A Romániai Máltai Szeretetszolgálat Szatmárnémetiben működő házában jártunk. Hegedűs Gergővel, a ház vezetőjével, a szeretetszolgálat alelnökével indultunk el körülnézni.
Szerkesztő: Visy László
Az ukrán román határ közelében lévő Szatmárnémeti sok szempontból különleges hely. A háború első hónapjaiban százakról kellett itt gondoskodni, akik Románián át terveztek Európa más országaiba eljutni. Ma is jönnek menekültek, csak kevesebben. A Szatmárnémetiben működő máltai szeretetszolgálatosok újra a saját feladataikra koncentrálhatnak. 80 hátrányos helyzetű gyerekről gondoskodnak minden nap. Úgy, hogy nem csak főznek, hanem mosnak is rájuk, és hetente egyszer mindenki fürdési lehetőséghez is jut. Itthoni ésszel nehezen elképzelhető, hogy ezek a gyerekek odahaza például heten laknak egyetlen kis szobában, a kályha füstje meg az ablakon távozik, ha fűteni kell. De a máltai házban nem csak a testi, hanem a lelki szükségleteikről is gondoskodnak: szentmisével, közös énekléssel.
Ezenkívül több mint száz önkéntest is betanítanak: ők az utánpótlás. Van köztük olyan is, aki korábban a megsegített csoport tagja volt. Mindezek mögött pedig szakmailag kiváló csapat áll: tanárok, szociálpedagógusok, szociális munkások, akik működtetik ezt az egész páratlan rendszert. Az épület egykor katolikus árvaház volt, államosították, majd a rendszerváltáskor visszakerült az egyház tulajdonába. A Romániai Máltai Szeretetszolgálat díjmentesen használhatja, csak a fenntartásról kell gondoskodniuk. Fokozatosan lakták be az épületet.
Fotó: MKR
kulturális paletta
A kézírás mai szerepe, Első Báta-Mohács Lovagi Zarándoklat, Kulturmorzsa
Éppen úgy, ahogy a beszélgetés jelzi a lélek fogalmát, éppen úgy mutatja az írás a beszélgetést és a gondolatot – mondta Arisztotelész. Néhány héttel ezelőtt Buzogány Dezső, kalligráfussal az ókori írott betűk szép formájáról beszélgettünk. Most a kézírás fontosságáról, sőt embert nevelő, fejlesztő voltáról gondolkodunk. Hiszen a szépen kanyarított betű nem csupán gyakorlottá teszi a kezünket, de szélesíti látókörünket és elmélyíti gondolkodásunkat is.
Az 1526-ban bekövetkezett katasztrofális vereség a törökök ellen a Mohácsi csatát történelmünk egyik kitörölhetetlen eseményévé tette. A Történelmi Hadi Akadémia az utóbbi években komoly eredményeket ért el abban, hogy a magyar középkori és kora újkori időszak minden korosztály számára érdekesebbé váljon. 2023. augusztus 27-én egy újabb érdekes programsorozatot indít útjára Első Báta-Mohács Lovagi Zarándoklat címmel, amely egész napos családi program és a történelem egy szeletének interaktív megismerése is egyben. Zsolnay Gáborral, az Alapítvány kurátorával Kövesdy Zsuzsa beszélgetett.
Károlyi Sándor gróf, a magyar szövetkezeti mozgalom atyja
Szerkesztő: Pál Amanda
Méltatlanul keveset emlegetjük gróf Károlyi Sándort, aki a 19. század egyik szociálisan érzékeny arisztokratája volt. Számára a közéletben való részvételt a szociális nehézségek enyhítésére létrehozott intézményei, alapítványai jelentették. Milyen hatások érték, és milyen örökséget hagyott az utókorra? Paár Ádám, történész, politológussal beszélgettünk. Az interjút a következő héten folytatjuk.
Wágner Viktória nővér története Kiskundorozsmán.
Riporter: Tráser László
Wagner Viktória (1907-1994) Ilona Anna néven született, Viktória keresztnevét apácaként vette fel. Védőnő lett, Szegváron, Szentesen ápolta az anyákat és rászorulókat. Miután szervezete legyengült, Kiskundorozsmára helyezték. Sokat tett a cigány gyerekek oktatásáért és megfelelő gyógyászati ellátásukért. Nyugdíjas éveit is Dorozsmán töltötte, továbbra is mindenkin segített, aki csak hozzáfordult. Halála után szülőházában emléktáblát avattak, és emlékszobrot is emeltek a tiszteletére.
Fotó: kiskundorozsma.hu
Érsekvadkert település vasárnap ünnepli fennállásának 800 éves évfordulóját, és a hagyományos termény-hálaadási körmenetet is azon a napon rendezik meg. A 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatja be, majd látványos, népviseletes körmenet lesz a terményekkel és a Szolnokról érkezett 50 kg-os kenyérrel, a Nemzet Kenyerével. Az érsekvadkerti plébános Máthé György atya az egész országból szeretettel várja az erre az eseményre érkezőket, vele beszélgetünk a település történetéről, a hagyományőrzésről és a hálaadás jelentőségéről.
(fotó: Magyar Kurír)
Családias könyvtár a leányfalui Ravasz Lászlóról elnevezett gyűjtemény. Barátságos falai között ismerkedünk múltjával és szerepével a közösség életében. Az is kiderül, hogy hogyan született meg a község központja a könyvtár körül, ahol van hely a helytörténet, a kultúra és a találkozások számára is.
Szerkesztő: Szabó Csilla
Wágner Viktória nővér történetéről Hajdu Géza romológussal beszélget a riporter, Tráser László.
Wagner Viktória (1907-1994) Ilona Anna néven született, Viktória keresztnevét apácaként vette fel. Védőnő lett, Szegváron, Szentesen ápolta az anyákat és rászorulókat. Miután szervezete legyengült, Kiskundorozsmára helyezték. Sokat tett a cigány gyerekek oktatásáért és megfelelő gyógyászati ellátásukért. Nyugdíjas éveit is Dorozsmán töltötte, továbbra is mindenkin segített, aki csak hozzáfordult. Halála után szülőházában emléktáblát avattak, és emlékszobrot is emeltek a tiszteletére.
Fotó: kiskundorozsma.hu
mesés irodalom
Gaál Mózes: Magyar királymondák
Felolvassa: Borbiczki Ferenc
Hangmérnök: Liszkai Károly
Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea (11/5.)
közéleti beszélgetések
Az ELTE Eötvös Collégium szeptember 4-én ünnepli fennállásának 65. évfordulóját.
Szerkesztő: Pécsi Krisztina
Az 1958-ban újjászervezett ELTE Eötvös Collégium szeptember 4-én ünnepli fennállásának 65. évfordulóját. Horváth László igazgatóval, egyetemi docenssel beszélgetünk.
közéleti beszélgetések
Összehasonlító vallástörténet
Új, izgalmas, hiánypótló mesterszak indul a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
"Aki e képzés után elmegy Jeruzsálembe, az a lehető legjobban fogja érteni, azt a szent várost, amely keresztények, zsidók és muzulmánok számára egyaránt fontos -- és talán azt is meg fogja érteni: miért olyan nehéz Jeruzsálem kérdése" -- mondja műsorunk egyik vendége arról, hogy miért jó elvégezni ezt a képzést. De persze nem csak ezért, hiszen sok más, elméleti és praktikus, gyakorlati szakmai életben is hasznosítható tudást ad, az egyéni lelki-szellemi gazdagodásról nem is beszélve.
Vallásdiplomácia, egyházi szervezetfejlesztés, vallási örökség és turizmus, vallásfilológia egyházpolitika -- ezek közül a specializációk közül választhat, aki beiratkozik az Összehasonlító vallástörténet nevű új, mesterdiplomát adó szakra, amelyet a görögkatolikus főiskola az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemmel és piliscsabai Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetével együttműködésben indít.
Vendégeink: Dr. Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Levéltár és Múzeum főigazgatója, dr. Odrobina László, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola megbízott rektora és dr. Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő.
a könnyűzene kiválóságai
Mai vendég Szebelédi Zsolt dobos, zeneszerző, zenekarvezető. Bemutatjuk a P. Mobil zenekarral készített felvételeit.
Szerkesztő: Balogh Tibor
Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci
A címszerepben: Mikó István
Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince
Dramaturg: Deres Péter
Rendezte: Lázár Csaba (36/4.)
Hangmérnök: Horváth János, Urbán Péter, Biksza Levente
A zenekar: Bolla Milán, Bögös Henrietta, Cs. Nagy Tamás, Csáki András
A rendező munkatársa: Poór Tünde
A zene és a matematika kapcsolatát sokféleképp taglalták már. A Szalonban és azon belül az Akavarellben ma sok muzsikáról lesz szó, de hallhatnak majd egy híres mérnök-feltalálóról, pontosabban az ő munkásságát bemutató múzeumról. Elsőként egy színházi évadnyitó Gershwin-esttel. A szerző születésének 125 évfordulója alkalmából számos műve hangzik majd el a fővárosi Madách téren. A BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA együttest Révész Richárd zongorista és Urbán Orsi énekesnő egészíti ki. Utóbbival beszélgetett Nagy György András. Tehát közismert dalok és a Kék rapszódia szeptember 9-én vasárnap 16 órától az Örkény kertben. (Kép az http://www.urbanorsi.hu/-ról)
Most egy kicsit másfajta szín következik a kulturális palettán „Legtöbben a porlasztó társfeltalálójaként ismerik, de részt vállalt az első közlekedési szabályzat kidolgozásában, az autóvezetői oktatás bevezetésében és a benzinkúthálózat megszervezésében is” – olvasható Csonka Jánosról emlékmúzeuma honlapján. A kiállítóhelyen természetesen megtalálhatók a híres járművek is. A régi gépgyár szociális intézkedéseinek kutatójával, a budai ciszterci Szent Imre Gimnázium történelem–francia szakos tanárával, Giannone Andrással Zsoldos Szilvia beszélgetett.
A nyári szünet után szeptembertől a tárlat ismét látogatható. További részletek a honlapon.
Történelmi válogatás: Kötetek az Aranybulláról, Teleki László oktatásáról és az Arany János-szoborról
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
Augusztusi válogatásunkban a középkorba, a 18. és a 19. századba repülünk vissza gondolatban, s ebben kiváló történészek-kutatók vannak segítségünkre: Rácz György, Fábry Anna és Debreczeny-Droppán Béla beszél az elmúlt egy év néhány izgalmas történeti munkájáról.
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből
"Hűek leszünk hazánkhoz és az ősök hitéhez"
Mindszenty József Szent Koronával kapcsolatos állásfoglalásáról, a hercegprímás gondolatairól beszél Krajsovszky Gábor tudományos kutató.
III/3.rész
Szerkesztő: Soós Viktor
Kína, Brazília, India és Dél-Afrika vezetői, valamint az orosz diplomácia képviselője augusztus 22. és 24. között találkoztak, hogy megtárgyalják a BRICS országok Afrika kapcsolatrendszerét. A BRICS, egy lazán definiált csoport, amely a nyugati gazdasági dominancia ellensúlyaként tekint magára, nevét Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika nevéből kapta. Az idei dél-afrikai csúcstalálkozóra összesen 69 országot hívtak meg, köztük az összes afrikai államot.
Milyen konkrét területeken próbál ellensúlyt képezni a BRICS az euro-atlanti világgal szemben? Valóban erősebb a Brics, mint a G7? Van-e realitása egy nem dollár alapú közös gazdasági együttműködésnek? Hogyan viszonyul a BRICS az ukrajnai háborúhoz?
Szakértőnk Goreczky Péter, a Magyar külügyi Intézet vezető elemzője.
mesés irodalom
Gaál Mózes: Magyar királymondák
Felolvassa: Borbiczki Ferenc
Hangmérnök: Liszkai Károly
Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea (11/5.)
Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci
A címszerepben: Mikó István
Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince
Dramaturg: Deres Péter
Rendezte: Lázár Csaba (36/4.)
Hangmérnök: Horváth János, Urbán Péter, Biksza Levente
A zenekar: Bolla Milán, Bögös Henrietta, Cs. Nagy Tamás, Csáki András
A rendező munkatársa: Poór Tünde