Műsorújság

Európa és a kereszténység kapcsolatának vizsgálatát azzal a gondolattal kezdi XVI. Benedek pápa A Benedek Európája a kultúrák válságában című kötetében, hogy bár a kereszténység nem Európából indult ki, és így gyökereit, eredetét tekintve nem nevezhető európai vallásnak, mégis „Európában nyerte el a maga történetileg leghatásosabb kulturális és intellektuális arculatát.” Ezért különleges módon összefonódott Európával. Másrészt ez a kereszténységgel átitatott Európa bontakoztatta ki a tudományos racionalizmust, amely ma technikai kultúrájával bizonyos szempontból uniformizálja a világot. Majd így folytatja: „Európa kifejlesztett egy olyan kultúrát, mely az emberiség számára korábban ismeretlen módon kizárja Istent a közgondolkodásból, akár úgy, hogy teljesen tagadja, akár úgy, hogy a létét bizonyíthatatlannak, bizonytalannak, ezért a szubjektív döntések területére tartozónak ítéli, olyan valaminek, ami teljesen jelentéktelen a közélet számára.” „…Nem építhetünk valódi közös európai házat, ha figyelmen kívül hagyjuk a kontinens népeinek identitását. Ez történelmi, kulturális és morális identitás, mielőtt földrajzi, gazdasági vagy politikai lenne. A különböző identitások részét alkotják egyetemes értékek is, amelyeket a kereszténység alakított. A kereszténységnek így Európában nem csupán történelmi, hanem alapító szerepe is van. Ezeknek az értékeknek, amelyek a kontinens lelkét adják, a harmadik évezredben is jelen kell lenniük, és továbbra is kovásznak kell lenniük a népeknek. Ha ugyanis eltűnnének, hogyan lehetne az »öreg« kontinens kovász az egész világnak?" (Részlet XVI. Benedek pápának az Európai Püspöki Konferencia kongresszusán mondott beszédéből, 2007. március 24.) Érszegi Márk, Vatikán-szakértővel arról beszélgettünk, hogy mit gondolt XVI. Benedek pápa Európáról és a kultúrák válságáról.

Napjainkban egy többet hallunk a magyar ginekről, kézműves lepárlókról, és hamarosan megrendezik az első olyan párlatversenyt is Magyarországon, ahol külön szekciót szánnak a hazai ginek elbírálására. Mészáros-Komáromy Dénes a Seven Hills Distillery tulajdonosa, aki egyben lepárlómester is, nagyon szép eredményeket ért el különböző világversenyeken a Tokaj Ginnel. A közelgő versenyen ő lesz a gin szekció zsűrielnöke, és vele beszélgetünk a hazai ginek helyzetéről, valamint ezeknek az italoknak az elbírálásáról. ---- fotók: Seven Hills Distillery

Egyensúlyban” címmel podcast - sorozatot indított a Családbarát Magyarország Központ. Ügyvezetőjével, Dr. Szuromi-Kovács Ágnessel beszélgetünk. Számos szolgáltatással várja olvasóit az MCC könyvtára. Giczi András könyvtárigazgatót hallják. Megújult a budapesti RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat. Tóth Balázzsal, az intézmény vezetőjével beszélgetünk. Az ELTE kutatói múzeumokkal közösen dolgoznak ki olyan programokat, amelyeknek célja, hogy a múzeumok az ovisok varázsvilágát középpontba állítva váljanak innovatív tanulási terekké. Kolosai Neddát, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar egyetemi docensét hallják. Európai jelenség, hogy a fiatal nemzedékek körében érték-bizonytalanság tapasztalható. Ennek mibenlétét hazánkban is vizsgálják társadalom-kutatók, mint például Szegeden, Jancsák Csaba professzor kutatócsoportja. A német hadvezetés 1941 telén vereséget szenvedett Moszkvánál, így 1942-ben mind eddiginél nehezebb feladat hárult a szövetségesekre. A birodalomnak újabb seregekre volt szüksége. A német véderő főparancsnokságának vezetője 1942 január 21-én Magyarországra utazott a kormánnyal való tárgyalás végett. A 2.magyar hadsereg történetéről beszélgetünk Marossy Endre hadtörténésszel. Elkészült a Szent Imre-tankönyvcsalád teljes gimnáziumi tankönyvsora a 9-12 osztályosok számára magyar irodalom, magyar nyelv és történelem tantárgyból. A munka a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából, a Katolikus Pedagógiai Intézet koordinálásával történt. Sályiné Pásztor Judit, az irodalom tankönyvek és szöveggyűjtemények főszerkesztőjével beszélgetünk. Régi-új előadással köszönti a februárt a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház. A részleteket Andrási Attila író-rendező, a színház művészeti vezetője mondja el.

A kozmetikai alapanyagok ellátáshiánya és Ilcsi néni szakmai igényessége indította be ezt a fantasztikus pályát. A nehézségekkel teli kezdeti éveken Ilcsi nénit a természet szeretete, a négy idegen nyelv ismerete és a külföldi szaklapok állandó olvasása segítette át. Az Ilcsi termékek készítésekor a legszigorúbb natúrkozmetikai előírásokat követik, és kizárólag a legjobb minőségű bioalapanyagokat– friss gyógynövényeket, gyümölcsöket, zöldségeket –használnak. Több, mint 100 féle növényt alkalmaznak termékeik előállításánál, amelyek nagy részét saját bioültetvényükön termesztik. Jelenleg a világ közel 40 országában ismerik el Ilcsi néni és az Ilcsi Szépítő Füvek munkáját. Műsorunk vendége Szanyi Ágota az Ilcsi Szépítőfüvek szakmai vezetője és Molnár Ferenc cégtulajdonos, Ilcsi néni fia.

Beszélgetőtársaink: Hodicska Tiborné Katalin, gyógypedagógus, a Meixner Alapítvány munkatársa, Molnár Rita iskolaigazgató, továbbá az alapítványi szakmai munkában is résztvevő iskolaigazgató-helyettes Szilágyi Éva és néhány végzős diák. Meixner Ildikó (1928 – 2000) gyógypedagógusi, pszichológusi és pedagógiai szakpszichológusi hagyatékát őrző és továbbvivő alapítvány tevékenységeiről bővebben: www.meixner.hu

A vasárnap muzsikusa ma ismét az 1838 és 1920 között élt német romantikus komponista, Max Bruch. Bruchot elsősorban hegedűversenyei tették halhatatlanná, ám életműve bőségesen tartogat fölfedeznivaló meglepetéseket. Így műfaji tekintetben is ritkaság számba menő kettősversenyét klarinétra, brácsára és nagyzenekarra. Virtuozitása Rossini, balladisztikus koloritja leginkább Mendelssohn rokonságába utalja ezt az elvétve hallható remeket, amelynek szólistái Giovanni Punzi és Eva Katrine Dalsgaard. A Koppenhágai Filharmonikusok élén Vincenzo Milletari. Következzék Bruch 1891-ből való 3., d-moll, alaphangnemének megfelelően drámai mélységű hegedűversenye Maxim Fedotov és az Orosz Filharmonikus Zenekar kiváló fölvételéről, Dimitrij Jablonszkij vezényletével.

Mit keres két kiskutya a konyhában? Természetesen hókiflit süt! Nyilvánvaló, hogy ez egy mese! Igazából ma még nem is olyan magától értetődő, hogy egy gyerekeknek szóló történet - egy szépen illusztrált könyvecske - az ételkészítésről szól. Pedig…Ezt sem lehet elég korán kezdeni. Ráadásul mi felnőttek néha nem is gondoljuk, hogy a közös élmények mennyire számítanak. Hogy mesét olvasunk, hogy együtt játszunk, hogy közösen készítünk valamit. Hogy az ember - még, ha gyerek is - néha csak úgy előveszi kedvenc receptjeinek egyikét, és nekilát. Formázunk, formálunk és formáltatunk. A kötet szerzője Bánfalvi Ildikó volt a vendégem.

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére új állandó kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlat különlegessége, hogy az életrajz helyett a költő szövegeire épít, kilép a kultikus Petőfi-értelmezésekből, jól körülírható, az életmű ma is könnyen értelmezhető problémakörein keresztül vezeti végig a látogatót. A multimédiás, vizuálisan is lebilincselő Költőnek lenni vagy nem lenni című kiállítást létrehozó munkatársak közül a tárlat kurátorával és két társkurátorával beszélgetve Petőfi szoborrá merevedett alakja is megelevenedik sétánkon. Vezetőink: Dr. Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi főigazgatóhelyettese, a kiállítás kurátora Prágai Adrienn művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria muzeológusa, a kiállítás társkurátora Dr. Vaderna Gábor irodalomtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a kiállítás társkurátora kép: Petőfi Sándor kézirata, kisméretű portéval (Fazekas Gyöngyvér)

"Inspiratios" c. közelmúltban megjelent Brahms-Chopin szólóalbumáról

„Balra magyarázás, hibásan értése valaminek.” Ez egy régi meghatározása annak, ami végigkíséri, netán megkeseríti vagy épp tréfássá teszi egész életünket. Jelentkezik minden létező kommunikációs csatornán. Egy dolgot lehet vele tenni: tisztázni - azért hogy harmonikusabb legyen emberek, nemzetek, kultúrák kapcsolata. A kérdés hazai kutatójával, a több egyetemhez is köthető Vesszős Balázzsal beszélgettem. Sokan szeretik, ha egy rádióban hallott hanghoz arcot tudnak párosítani. Horváth Katalin kicsit másképp oldja meg.

(Peresztegi Attila felvétele)

Sok - sok évszázad bizonyítja, nem könnyű magyarnak lenni, nem könnyű itt a lét, körbefogva, - ám nem ölelve - a győztes megmaradás foglyaként... És mégis így szép, így ajándék, Isten ajándéka, hogy magyarnak születtünk. Nomen est omen - Magyar Gábor, orvos és gazdálkodó, a Dobogókő együttes énekese és a Palotajátékok egykori hagyományőrző vitézének gyógyító és egyben erőt adó gondolatai...

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Műsoron: 1. c-moll csembalóverseny 2. G-dúr szimfónia III.tétel Előadja: Spányi Miklós- csembaló, Concerto Armonico és a Liszt Ferenc Kamarazenekar