Műsorújság

Magazinműsorunkban folytatjuk a Húsvéti készületet Jármi Zoltán görögkatolikus szervező lelkésszel, aki bemutatja a nyugati és a keleti egyház szerinti keresztény nagyböjti szokásokat, hagyományokat. Az Életrevaló második felében a társadalmi fejlődés jelenlegi zsákutcáiról, az elmagányosodott ideális fogyasztók szerepéről Freund Tamás neurobiológus, agykutató beszél. Hogyan veszíti el emberi szabadságát az, aki leépíti szociális kapcsolatrendszerét, fizikumát, gondolkodóképességét és kizárólag a média világában él. A műsor Spányi Antal székesfehérvári püspök gondolataival zárul, hogyan éljük meg felelősséggel az Istentől kapott szabadságunkat.

Kétszáz éve született sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nem egykönyvű szerző, de legismertebb műve kétségkívül Az ember tragédiája. Az egyetemes emberiség-költemény dráma rokon a világirodalom olyan nagy műveivel, mint Goethe Faustja, Byron Manfrédja, Milton Elveszett paradicsom című műve, vagy Ibsen Peer Gyntje. Világirodalmi rangú alkotás, hazai és külföldi színpadokon folyamatosan jelen van. Az emberi létezés célja, az élet értelme az a nagy filozófiai kérdés, amit az emberiség történelmének színekre bontott látomásában körbejár Madách Imre. Sok szállóige forog közszájon, amelyeknek forrása ez a remekmű. Az irodalomtörténész szerint éjjeliszekrényünkön a Biblia és a Petőfi-kötet mellett ott a helye Az ember tragédiájának is. A műsorban részlet hangzik el a Tragédia 12. Falanszter színéből.

A Petőfi-bicentenárium tiszteletére ma és két nap múlva lefújjuk a port egy 35 éve keletkezett rockoperáról. Koltay Gergely és a Kormorán Együttes Páskándi Géza szövegkönyvére és Petőfi verseire alkotta meg A Költő visszatér című színpadi játékot, amely a rendszerváltás idejéből röpít vissza 1848-49 korába: Petőfi újból barikádra vezeti a magyar ifjúságot. A mű negyedszázada, 1998-ban Szóljatok, harangok címen született újjá. Ma ennek fölvételéből hallunk részleteket. Petőfi szerepében Varga Miklós, a további szerepekben Földes Tamás, Varga Klára, Deák Bill Gyula, Szulák Andrea, Nagy Feró, Benkő Péter, Makrai Pál és Keresztes Ildikó.

Magyar nemzetünk számára a tavasz érkezése nem csak a természet megújulását jelenti, hanem 1848 tavaszától a szabadság reményét és ünnepét is. A szabadság eszméje ott él minden ember szívében, de a keresztény ember tudja, hogy napról-napra meg kell vívnia egy másik szabadságharcot is, amely a lelkében játszódik le. A nagyböjti szent időben hogyan találhatja meg önmagát a szabadságát kereső ember? Spányi Antal megyés püspököt Berta Kata kérdezte.

Most a nagy teljesítményű áramfejlesztők és az élelmiszer az, amire a legnagyobb szükség van. A szervezet hosszú távú segítségnyújtásra rendezkedett be, mivel a válsághelyzet több, mint egy éve tart és sajnos elhúzódik. Nyíri Kata összeállítása.

Ki gondolná, hogy fontos szerepet játszott Pesten platánok elterjesztésében, vagy a város szépítésében Gróf Széchenyi István gyakori vacsoravendég volt a nádori palotában. Bécsben nem mindig nézték jó szemmel József nádor magyarok iránti elkötelezettségét. Fia István, aki apja halála után szintén megkapta a nádori méltóságot, a ‘48-as forradalom kitörésével szinte megoldhatatlan dilemmák közé került. Műsorunk vendége Csorba László és Hermann Róbert történész.

Ki gondolná, hogy fontos szerepet játszott Pesten platánok elterjesztésében, vagy a város szépítésében Gróf Széchenyi István gyakori vacsoravendég volt a nádori palotában. Bécsben nem mindig nézték jó szemmel József nádor magyarok iránti elkötelezettségét. Fia István, aki apja halála után szintén megkapta a nádori méltóságot, a ‘48-as forradalom kitörésével szinte megoldhatatlan dilemmák közé került. Műsorunk vendége Csorba László és Hermann Róbert történész.

Fotó: Csoboth Edina

Válogatta: Gajdó Tamás színháztörténész Szerkesztő-rendezőasszisztens: Pozsgai Nóra és Varga Andrea Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta és Peresztegi Attila Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

Luis de Camões nem mindennapi alakja a portugál irodalomnak. A Kalligram által most kötetben kiadott költeményei jórészt kézzel írt, az egykori emlékkönyvekhez hasonló versgyűjteményekből kerültek elő. A fordító a kötethez írt megjegyzésében úgy fogalmaz, azokért a finomságokért szerette meg Camões verseit, amelyek a szavak elsődleges jelentésén túl a lényeget hordozzák és a azért is, mert a mostani zűrzavaros és ijesztő világban talán épp egy ilyen szépen csengő, lírai hangra van szükségünk. Mohácsi Árpád, költő-írót Fazekas Gyöngyvér kérdezi a portugál poétáról és a fordításról. A Magyar Nemzeti Múzeum előtt álló szoborcsoport – Arany János első köztéri szobra – országos közadakozásból született. A szobor körül kibontakozó viták és mozgalmak a korszak politikai és kulturális elitjének kultuszteremtő és nemzetépítő törekvéseiről adnak számot. Ebben a folyamatban nagy szerep jutott a múzeumkerti emlékmű alkotójának, Stróbl Alajosnak is, aki szívét és lelkét is a nagy mű megteremtetésének szentelte. Debreczeni-Droppán Béla kötete élvezetesen megírt, színes korrajz egy feltörekvő és legendás nemzedékről. A szerzőt Fazekas Gyöngyvér kereste meg. A Keresztparafrázisok című kiállítás megnyitóján Haris László Balogh Rudolf-díjas, érdemes művész, az MMA elnökségi tagja beszélgetett a kiállító fotóművésszel, Dömötör Mihállyal; kettejüket kérte mikrofon elé Tóth János András. Kép: MKR, Dömötör Mihály fotója a Háló S4-ben, a Kolta Galéria tárlatán

Milyen volt a futball társadalomformáló ereje a 20. században, azon belül is Magyarországon? Hogyan hatott egymásra politika, történelem és a sport? Apró és élvezetes történeteken keresztül kapunk képet ezekről a témákról Csillag Péter történész könyvéből. A Kapufák és kényszerítők című kötet szerzőjével Pál Amanda beszélgetett.

Vendégünk dr. Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész, a Történettudományi Intézet munkatársa, 2009-től kutatja Szendrey Júlia életútját, irodalmi pályáját, és tárja fel korábban publikálatlan verskéziratait, írásait. Kutatása eredményeiről számos tanulmánya és több könyve jelent meg (Szendrey Júlia összes verse, Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában, Szendrey Júlia irodalmi pályafutása, Szendrey Júlia elbeszélései és meséi). 1848 március 15-e eseményeiről Szendrey Júlia és Petőfi Sándor írásai és naplófeltárása alapján beszélgetünk. (fotók: gyimesiemese.hu)

Amikor 1973-ban meghalt W.H. Auden, a vezető angol költő. A Time magazin "A szorongás bölcse" címmel hosszú nekrológot közölt W. H. Audenről, amely utalt A szorongás kora (1947) című könyvére. Az alapvető emberi félelem, amelyet Auden az egzisztencialista filozófia értelmében tanult meg meghatározni, költészetében sokféle formában ölt konkrét formát. Az egyik ilyen formára közvetve az angolszász költészet hatott. Auden számos versében felhasználja az óangol irodalmi szövegek témáit és versformáit egyaránt. Erre jó példa "A vándor" (1930) című verse, amelynek címe pontosan megegyezik a leghíresebb óangol siratóének címével. Itt olyan jelzőket használ, mint a "sea-dingle" (szó szerint egy völgy a tengerben, azaz egy olyan hely, ahol a víz mélyebb és esetleg veszélyesebb), "halaknak való helyek" (a tenger) és "helytartók" (ajtók). Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy W. H. Auden "A vándor" című verse a 13. századi angol lírával rokon. Ez a vers először 1930-ban jelent meg. A "Sawles Warde" című művében. Auden verse személytelenebb, mint a régi angol: a második strófa rövid zárlatát leszámítva a vándort nagy távolságból látjuk, és a végén a hangsúly nem rajta van, hanem "szorongó házán, ahol a napokat számolják" és az örömön, amellyel a visszatérését fogadják. Az utolsó strófa, "Mentsd meg őt az ellenséges ..." természetesen egy ima, bár nem konkrétan senkihez szól, és az egzotikus tigris az északi témáról való kiterjesztésre ad példát. Auden elsősorban az eszmék költője. Ezért a témáinak megfelelő nyelvet használ – magán- és közéleti versekben egyaránt. Dikciója jól illik pszichológiai, társadalmi, politikai, vallási és filozófiai témáihoz. Költészetében a nyelvet alkalmas médiumként műveli a különböző fogalmak és eszmék kifejezéséhez. Noha dikciója főként fogalmi jellegű, mégis hangja kimondottan lírai. Lakatos Kálmán magyar fordításban tetten érhetjük mindkét jellemzőt.

Válogatta: Gajdó Tamás színháztörténész Szerkesztő-rendezőasszisztens: Pozsgai Nóra és Varga Andrea Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta és Peresztegi Attila Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna