától elbűvölte a harangszó. Nagy elődje néhai Dr. Patay Pál régész, harangtörténész volt, ő tanította meg Ferencet már kamaszkorában e nemes tevékenység mesterségbeli fogásaira. A közelmúltban jelent meg a Budapesti harangok című munkája, a könyv CD és DVD mellékletet is tartalmaz. Ő alapította és gondozza az interneten a Magyar Harangok honlapját, ami gazdag anyagot nyújt, sok örömet szerez az érdeklődőknek. A műsorban a szerző mesél a történeti adatok feltérképezéséről és megosztásáról, a harang különböző részeiről, a harang jelképiségéről, feliratairól és saját kedvenc harangjairól.

És ez nem azt jelenti, mint az autóknál, hogy Mercedes, vagy BMW - itt a vetélytársak inkább csak követők a sorban. Műsorunk vendége Rózsa Balázs agykutató. Egy éve adták át Budapesten a BrainVision Center nevű kutató központot, melynek főbb tevékenységi területe a központi idegrendszeri betegségek diagnózisához és terápiájához szükséges alapkutatási folyamatok előkészítése, valamint a látáshelyreállítás alapkutatási program, melyben Roska Botonddal működnek együtt. Olyan betegségekkel kapcsolatos kutatásokra gondoljanak, mint a depresszió, a demencia, vagy az epilepszia. fotó: mta.hu

fotó: mta.hu

! Minthogy Mikulás napja elsősorban a gyermekek várva-várt ünnepe, ezen az estén mi is gyerekeknek szánt zenei csemegéket szedegetünk elő zenei puttonyunkból. Elsőként Rév Lívia játszik négy tételt Debussy Gyermekkuckó című sorozatából. A ciklust Debussy háromesztendős kislányának, Chouchounak írta az alábbi dedikáció kíséretében: „atyai szabadkozással az elkövetkezendőkért”. A most fölhangzó tételek: Doktor Gradus ad Parnassum; Jimbo, a játékelefánt bölcsődala; Babaszerenád és befejezésül, Mikulás napjához illő módon a Táncoló hópelyhek. Gabriel Fauré Dolly szvitje ugyancsak a gyermekszobák mesebeli világát idézi meg. Fauré 1896-ban írta a szvitet egy szívéhez közel álló neves francia énekesnő, későbbi felesége kívánságára, kislánya örömére. Minden egyes tétel a Dolly nevű kislány életének egy-egy mozzanatára utal: a szvitet indító bölcsődal után megismerhetjük Dolly Miau becenevű testvérét, sétálhatunk egy újesztendei ajándékba kapott kertecske virágágyásai között, szemtanúi lehetünk egy Kitty nevű öleb keringőjének, de vár ránk egy kis szomorkodás is, míg végül spanyol kavalkádban vigasztalódhatunk. A zongora négykezesre írott Dolly-szvit zenekari változatát az RTE Sinfonietta és John Georgiadis fölvételéről halljuk.