Műsorújság

Az 1960-as években a bevándorlás még nem problémaként, hanem egyfajta megoldásként jelent meg a felmerülő munkaerőhiány kezelésére a nyugat-európai országokban. Kezdetekben nem tűnt úgy, hogy a volt gyarmatokról érkező arabok és az afrikai arab és berber etnikum, valamint az államközi munkaerőkölcsönzési-szerződések keretében meghívott törökök, délszlávok maradni fognak, ám később a családegyesítésekkel felduzzadt az a bevándorlólakosság Európában, amelynek tagjai kulturálisan eltérnek a befogadó országtól – mondta rádiónknak dr. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. A bevándorlás számos mintázatot követett Európában. És nem mindegy, hogy ki, mikor, honnan, melyik országból érkezik. A közel-keleti és az észak-afrikai kultúrák tekintélyelvű kultúrák, nemcsak a politika, hanem a teljes szocializáció szintjén. Franciaországban asszimilációt vártak el, ezért ott bevándorló hibrid kultúrák alakultak ki a külvárosokban, ahol a munkanélküliség 38%-os, míg ez országos szinten 7,1%. Komoly probléma emellett, hogy a külvárosokban élő fiatalok az autoritást, a hagyományos kötelékeket már nem ismerik el, ráadásul ezekben a közegekben markánsan jelen van a fogyasztói szemlélet és a tengerentúlról érkezett ellenkultúra, valamint a vallásvesztés is. Az 1990-es évek óta az USA-ból „importált” hip-hop- és rapkultúra baloldali, posztkoloniális gondolatokat közvetít, amely a kívülállást erősíti ezekben a közegekben – emelte ki Sayfo Omar. Ráadásul a nyugat-európai diskurzusban a migráció kérdésében az etnikai megközelítést felváltotta a vallási megközelítés. Így ezek a fiatalok kívülállásukat bár vallási alapon fogalmazzák meg, ez azonban nem feltétlenül jelent vallási tanokkal megtámogatott világnézetet. A bevándorlás és az integráció kérdéseiről és a franciaországi külvárosok hibrid kultúrájáról dr. Sayfo Omárral, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójával, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatójával beszélgettünk.

Nagydobronyban tartották a KMKSZ és a Pro Agricultura Carpatika Jótékonysági Alapítvány szervezésében a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségét. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség augusztus 7 és 11 között idén is megszervezi a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiát, amelynek hagyományosan a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola ad otthont. A Szelíd Lovasközpont 10 évvel ezelőtt kezdte meg munkáját a kárpátaljai Nagyszőlősön. A Margitics család anno 1 lóval látott neki a lovas terápiának. Ma már nem csak fejlesztőfoglalkozásokat, hanem lovas táborokat tartanak, íjászkodást oktatnak, valamint a háború kitörése óta menekült gyermekeket és felnőtteket is fogadnak, így próbálnak segíteni az átélt traumák feldolgozásában. Margitics Ildikóval a Szelíd lovasközpont egyik vezetőjével beszélgettem.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Amikor a túrógombóca nem úgy sikerült, mint a mamáé, keresni kezdte a megoldást. Meg is találta: a morzsát nem olajban, hanem sertészsíron kell megpirítani. Hogyan lesz egy átlagos dolgozó nőből, egy egyszerű háziasszonyból olyan valaki, akinek ma már a hivatása a gasztronómia? Akinek a nevéhez egy szakácskönyvsorozatnak címet adó saját konyha köthető? Aki azt szeretné, ha mindenki képes lenne a mosollyal fűszerezett ételvarázslatra? A Hartán élő Rupáner-Gallé Margóval beszélgettem. További receptek és ötletek megtalálhatók a rupanerkonyha.hu honlapon.

Munkatársak: Kékesi Enikő műsorvezető, Gera Csilla és Liszkai Károly hangmester és Bögös Henriette zenei szerkesztő