Műsorújság

Magyarországon mintegy 250 ezer ember él demenciával, ami az érintetekkel együtt egymillió embert, azaz a lakosság 10 százalékát jelenti. Szeptember 21-én, az Alzheimer világnapján Székesfehérváron a Katolikus Szeretetszolgálat Országos Papi Otthonában rendeztek programot a Székesfehérvári Egyházmegye, valamint Székesfehérvár Polgármesteri Hivatala támogatásával, hogy felhívják a figyelmet a demenciában szenvedőkre és hozzátartozóikra.

Az iparművész gobelintervező szakon végzett Kolozsvárt, a szülővárosában. Művészetének ma már a bőr az elsődleges anyaga. Különleges, misztikus dolog a bőr, őrzi az állat emlékét, aki viselte és a természeti környezet lenyomatát is, ahonnan való. K.Sz.E. vagyis xerzsi 1983-ban házassága révén települt az anyaországba és Gödöllő lett az otthona, ahol újraélesztette a szecessziós gödöllői művésztelep hagyományait és messze sugárzó, eleven központot teremtett a kortárs iparművészetnek. A GIM épülete körüli csodás kert maga is műalkotás, hűen tükrözi a művész bensőséges kapcsolatát a természettel. Idén kora tavasszal nagy kiállítása volt a Műcsarnokban. A tárlaton szereplő fő mű 2023. november végéig látható a Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti Tagozatának Staféta című kiállításában, a Pesti Vigadóban.

Javában zajlanak a Katolikus Rádióban Színészlegendák című, nagy sikerű színháztörténeti sorozatunk 5. évadának felvételei. Hétről-hétre egy-egy neves színművész látogat el hozzánk, hogy tolmácsolja a színházi világ egykori legendás alakjainak gondolatait, történeteit, visszaemlékezéseit, amelyeket azután a Rádiós regénytárban mutatunk be hallgatóinknak. A Színészlegendák a Magyar Művészeti Akadémia megrendelésére és tagjainak közreműködésével valósul meg. A szórakoztató, olykor mulatságos, olykor megható, vagy éppen elgondolkodtató szövegek pedig Gajdó Tamás színháztörténész gondos kutatómunkáját és válogatását dicsérik. Vele beszélgetünk.

A 17. Ars Sacra Fesztivál keretében nyílt meg a Keresd a békét! című képzőművészeti kiállítás a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent Korona Galériájában. A professzionális és Munkácsy-díjas művészek alkotásaiból jött létre a tárlat, amelyet Spányi Antal püspök és Smohay András művészettörténész, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója nyitott meg. Bárány Teréziát, a tárlat kurátorát, Spányi Antal püspököt és Smohay András művészettörténészt Berta Kata kérdezte.

Javában zajlanak a Katolikus Rádióban Színészlegendák című, nagy sikerű színháztörténeti sorozatunk 5. évadának felvételei. Hétről-hétre egy-egy neves színművész látogat el hozzánk, hogy tolmácsolja a színházi világ egykori legendás alakjainak gondolatait, történeteit, visszaemlékezéseit, amelyeket azután a Rádiós regénytárban mutatunk be hallgatóinknak. A Színészlegendák a Magyar Művészeti Akadémia megrendelésére és tagjainak közreműködésével valósul meg. A szórakoztató, olykor mulatságos, olykor megható, vagy éppen elgondolkodtató szövegek pedig Gajdó Tamás színháztörténész gondos kutatómunkáját és válogatását dicsérik. Vele beszélgetünk.

Hangmérnök: Horváth János Szerkesztő: Varga Andrea

Sánta Ferenc halálának 15. évfordulóját ünneplejük idén, amiről természetesen rádiónkban is megemlékezünk. A jeles évforduló alkalmából Sánta Ferenc novelláiból készültek felvételek, melyek a szeptember 26-ától kezdve október 5-ig, 8 részben Rádiós regénytár című irodalmi sorozatunkban kapnak helyet. A felvételeket Horváth János, Dévény Mária, Sárospataki Zsuzsanna és Tar Éva készítette. Vasy Géza a Sokan voltunk című műről írva megjegyzi, hogy „(a) novellák többségét a tragikum határozza meg. A Sokan voltunkban ördögi szituációban kell döntenie az édesapának… Nem jó és rossz, hanem két érték között kell választania, s bármiként dönt, értékek pusztulását veszi ezáltal tudomásul.” A művet Kaszás Gergő színművész kelti életre. Ha valaki lemaradna, adásaink visszahallgathatóak rádiónk honlapján a www.katolikusradio.hu oldalon, az elhangzás dátuma alapján a műsor menüpontban keresve és az ingyenes letölthető applikációnkon keresztül is. Az utóbbi hetekben három kiállítása nyílt Orient Enikő textilművésznek: augusztus elején Verőcén a Gorka Múzeumban, csodálatos falikárpitjai itt szeptember 30-ig láthatók. A másik két kiállítást az Ars Sacra Fesztivál keretében nyitotta meg dr. Prokopp Mária művészettörténész, szeptember 17-én a Felsőkrisztinavárosi Keresztelő Szent János Plébánián, ahol hat nagyméretű falikép díszíti a templomot, végül a harmadikat pedig a Klebelsberg Kultúrkúriában, ahol Kövesdy Zsuzsa faggatja Orient Enikő textilművésznőt. Izgalmas és sokszínű koncertekkel várja az MVM Koncertek a hárfa szerelmeseit a 25. Jubileumi Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztiválon a Királyi Kastélyban szeptember 29-től október 7-ig. A jeggyel látogatható esti hangversenyek mellett ingyenes délelőtti és délutáni koncerteket is meghallgathatnak. Ezekre regisztrálni az mvmkoncertek@gmail.com e-mail-címen lehet. A fesztivál pontos programja megtekinthető a www.azongora.hu honlapon. Vigh Andrea Liszt és Prima-díjas hárfaművész, a fesztivál alapító-művészeti vezetője mesél a részletekről Fazekas Gyöngyvérnek.

Limbacher Rezső néven született és két világháború közötti magyar polgári újságírás meghatározó alakja volt Peéry Rezső. A határon túli magyarság egyik szellemi vezetője volt nemcsak a csehszlovákiai kisebbségi létben, hanem a németországi emigrációban is. Paár Ádám történész-politológussal beszélgettünk a méltatlanul kevéssé ismert Peéry Rezsőről.

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Közgyűlés augusztus 16-án, Szolnokon, a Vármegyeháza Dísztermében Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Díszpolgára díjjal tüntette ki dr. Béres Józsefet, a Béres Gyógyszergyár elnökét és posztumusz Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Díszpolgára díjjal ismerte el id. dr. Béres József, a Béres Csepp feltalálója munkásságát. A kitüntető cím annak a magyar vagy külföldi állampolgárnak adományozható, aki valamely jelentős eredményt hozó, maradandó értéket teremtő munkájával, áldozatos tevékenységével vagy egész életművével elismerést vívott ki, példamutató emberi magatartásával hozzájárult a vármegye jó hírnevének öregbítéséhez. Dr. Béres Józseffel, a Béres Gyógyszergyár elnökével, életpályájáról, erkölcsi elveiről, társadalmi felelősségvállalásáról, édesapja példájáról, a Béres-család hazaszeretetéről, a nemzedékek közös feladatvállalásáról beszélgetünk.

Hangmérnök: Horváth János Szerkesztő: Varga Andrea