Műsorújság

Bihari Zoltán-Vojtek Éva: Magyarország cukrászati értékei 2.

Sok esetben Marokkóban, Egyiptomban, Algériában nem megtűrt, radikális muszlim vallástudók Európában folytatják tevékenységüket, kihasználva a liberális közeget, tehát különböző iszlamista csoportok Európában szabadabban terjeszthetik tanaikat, mint az anyaországban, ahol politikailag üldözik őket – mondta rádiónknak dr. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Minden muszlim országban a mecsetek vallásügyi minisztériumok alá rendeltek, a vallástudók ellenőrzött üzeneteket fogalmazhatnak meg. Viszont Európában imahelyet, mecsetet bárki üzemeltethet. Az ezzel kapcsolatos előírások azonban mostanában – a terrorizmus kihívásai miatt – némileg szigorodtak. A titkosszolgálatok ma már fokozottabb mértékben odafigyelnek ezekre az imahelyekre, sajnos azonban még mindig vannak Európában olyan mecsetek, ahol olyan sejkek terjesztik a tanaikat, akik nagyon is esszencialista módon állnak az iszlámhoz. Sayfo Omar kiemelte: ezeknek a radikális irányzatú mecseteknek a társadalmi bázisuk bár nem nagy, ám nagyon sikeresen tudják tematizálni a közbeszédet. Az utóbbi időben sok fiatal ébredt „vallási öntudatra” ezekben a közegekben. Megállapítható, hogy a terrortámadásokat elkövető fiatalok jellemzően bűnözői háttérrel rendelkeztek, drogot fogyasztottak, zavarogtak, majd ezt a radikalizmust „átcsatornázták” egy vallási radikalizmusra. Az európai iszlám radikalizmusról dr. Sayfo Omárral, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójával, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatójával beszélgettünk.

A Katolikus Karitász Orvosmissziója hat éve járja a külhoni magyar vidékeket. Kiemelt terület számukra Kárpátalja, a Felső-Tisza vidék, ahol a szórvány magyarok élnek. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitó ünnepségén Csák János kulturális és innovációs miniszter kijelentette: Magyarország támogatja és támogatni fogja a kultúrát és a kultúrát átadó intézményeket mindenütt, ahol a világon magyarok élnek. Magyarország támogatja Kárpátalját, támogatja az itt élőket, támogatja a kárpátaljai magyarságot, az alapvető jogaik biztosítását, a nyelvhasználati jogaik visszaszerzését, mondta a Matias Corvinus Collegium Beregszászi Képzési Központjának évnyitóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

A 17. Ars Sacra Fesztivál keretében nyílt meg a Keresd a békét! című képzőművészeti kiállítás a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent Korona Galériájában. A professzionális és Munkácsy-díjas művészek alkotásaiból jött létre a tárlat, amelyet Spányi Antal püspök és Smohay András művészettörténész, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója nyitott meg. Bárány Teréziát, a tárlat kurátorát, Spányi Antal püspököt és Smohay András művészettörténészt Berta Kata kérdezte.

Dervalics Dóra pszichológussal, az egyéni szolgáltatások koordinátorával beszélgetünk.

Termesztése a XIX. század elején kezdődött. Ekkor már húsételek ízesítőjeként használták és tudták, hogy segíti az emésztést és jótékonyan hat bizonyos reumatikus és lázzal járó betegségekre. Szegeden az alsóvárosi ferencesek kezdték el termeszteni a paprikát, majd innen terjedt el a közeli tanyavilágban. Szeged környéke, a Tisza partvidéke különösen alkalmas a paprika termesztésére: a magas napsütéses órák száma, a talajadottságok, a szegediek termesztési tapasztalatai és kísérletező kedve mind hozzájárultak a paprika sikeréhez. A XIX. század végére a paprika - tört, zúzott, őrölt, egész formában - Szeged vezető kereskedelmi terméke lett. Vendégünk a stúdióban Molnár Anita és Molnár Albert, a röszkei Paprika Malom és Múzeum képviseletében.

A KATTÁRS egyszerre fesztivál, konferencia és találkozó, ahol intézmények, társaságok, ifjúsági mozgalmak mutatják be egymásnak azt, hogy milyen módon tudják a társadalom javát szolgálni. Várjuk Önöket, hallgassanak bennünket!

Egy házimalom hozta el a fordulatot. Ahogy írja: „korábbi életünket és a fővárost magunk mögött hagyva az ország egyik legcsodálatosabb helyére, Balatonfüredre költöztünk, hogy azzal foglalkozzunk, amivel igazán szerettünk volna. Igazi pék lettem. Méghozzá Péklány.” Hogyan ragadja magával az embert a kenyérsütés szenvedélye? Nem múlik-e el, ha ez válik kenyérkeresetté? Hogyan érvényesülhet egy ilyen közegben a kreativitás és mi lesz a családi receptekkel? Aki válaszol: Zeliska Orsolya. Szeretnék megtudni milyen az a juhtúrós-sajtos pogácsa, amibe egy kis kakukkfű is kerül?! Keressenek rá a leírásra a péklányleszek.com oldalon.

Kivételesen kollégánk, "ezer éves" barátunk kerül reflektorfénybe. Sok érdekességet tudunk meg színes pályafutásáról, és eddig még nem hallott archív felvételek is elhangzanak.