Műsorújság

Nagyné Pintér Jolán, a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke. Elsőként vele beszélgetünk, majd a 95 esztendős Marton Ernestinnel, a bécsi hírszerző iskola egykori tanulójával, Gulág túlélővel.

Kedden és szerdán rendezik Katarban a futball világbajnokság elődöntőit. Szerdán a francia-marokkói mérkőzés kerül sorra, amelyet Párizs egyes kerületeiben aggodalommal vár a lakosság és a rendőrség. A külvárosok másod-harmad generációs marokkói – és általában észak afrikai gyökerű muzulmán - fiataljai ugyanis inkább Marokkónak mint Franciaországnak drukkolnak. És ha Marokkó nyer, akkor zavargások várhatók. Ha veszít – akkor is. Immár magyarul is olvasható Jean Raspail Szentek tábora című könyve. A francia szerző szépirodalmi szempontból is figyelemre méltó mű, de nem ezért ajánljuk figyelmükbe. Mi lenne, ha egyszercsak jönnének? Hajóval. Tömegesen. Fegyvertelenül. Hogyan reagálnának a fejlett országok? Mit tennének a politikusok? Hogyan viselkednének az újságírók? Mit mondana az Egyház? Az 50 évvel ezelőtt született látomásos regény mintha napjaink dilemmáiról festene prófétai képet. Uniós pénzek visszatartása: Franciaország támogatja vagy hátráltatja Magyarországot? Ezek lesznek a témáink Almásy Ferenccel, a Visegrád Post főszerkesztőjével.

Kevesen hagytak olyan mély nyomot a hazai népzenei életben, mint vendégünk, aki évtizedek óta ilyen-olyan minőségben a legelsők között van és népszerűsége töretlen.

Szerdahelyi Csongor összeállítása. Vasárnap, a 16.30-kor kezdődő Keresztény Közéleti Akadémiában bővebben hallhatnak az eseményről.

Bross Péterrel, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökével Fábián István riportja.

Karácsonykor senki sem lehet és senki sem ehet egyedül Lengyelországban. Aki viszont megteheti Szenteste a 12 apostolra emlékeztetve ugyanannyi féle ételt kínál az asztalánál. Régen még arra is vigyáztak, hogy a vacsorázók száma páros legyen. A néphit máig azt tartja, hogy mindent meg kell tenni a méltó ünneplésért, mert amilyenre ez a nap sikeredik, olyan lesz egész elkövetkezendő esztendő. A szokásokat sokféleképp szokás rögzíteni – például üvegfestményeken. Ezeket az alkotásokat hozta el Budapestre a Lengyel Intézet. Az igazgatónővel Joanna Urbanskával beszélgettem. A Szent Miklós napjától a Háromkirályok ünnepéig című tárlat január 31-ig tekinthető meg a fővárosban, az Andrássy úti Platán Galériában. Az egyik íróból mű lesz és megmarad, a másikból élet, és szétoszlik más életekbe” - írta Szabó Dezsőről az őt jól ismerő Németh László. A hite szerint a magyar elbeszélő irodalom történetében új korszakot nyitó szerző ellentmondásos egyénisége még markánsabb véleményeket is kiváltott, akadt, aki leghíresebb regényére utalva úgy jellemezte őt, hogy az elsodort író. Szabálykövetőnek semmiképpen sem lehetett nevezni, - részben ez volt az oka annak, hogy vele és róla bárkinek volt és van módja vitatkozni. Ő maga annak idején igen nehezen viselte a kritikát, ugyanakkor senkit sem kímélt meg markáns szarkazmusától: legyen az élő, vagy holt, vagy… Oláh Zsolt jegyzete. Ebben az időszakban talán több idő jut egymásra és a közös programokra is - kulturális ajánló. A konkrétumokról és ez esetleges változásokról érdemes tájékozódni a világhálón.

Az élet önmagában nagy érték, még akkor is, ha fogyatékosnak látszik. Az igazi öröm pedig mások szolgálata, amely elvisz bennünket a magunk gondjától a másik felé. A Székesfehérvári Egyházmegye jóvoltából a Karitász Szent Kristóf Ház Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének gondozottjai idén is fenyőfát, szaloncukrot és szép ajándékokat kaptak advent végéhez közeledve. A különleges képességű fiatalok előkarácsonyi ünnepségére minden évben ellátogat Spányi Antal megyés püspök. A főpásztort elkísérjük az intézménybe, ahol Magyar László igazgatót, munkatársait és gondozottjait nemcsak az ünnepi pillanatokról, hanem a szentkristófosok mindennapjairól is kérdeztem.

1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjel harminckét késszúrással megölték a rábakethelyi káplánt. Boldog Brenner János 65 évvel ezelőtti vértanúságára emlékezik testvére, Brenner József nagyprépost.

2.) Fecske László: Az öreg harang Felolvassa:Schnell Ádám Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Varga Ramóna Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A most 90 éves Hári Tibornét 18 évesen telepítették ki szüleivel együtt. A zalai Rigyácról a Hortobágyra kerültek. Az ott töltött éveket idézte fel nekünk. Négy hét múlva folytatjuk a beszélgetést.

Repülj madár Tevemenet Álom egy földről Sűrű csillagos ég Grenadilla 15 Az együttes tagjai: Borbély Mihály – tárogató, klarinét, basszusklarinét, szopránszaxofon, dvojnice, kaval, tilinkó. Tálas Áron – zongora, Horváth Balázs – nagybőgő, G. Szabó Hunor – dob

Az élet önmagában nagy érték, még akkor is, ha fogyatékosnak látszik. Az igazi öröm pedig mások szolgálata, amely elvisz bennünket a magunk gondjától a másik felé. A Székesfehérvári Egyházmegye jóvoltából a Karitász Szent Kristóf Ház Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének gondozottjai idén is fenyőfát, szaloncukrot és szép ajándékokat kaptak advent végéhez közeledve. A különleges képességű fiatalok előkarácsonyi ünnepségére minden évben ellátogat Spányi Antal megyés püspök. A főpásztort elkísérjük az intézménybe, ahol Magyar László igazgatót, munkatársait és gondozottjait nemcsak az ünnepi pillanatokról, hanem a szentkristófosok mindennapjairól is kérdeztem.

2.) Fecske László: Az öreg harang Felolvassa:Schnell Ádám Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Varga Ramóna Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Karácsonykor senki sem lehet és senki sem ehet egyedül Lengyelországban. Aki viszont megteheti Szenteste a 12 apostolra emlékeztetve ugyanannyi féle ételt kínál az asztalánál. Régen még arra is vigyáztak, hogy a vacsorázók száma páros legyen. A néphit máig azt tartja, hogy mindent meg kell tenni a méltó ünneplésért, mert amilyenre ez a nap sikeredik, olyan lesz egész elkövetkezendő esztendő. A szokásokat sokféleképp szokás rögzíteni – például üvegfestményeken. Ezeket az alkotásokat hozta el Budapestre a Lengyel Intézet. Az igazgatónővel Joanna Urbanskával beszélgettem. A Szent Miklós napjától a Háromkirályok ünnepéig című tárlat január 31-ig tekinthető meg a fővárosban, az Andrássy úti Platán Galériában. Az egyik íróból mű lesz és megmarad, a másikból élet, és szétoszlik más életekbe” - írta Szabó Dezsőről az őt jól ismerő Németh László. A hite szerint a magyar elbeszélő irodalom történetében új korszakot nyitó szerző ellentmondásos egyénisége még markánsabb véleményeket is kiváltott, akadt, aki leghíresebb regényére utalva úgy jellemezte őt, hogy az elsodort író. Szabálykövetőnek semmiképpen sem lehetett nevezni, - részben ez volt az oka annak, hogy vele és róla bárkinek volt és van módja vitatkozni. Ő maga annak idején igen nehezen viselte a kritikát, ugyanakkor senkit sem kímélt meg markáns szarkazmusától: legyen az élő, vagy holt, vagy… Oláh Zsolt jegyzete. Ebben az időszakban talán több idő jut egymásra és a közös programokra is - kulturális ajánló. A konkrétumokról és ez esetleges változásokról érdemes tájékozódni a világhálón.

Utca is van Pesten elnevezve róla, mégse tudja mindenki, mi is volt az a Radda Barnen, a hires svéd segélyszervezet. Vendégünkkel, Mátyásfalvi János matematikus-informatikussal ennek jártunk utána.

Az Op. 40-es kamaramű, amely a zeneszerző édesanyjának állít emléket, sok tekintetben a gyerekkort idézi meg. A cím arra az időszakra utal, amikor Brahms már gyerekként megtanult natúrkürtön játszani. A lírai harmadik tételben szereplő népdalt szintén a családi házban, édesanyjától hallotta. A kürtre, hegedűre és zongorára írt négy tételes kompozíciót Tarjáni Ferenc, Takács- Nagy Gábor tolmácsolja.