Koltay András a médiahatóság elnöke felhívta a figyelmet a gyermekek védelmének fontosságára is az online terekben.
Szerkesztő: Kövér Tamás
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
A zavaros helyzetben bennünket felvértezni képes, kipróbált történelmi előzményeket keresünk. Ma is Márai Sándor lesz mindebben a kalauzunk. Az álhírek politikailag motivált megjelenéséről közölt egy példát a Szabad Európa Rádióban,1953-ban.
Nemrégiben terjedt el a világhálón a Cambridge Dictionary új definíciója, amely már a női nemet is a transgender ideológiákhoz alakítva, minden mértékű „kirekesztés” nélkül határozza meg... A szerző szerint a megoldás abban rejlik,ha továbbra is nyíltan hangoztatjuk, hogy a férfiak férfiak, a nők pedig nők -,mindenféle genderideológia nélkül -,
illetve bízunk abban, hogy ez a társadalmunk által ősidők óta kialakított konszenzus bölcsebb lesz, mint a Cambridge szótár...
IV. Károly küzdelme a magyar trónért
Szerkesztő: Ferenczy Gyöngyi és Tanai Ibolya
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Tavaly volt a 100. évfordulója az utolsó magyar király, a 2004-ben boldoggá avatott IV. Károly halálának. Tegnapi műsorunkban életét és rövid uralkodásának történetét idéztük fel, ma pedig arról lesz szó, hogyan kísérelte meg újra elfoglalni a magyar trónt 1921 tavaszán.
Fotó: habsburgottoalapitvany.hu
Pálinka
Szerkesztő: Gadácsi János
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
Ami a skótoknak a whiskey, az oroszoknak a vodka, a franciálnak a konyak, az nekünk a pálinka. "Nemzeti röviditalunk" erjesztését, lepárlását, érlelését, pihentetését és palackozását kizárólag Magyarországon lehet végezni. A pálinkát nem szabad ízesíteni, színezni, édesíteni még az ital végső aromájának lekerekítése érdekében sem kerülhet bele külső adalék. Kizárólag "ágyaspálinka" készítésekor lehet a palackban szilárd anyag, mégpedig az a gyümölcs, amelyen pihentetik a pálinkát. Ez, természetesen csak az a gyümölcs lehet, amelyből a párlat készül. Az „aqua vitae” Károly Róber feleségéhez, Erzsébet királynéhoz kapcsolódó története a XIV. századból ered. Az „égett szesz” a XVI. századig gyógyszernek számított. Vendégünk a stúdióban Mihályi László, a Pálink nemzeti Tanács elnöke.
közvetítés Budapestről, a városmajori Jézus Szíve plébániatemplomból.
Az énekrendet a Hozsanna könyvben találják.
15 Üdvözlégy ó drága vendég
15/10 Eljössz hozzánk, hogy imádjunk
127 Ó szentséges, ó kegyelmes
34/2-3 A próféták megírták, örvendezzünk
171 éve, 1851.december 31-én adta ki Ferenc József a szilveszteri pátenst, s kezdődött az úgynevezett Bach-korszak. Mit is jelentett ez a magyarság számára? Nánay Mihály történészt, a Rubicon Intézet főmunkatársát Szerdahelyi Csongor kérdezte.
Spányi Antal megyés püspök újévi gondolataiban arra biztat, hogy békességgel, hittel, reménnyel, szeretettel lépjünk át az új esztendőbe és bízzuk Isten gondviselésére a jövőnket. A főpásztort Berta Kata kérdezte.
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
Regnáló pápa búcsúztatja elődjét. Ilyenre még nem volt példa. A csütörtöki temetési szertartás sajátosságairól érdeklődött Érszegi Márk vatikán szakértőtől, Szerdahelyi Csongor.
napi interjú
A beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a kárpátaljai magyarság meghatározó oktatási, szellemi és kulturális központja. A háborús válsághelyzetben is a helyi magyarok egyik biztos pontja. Dr. Csericskó István rektort Nyíri Kata kérdezte.
kulturális paletta
Tasnádi Edit, Magyar Nemzeti Levéltár: Tanulmánykötet és az Aranybulla díszdobozos kiadása
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
Tasnádi Edit, a Magyar Rádió Török Szekciójának munkatársaként egész életét a török-magyar kulturális kapcsolatok erősítésének, fejlesztésének áldozta. Díjai közül csak néhány: Füst Milán-díj, Vámbéry-díj, Naszreddin Hodzsa-nagydíj, Magyar Arany Érdemkereszt, végül most, életműve megkoronázásaként egy újabb, a legnagyobb török kulturális kitüntetés. Tasnádi Edittel Kövesdy Zsuzsa beszélgetett.
A Nemzet emlékezete kiállítás még 2022-ben nyílt meg, hiszen ekkor ünnepelhettük az Aranybulla kibocsátásának 8oo éves évfordulóját. Az Aranybullát őrző Magyar Nemzeti Levéltár kiemelt programsorozattal kapcsolódott az ünnephez. A kiállítás mellett egy csodás kötetet is kiadtak, amely tartalmazza a dokumentum facsimile kiadását, fordítását és kapcsolódó tanulmányokat. Minezekről beszélgettünk Rácz Györggyel a levéltár munkatársával és az ünnepi kötet egyik szerkesztőjével.
Retezár Imre a Kaukázusban és Erdélyben gyűjtött futóbogarakat. Hogy hogyan és miért, arról is szól a beszélgetés, amelynek végén az Artento Alapítvány kiállítását is figyelmükbe ajánljuk, melyen rovarokról, rovarokból készült műalkotások gyönyörködtetik a látogatót a Természettudományi Múzeumban.
Szerkesztő: Szabó Csilla
Zenei szerkesztő: Varga Ramona
Szerkesztő: Ferenczy Gyöngyi és Tanai Ibolya
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
A Szombathelyi Egyházmegye Pasztorális Irodájának újszerű kezdeményezése az előadássorozat hitbeli és társadalmi felvetésekről Nehéz kérdések-világos válaszok címmel. Székely János megyéspüspök a cölibátusról beszélt annak a kérdésnek a tükrében, hogy ez a sarkalatos katolikus egyházi hagyomány „Ma is lehetséges, vagy letűnt korok ideálja?”
(kép: nyugat.hu)
mesés irodalom
Lázár Ervin: Bab Berci kalandja
Bab Berci: Rudolf Péter
Mesélő: Kálid Artúr
További szereplők: Mécs Károly, Reviczky Gábor, Schnell Ádám és Nagy Gábor
Hangmérnök: Horváth János és Urbán Péter
Zene: Laczó Zoltán Viince
Rendezőasszisztens: Varga Andrea
Rendező: E. Román Kata (7/3.)
Júlia és Sándor
(Szendrey Júlia és Petőfi Sándor)
Szendrey Júlia naplójából Solecki Janka olvas föl,
Petőfi Sándor verseit Kaszás Gergő mondja el.
Készítette: Horváth János, Biksza Levente,
Szakács Emese és Sárospataki Zsuzsanna (7/3.)
"Jól érzem magam a bőrömben. Elvégre bőrös vagyok."
Stúdióvendég: Molnár Imre Ferenczy Noémi-díjas bőrműves iparművész
Szerkesztő: Liptay Katalin
80. születésnapja alkalmából életmű kiállítása volt a Pesti Vigadóban, ahol egyébként is otthon érzi magát, hiszen tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. Az emberiség történetének legősibb felhasznált anyaga a bőr, amihez összes formájában vonzódott már gyermekkora óta. A mesterség minden csínját-bínját a legjobbaktól tanulta. Sokoldalúsága bámulatos. Pergamenre ír, emléklapot, diplomát készít, tokot gyárt, divattervezést művel: cipőt, ruhát, táskát, övet és ékszereket csinál. Faliképei képzőművészeti ritkaságok, olykor kiállítja különleges szerszámait is, amelyek méltók a velük készült alkotásokhoz. Olyan kiváló emberek barátságát mondhatta magáénak, mint Csoóri Sándor, Makovecz Imre és Jankovics Marcell. Csepeli műtermében ma is dolgozik, tanít, örömmel osztja meg tudását művészetéről, mesterségéről. Aki életéről, munkásságáról többet szeretne tudni, Horváth Hilda róla szóló kismonográfiáját veheti kézbe.
közéleti beszélgetések
Dr. Katona Józseffel, a Szent János Kórház Életmű-díjas, múltőrző főorvosával beszélgettünk.
Szerkesztő: Sallai Éva
Dr. Katona Józseffel, a Szent János Kórház Életmű-díjas szájsebész főorvosával a családi hagyományokról, képeslap- és autogram-gyűjteményéről (közte Puskás, Albert, Ebedli, Törőcsik aláírása), valamint az orvos- és ápolástörténeti tárgyak és emlékek őrzésének jelentőségéről beszélgettünk. (fotó: www.nemzetisport.hu)
Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
Retezár Imre a Kaukázusban és Erdélyben gyűjtött futóbogarakat. Hogy hogyan és miért, arról is szól a beszélgetés, amelynek végén az Artento Alapítvány kiállítását is figyelmükbe ajánljuk, melyen rovarokról, rovarokból készült műalkotások gyönyörködtetik a látogatót a Természettudományi Múzeumban.
Szerkesztő: Szabó Csilla
Zenei szerkesztő: Varga Ramona
mesés irodalom
Lázár Ervin: Bab Berci kalandja
Bab Berci: Rudolf Péter
Mesélő: Kálid Artúr
További szereplők: Mécs Károly, Reviczky Gábor, Schnell Ádám és Nagy Gábor
Hangmérnök: Horváth János és Urbán Péter
Zene: Laczó Zoltán Viince
Rendezőasszisztens: Varga Andrea
Rendező: E. Román Kata (7/3.)
kulturális paletta
Tasnádi Edit, Magyar Nemzeti Levéltár: Tanulmánykötet és az Aranybulla díszdobozos kiadása
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
Tasnádi Edit, a Magyar Rádió Török Szekciójának munkatársaként egész életét a török-magyar kulturális kapcsolatok erősítésének, fejlesztésének áldozta. Díjai közül csak néhány: Füst Milán-díj, Vámbéry-díj, Naszreddin Hodzsa-nagydíj, Magyar Arany Érdemkereszt, végül most, életműve megkoronázásaként egy újabb, a legnagyobb török kulturális kitüntetés. Tasnádi Edittel Kövesdy Zsuzsa beszélgetett.
A Nemzet emlékezete kiállítás még 2022-ben nyílt meg, hiszen ekkor ünnepelhettük az Aranybulla kibocsátásának 8oo éves évfordulóját. Az Aranybullát őrző Magyar Nemzeti Levéltár kiemelt programsorozattal kapcsolódott az ünnephez. A kiállítás mellett egy csodás kötetet is kiadtak, amely tartalmazza a dokumentum facsimile kiadását, fordítását és kapcsolódó tanulmányokat. Minezekről beszélgettünk Rácz Györggyel a levéltár munkatársával és az ünnepi kötet egyik szerkesztőjével.
Idei első adásunkban 2022-es mesékből válogatunk. Felidézzük a a "Kockaház" jelenséget Tamáska Mátéval az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatójával, a Magyar Nemzeti Levéltár kutatójával majd Zeke Gyula íróval, történésszel a kávéházak aranykorába kalauzoljuk el Önöket különös tekintettel a Pilvax kávéház történetére.
közéleti beszélgetések
Dr. Katona Józseffel, a Szent János Kórház Életmű-díjas, múltőrző főorvosával beszélgettünk.
Szerkesztő: Sallai Éva
Dr. Katona Józseffel, a Szent János Kórház Életmű-díjas szájsebész főorvosával a családi hagyományokról, képeslap- és autogram-gyűjteményéről (közte Puskás, Albert, Ebedli, Törőcsik aláírása), valamint az orvos- és ápolástörténeti tárgyak és emlékek őrzésének jelentőségéről beszélgettünk. (fotó: www.nemzetisport.hu)
Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
Júlia és Sándor
(Szendrey Júlia és Petőfi Sándor)
Szendrey Júlia naplójából Solecki Janka olvas föl,
Petőfi Sándor verseit Kaszás Gergő mondja el.
Készítette: Horváth János, Biksza Levente,
Szakács Emese és Sárospataki Zsuzsanna (7/3.)
Történetek Debussy és Ravel idejéből
Szerkesztő: Marton Árpád
Az 1890 és 1962 között élt francia zeneszerző, Jacques Ibert neve elsősorban zenekari komponistaként ismeretes. Mint a nagy francia újítók kortársa – közös tanáruk volt Ravellal – kevéssé ismert zongoradarabjaiban is ötvözte a neoklasszikus törekvéseket az újító szándékkal. Ma a sokszoros versenygyőztes koreai zongoraművésznő, Hae-won Chang játszik Ibert szerzeményeiből. Elsőként a Romantikus darabot.
Az 1922-ben komponált, Történetek című sorozattal Ibert méltó helyet vív ki magának Debussy Gyermekkuckója és Ravel szerzeménye, a Lúdanyó meséi mellett. A játékos karakterdarabok hősei aranyteknőcök, egy fehér csacsi, egy öreg koldus, egy szeleburdi lány, egy szomorú ház és egy elhagyatott kastély, egy vízárus, további színhelyei pedig az asztal alatti csodabirodalom és egy üvegkalitka.
