Műsorújság

A sportolás hozzájárul a jó alváshoz. Ha elfáradunk egy kiadós esti edzés után, akkor biztos könnyen elalszunk és jól kipihenjük magunkat. A sport felüdíti a testet. Vagy mégsem? Vada Gergely címzetes egyetemi docens, mentálhigiénés szakember, műszeres vizsgálatainak egyik eleme, hogy a napközben végzett testmozgások alatt tapasztalt életfunkciók és az éjszakai pihenés közötti összefüggéseket vizsgálja. Valóban segíti az alvást a testmozgás?

„Időszerűnek éreztük a számvetést, az összegzést” - olvasható egy kötet fülszövegében. Az idézet folytatódik: „Az Írók Szakszervezete által alapított műhely célkitűzése kezdetektől a hazai és a határon túli kortárs magyar irodalom fontos értékeinek gondozása, publikálása, ismertté tétele”. A fennállását ünneplő Széphalom Könyvműhelyről van szó, illetve róla szóló összegzésről. A borítón két szám mutatja a határokat: 1990 és 2020. A különleges évforduló alkalmából volt Nagy György András vendége Mezey Katalin író, költő, a kiadó vezetője. Általában csak alkotásaikat viszik színre, maguk mindig egy kicsit háttérben maradnak. Kivéve, amikor a Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervező Művészek Társasága felkéri tagjait, hogy mutassák be legkedvesebb műveiket. A helyszín a pesti Vigadó, a keretet a színházi olimpia adja. Zsoldos Szilvi felvételén először Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház igazgatóját hallják, majd pedig a Jászai Mari-díjas Rátkai Erzsébet beszél a szűkebben vett szakma fogásairól, titkairól. A Látványtér – 15 év című kiállítás június 15-ig látogatható. Mit szólnának hozzá, ha az Anima Musicae kamarazenekar húzná egy lagziban a talpalávalót? Igazság szerint valójában egy operáról van szó, pontosabban arról, hogy egy csodagyerekként induló XVIII. századi zeneszerző darabját új köntösbe öltöztették. Az együttes amúgy is szereti a szokatlan vállalásokat, hiszen májusban csupa ilyen hangversenyt ad. A részletekről Nagy György András kérdezte G. Horváth László művészeti vezetőt. A további részletekért érdemes felkeresni a www.animamusicae.hu honlapot. Kép: A Látványtér kiállítás látványa (Józsa Ágnes felvétele)

Szakértő beszélgetőtársunk ezúttal Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Utazási összeállításunk első felében Abonyba látogatunk, szó lesz a város népdalból is jól ismert két tornyáról, a nóta eredetéről, a helyi Kossuth kultuszról, és a település turistacsalogató, vendégváró eseményeiről. Ezt követően Békéscsaba szlovák tájházába, egy ún. posztyenás házba invitálom önöket, ahol a kiállított eszközök mellett a hajdan élt tót családok mindennapjairól hallhatunk érdekes történeteket.

Szakértő beszélgetőtársunk ezúttal is Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

1. Kiújultak a harcok Szudánban. A kelet-afrikai országban április közepén robbantak ki harcok a kormányerők és a velük szemben álló katonai csoport között, az összecsapásokban százak vesztették életüket, és ezrek sebesültek meg. A nyugati országok április vége óta százával menekítették ki diplomatáikat Szudánból, ahol április közepe óta háború dúl. Miért robbant ki a harc, és milyen a helyzet most a 45 millió lakosú kelet-afrikai országban? Szakértőnk Tarrósy István Afrika-kutató, a Pécsi Tudományegyetem külügyi igazgatója. 2. Kormány- és elnökellenes tüntetések zajlottak Párizsban és több francia városban május elsején. A belügyminiszter Gérard Darmanin közlése szerint a megmozdulásokon mintegy 800 ezren vettek részt, és több mint száz rendőr megsérült, csak Párizsban 25, egyikükre molotov-koktélt dobtak. Az események hátteréről Almássy Ferenc francia-magyar újságírót, a Visegrád Post főszerkesztőjét kérdezzük.

Zenepavilonunkból ma igazi májusi muzsika szárnyal minden idők egyik legnépszerűbb énekegyüttese, a King’s Singers előadásában. De hisz a hamarosan fölcsendülő madrigálok maguk is az emberi kultúra nagy tavaszi virágba borulásának, a reneszánsznak színpompás virágai a XVI. századból. Mint az köztudomású, a középkor hierarchikus, vallási világnézetét ekkor a teremtett világ szédült ámulata váltotta fel. Ahogyan a gótikus katedrálisok eget ostromló tornyai helyett a reneszánsz jobban vonzódott a horizontális architektúrákhoz és a derűs nyugalomhoz, a korszak énekelt muzsikája is kitárta kapuit a hétköznapi emberi érzések előtt. Amit a kóruspolifónia istentiszteleti célból kiérlelt, a szólamok harmóniái és ellentétbe kerülése hamarosan olyan témák kifejezőjévé váltak, mint a tavasz örömei, a jóféle étkek és italok, a tájak szépsége, a katonai hőstettek – és mindenekelőtt természetesen a szerelem. Ami nem tartózkodó, szinte vallásos lovagi szerelem immár, hanem vérpezsdítő, dévaj kacérság. Különös, hogy – akár a tavasz – az új ízlés szinte egyidőben hódította meg Európa minden szegletét. Része volt ebben ama ténynek, hogy a kor legjelesebb szerzői a római újítók, Palestrina és társai hatásos szólamvezetését igyekeztek követni. Ez azonban nem volt akadálya annak, hogy karakteres nemzeti iskolát alakuljanak ki a műfajon belül. De hisz a madrigál szó az anyanyelvre utal: latin zsoltárok helyett immár olasz, francia, német, angol vagy épp spanyol nyelven szárnyal az ének, és a különféle nyelvek sajátos hangsúlyai természetesen a maguk képére alakítják az eldalolt verset. Az első két madrigál minden zenei újítás bölcsőjét, Itáliát idézi meg. Utunk folytatása során a brit szigetekre rándulunk, ahol az angol reneszánsz két óriása, Dowland és Byrd kalauzolnak. Frankhonba és flamand vidékek felé vesszük az irányt. Janequin mester a háború forgatagát foglalja madrigálba, a nagy Orlando di Lasso az élet apró gyönyörűségeit énekli meg. Még a szigorú spanyol királyság sem maradhatott érintetlen a madrigál térhódításától. Míg a királyi kápolnákban tovább zengenek Victoria misztikus kórusai, a világi dalárdák még Dávid királyt is esendő emberi lényként éneklik meg. A King’s Singers reneszánsz körutazása német földön ér véget, ott is valami csapszékben vagy tánchelyen, ahol bizony még a templomi énekek parodizálására is akad példa.

A Jogsegélyben a közös tulajdon általános szabályait ismerteti Szalay Kornél Géza jogász. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon. Kérem hagyják meg elérhetőségüket, és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

A közelmúltban jelent meg Bartos Mónika környezetgazdász Beszélgetések a hintóban című kis könyve, amelynek bevezető gondolatait dr. Béres József, a Béres Gyógyszergyár elnöke írta. A kötetben közölt rövid elmélkedések kapcsán Bartos Mónikával és dr. Béres Józseffel beszélgettünk.

1979-ben született, képzőművész családba. Első mesterei szobrászművész szülei: Markolt György és M. Gémes Katalin voltak. Ferences diák volt. az ország számos területén állnak alkotásai, első köztéri megbízását 2010-ben kapta. Mély hittel, hitből alkot, szakrális művei: a Várandós Boldogasszony, Szent Mihály, vagy a megbocsájtás és elengedés szobra: az Oltalmazó Szűzanya - egyszerre szívhez szólók és elgondolkodtatók.

1979-ben született, képzőművész családba. Első mesterei szobrászművész szülei: Markolt György és M. Gémes Katalin voltak. Ferences diák volt. az ország számos területén állnak alkotásai, első köztéri megbízását 2010-ben kapta. Mély hittel, hitből alkot, szakrális művei: a Várandós Boldogasszony, Szent Mihály, vagy a megbocsájtás és elengedés szobra: az Oltalmazó Szűzanya - egyszerre szívhez szólók és elgondolkodtatók.