Műsorújság

Idén is Él a Zene! A mai napon közel 2000 boltban, szállodában, étteremben, benzinkúton és megannyi helyen magyar zene szól, köztük a Magyar Katolikus Rádióban is. Az Él a zene! a magyar könnyűzene napja, a szervezők legfőbb célkitűzése az, hogy népszerűsítsék a magyar dalokat, szerzőket, előadókat. A kezdeményezés tavaly indult, és sikerét az is mutatja, hogy idén jelentősen kibővült a csatlakozók száma. Az Él a zene! négy ismert szerzőt, előadóművészt kért fel, hogy nagykövetként vigyék jó hírét a magyar könnyűzene napjának, közülük Orsovai Reni, a Nene énekesnője a vendégünk.

Amiről a mai Szalonban szó lesz: - a huszadik század elejének legendás rendezőjére, színházigazgatójára, Hevesi Sándorra emlékeztek születésének 150. évfordulóján, május 3-án a Nemzeti Színház kezdeményezésére. Erről Kozma András, a Nemzeti Színház Hevesi Sándor-díjas dramaturgja beszél. - Magyar Művészeti Akadémia regionális munkacsoportjai megalakultak. Erről dr. Richly Gáborral, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkárával, valamint az elő megválasztott regionális elnökkel, Hefter László akadémikussal beszélgetünk. - Vetró Mihály, a II. Népművészeti Nemzeti Szalon főkurárora beszél a kiállításról a Műcsarnokban.

Több, mint 600 könyv, csaknem félezer irodalmi rendezvény, utóbbiak közé értve pályázatokat, táborokat, fesztiválokat, konferenciákat is. Mindez bő 3 évtized eredménye. Talán szokatlan ez a statisztikai megközelítés, ha az Írók alapítványáról, illetve annak kiadójáról a Széphalom könyvműhelyről van szó. Egy jubileum azonban mindig lehetőséget ad az összegzésre, de persze annak elmesélésére is, ami a számok mögött van. A hamarosan saját évfordulót is ünneplő Mezey Katalin író, költő, a kiadó vezetője a „Magyar téka” vendége volt. A házigazda: Nagy György András.

Utazási összeállításunk első felében a Velencei tó mentén található Pákozdi, majd a Zagyva és a Bér patak összefolyásánál kialakított Hatvani Vadasparkba látogatunk.

Az utóbbi évtizedek legizgalmasabb elnökválasztása elé néz Törökország május 14-én, ugyanis komoly esély van rá, hogy -- ha nem is mindjárt az első fordulóban -- alul marad a 20 éve hatalmon lévő, kemény kézzel kormányzó Recep Tayyip Erdogan. Ki a kihívója, a "török Gandhi"? Mi lesz ha Erdogan bukik: hogyan alakulna a török-magyar kapcsolat, az ukrajnai háborúval kapcsolatos politika, vagy a migráció kérdése? Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Nemzeti közszolgálati egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója a vendégünk.

A hamarosan megszólaló, kecses és elbűvölő koncert hallatán az az érzésünk támad, mintha egy újonnan fölfedezett Mozart-zongoraversenyt hallanánk az utolsó salzburgi évekből. Nem is egészen alaptalanul! Ennek az F-dúr zongoraversenynek az a Carl Stamitz a szerzője, akit jobbára klarinétversenyeiről ismerünk. A komponista egy cseh eredetű muzsikusdinasztiában látta meg a napvilágot 1745-ben, és nem is akárhol! Atyja, Johann Stamitz a nevezetes mannheimi zenekar koncertmestereként számos zenei újdonságot állított követendő példa gyanánt a világ muzsikusai előtt, élükön a híres és hatásos „mannheimi crescendóval”. Az általa divatba hozott szimfóniastílust egyenesen „német szimfónia” néven tarották számon Európa-szerte. Fia, Carl ugyancsak hegedűsként és virtuóz brácsásként működött közre az együttesben. Sikeres koncertkörutakat tett Oroszországtól Angliáig, majd egy időre Párizsban telepedett le, míg végül a jénai zenekar élén tevékenykedett. Utazásai nem maradtak nyom nélkül zenéjében: a virtuóz francia concerto-stílust elegyítette a német szimfóniastílussal. Mozart sohasem tagadta, mekkora hatást gyakoroltak rá a Mannheimben megismert zenei mesterfogások. Minthogy azonban az idősebb mester tíz esztendővel túlélte Mozartot, az sem kétséges, hogy rá is hatottak a salzburgi-bécsi kolléga alkotásai. Zenepavilonunkból ma tehát egy kimondottan salzburgi hangulatú zongoraverseny hangjai szállnak: még a második tétel concertáló hegedűszólója is a Mozart-művek világát idézi. A szólista Elena Pinciaroli, a hegedű Csányi Viktor kezében, a Rami Musicali zenekar élén Filippo Conti.

Leállították Németországban a három utolsó atomerőművet. Főleg a zöldek ünnepelnek, de a németek nagy többsége azonban ellenzi az atomenergia kivonását a termelésből. . Petz Ernővel, a Budapesti Műszaki egyetem címzetes tanárával, a paksi atomerőmű nyugdíjas vezérigazgatójával beszélgetünk.

Hogyan lehet felkészíteni a gyerekeket az Istennel való kapcsolatra? Erre a kérdésre kerestek választ és osztották meg tapasztalataikat, jól működő gyakorlataikat teológusok, hitoktatók, dráma- és múzeumpedagógusok Vácon április 20-án, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Katolikus Pedagógia című folyóirat IX. Keresztény Neveléstudományi Konferenciáján. A kerekasztal-beszélgetések és előadások résztvevői egyetértettek abban: "a hitoktatás nem pusztán a hittételek átadása, sokkal inkább felkészítés az Istennel való kapcsolatra" - olvasható a főiskola által kiadott sajtóközleményben. Dr. Gloviczki Zoltánnal, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorával, a konferencia jelentőségéről beszélgettünk. (fotók: https://vaci-naplo.hu)

Összeállításunkban a pódiumbeszélgetés résztvevőit: Bernek Ágnes geopolitikai szakértőt, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársát, a Geopolitikai Kutatócsoport vezetőjét, Baranyi Tamás Péter történészt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgató-helyettesét, valamint a Szent István Intézet részéről Nádor Koppány Zsombor teológust, vezető kutatót és Máthé Zsuzsa igazgatót kértük mikrofon elé.

Összeállításunkban a pódiumbeszélgetés résztvevőit: Bernek Ágnes geopolitikai szakértőt, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársát, a Geopolitikai Kutatócsoport vezetőjét, Baranyi Tamás Péter történészt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgató-helyettesét, valamint a Szent István Intézet részéről Nádor Koppány Zsombor teológust, vezető kutatót és Máthé Zsuzsa igazgatót kértük mikrofon elé.