a könnyűzene kiválóságai
Ma folytatódik a zenés beszélgetés Dr. Kovács Lászlóval, a Moiras Records igazgatójával. Bemutatjuk Kézdi Luca zenekarának, a Santa Diver-nek új albumát.
Szerkesztő: Balogh Tibor
Hivatásuk a szeretet - Nevelőszülőket keresnek a Gyermekvédelmi Központok
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
Társadalmi elismerés illeti mindazokat, aki nevelőszülőként kezükbe veszik a krízishelyzetbe került fiatalok sorsát, és segítenek a lelkileg megsebzett gyermekek felnőtté válásában. Bár 2014 óta jogszabályi változások nyomán minden állami gondoskodásba került, 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni, az elvárást máig nem sikerült teljesíteni. Jelenleg 23
ezer kiskorú él gyermekvédelmi gondoskodásban, közülük 7 ezren gyermekotthonban, ami javarészt azzal magyarázható, hogy hazánkban nincs elegendő nevelőszülő.
kulturális paletta
A nem rég elhunyt Éri Péter népzenészre emlékezünk, majd az Udvari Kamaraszínház új előadásáról lesz szó, végül pedig a 145 évvel ezelőtt született Krúdy Gyula és a gábli kerül majd fókuszba
Értelemmel és érzelemmel
Stúdióvendég: Jónás Gabriella színművész, beszédtanár
Szerkesztő: Liptay Katalin
2021-ben Szabadkán jelent meg a fenti című könyv, ami egy sikeres délvidéki színész házaspár életét és pályáját mutatja be 1974 és 2011 között. Barácius Zoltán színészkolléga (továbbá író, újságíró) tollából származik az írás, amely voltaképpen hármas portré, mivel a szerző saját magát is megírta, valamint a szabadkai Népszínház közelmúltjának történetét is belefoglalta művébe. Jónás Gabriella és fiuk: Korica Péter állhatatos hűségét és rengeteg munkáját dicséri a kötet megjelenése. A történetek, vallomások, korabeli újságcikk részletek, színházi jelenetfotók mellett Varga Csilla szobrász hajlított fémdrót szálakból készült emberpárjának körbeforgatott fényképsorozata díszíti a könyvet. Ezt a műalkotást egy páros színházi fotó ihlette, amely Csáth Géza szerepében Korica Miklóst, Fátyol Krisztinaként, az örök női princípium megtestesítőjeként Jónás Gabriellát örökíti meg.
Mohos Gábor püspökkel beszélgetünk a szinódus tapasztalatairól, tanulságairól
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Mohos Gábor Esztergom-Budapesti segédpüspök, a Szent István Bazilika plébánosa volt a Szentatya által meghirdetett, egész októberben Rómában zajló püspöki szinódus magyar püspökkari delegáltja.
Az idősgondozás is témája lesz az Országos Életvédő napnak Székesfehérváron
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
Az MKPK Családügyi Bizottságának támogatásával, a Székesfehérvári Egyházmegye szervezésében „Élni TELJESEN Jó” címmel országos életvédelmi napot rendeznek Székesfehérváron 2023. november 18-án, szombaton. A nap témái között szerepel az idősgondozás, amelyről Barna Tímeát, az Országos Papi Otthon vezetőjét, Berta Kata kérdezte.
A Hausenblasz Családi Kórus szombati koncertje kapcsán megismerkedünk Hausenblasz Endréné Eitner Katalin életével, egyéniségével. Megtudjuk, hogy miért alakított a 100 éve született egykori kántor családja kórust és milyen örökségre büszkék ma a dédunokák.
Szerkesztő: Szabó Csilla
Hausenblasz Endréné Eitner Katalin (1923-2014) születésének 100. évfordulóját 2023. november 11-én a budai Alsóvízivárosi Szent Erzsébet kapucinus templomban 17 órakor kezdődő egyházzenei kórushangversennyel ünnepli családja és a belőlük alakult Hausenblasz Családi Kórus.
Mohos Gábor püspökkel beszélgetünk a szinódus tapasztalatairól, tanulságairól
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Mohos Gábor Esztergom-Budapesti segédpüspök, a Szent István Bazilika plébánosa volt a Szentatya által meghirdetett, egész októberben Rómában zajló püspöki szinódus magyar püspökkari delegáltja.
mesés irodalom
Zágoni Balázs: Barni és a lányok
Felolvassa: Csőre Gábor
Hangmérnök: Liszkai Károly
Zenei szerkesztő: Barlay Zsuzsa
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea (4/3.)
közéleti beszélgetések
"Szolidaritási fáradtság és krónikus munkaerőhiány –
Ukrán menekültkörkép 2023 végén."
Szerkesztő: Sályi András
41 167 335 fő. Ennyi volt Ukrajna lakossága a népszámlálási adatok szerint 2022. január 1-én (Wikipédia).
Hogy ma hányan élnek az országban, pontosan senki nem tudja. Milliók menekültek el az otthonaikból, és költöztek biztonságosabb helyre - Ukrajnán belül. És milliók költöztek a határon túlra, más - elsősorban európai - országokba.
Az ukrán menekültek fogadtatása mindenütt a szolidaritás jegyeit mutatta. Hiszen az emberek egy olyan országból érkeztek, melyet háborús agresszió ért.
Nem mellesleg: gazdasági vezetők és cégtulajdonosok pedig örvendeztek, hogy szakképzett munkaerőhöz jutnak az ukrán menekültek személyében. És erre nem csak Németország a példa.
A háború elhúzódása azonban sok mindent hozott magával. A menekültek iránti szimpátia lángolása lassan alább hagyott. Nehéz éveken át ugyanolyan magas hőfokon tartani a vendégszeretetet.
Hol tart ma az ukrán menekültek befogadása, munkavállalása, beilleszkedése?
A nagy kérdés: hányan fognak visszatérni a szülőföldjükre a háború befejezése után?
Vendégem Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője, az idézett tanulmány szerzője.
közéleti beszélgetések
"Az ismeretlen vereség. Újabb kutatási eredmények a Monarchia 1918-as katonai összeomlásáról." Ez volt a címe Ligeti Dávid történész előadásának.
Szerkesztő: Sályi András
Vajon tényleg igaz az a tétel, amit sok történész magáénak vallott évtizedeken át, hogy az a hadsereg valójában már nem volt hadseregnek nevezhető? Annyire demoralizáltak voltak a katonák, hogy esély sem lett volna rá, hogy "a haza védelmében" ellenálljanak?
Régi kérdés: akkor hogy sikerült 1919. tavaszán az Északi hadjáratra 200 ezer katonát kiállítani, és katonai sikereket elérni?
Vendégem: Ligeti Dávid történész.
fotó: oszk.hu
kulturális paletta
Ódor László: Túlélők – Egy török magyarrá térése a 16. században, Luis Camoes: Vétkek, balsors szerelmek (szonett fordítások), Kultúrmorzsák
A NAP Kiadó jelentette meg Ódor László Túlélők – Egy török magyarrá térése a 16. században című különlegesen izgalmas regényét. Ódor László, a rendszerváltó idők egykori svájci nagykövete komoly történeti kutatások útján visszamegy a múltba, ahol nem csak saját családja gyökereire bukkan, hanem párhuzamokra lel a szocialista idők társadalmi, történelmi tanulságaival kapcsolatban is. A szerzővel Kövesdy Zsuzsa beszélgetett.
Vétkek, balsors, szerelmek címmel jelent meg a portugálok egyik legismertebb költőjének, Luis Camoesnak a szonettjeit összegyűjtő új fordítás. A könyvben Mohácsi Árpád költő, író, műfordító vállalkozott a könnyű és nehéz feladatra: megújítva, 21. századi nyelvre és magyar világunkra átültetni egy 16. századi világutazó portugál szavait. A folyamatos kihívásról és a mögötte álló portugál poétáról is beszélget a fordítóval Fazekas Gyöngyvér.
Végül, Kultúrmorzsák című rovatunkban a következő napok eseményeiből válogat Fazekas Gyöngyvér.
Titkos bunkerek - A magyarországi óvóhelyek története 1917-2022 című könyvről beszélgettünk Sándor György történésszel
Szerkesztő: Pál Amanda
Bunkerek, óvóhelyek - ma már szerencsére a múlt relikviái, melyekre néha rácsodálkozunk, hol mint működő múzeumokra, hol mint homályos, városi legendákra. Ezekről az építményekről született egy könyv: Titkos bunkerek - A magyarországi óvóhelyek története 1917-2022 címmel. György Sándor történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága hivatalának kutatójával beszélgettünk.
közéleti beszélgetések
Szilágyi Zsolttal, a Rákóczi Szövetség hálózatfejlesztési igazgatójával beszélgetünk
Szerkesztő: Sallai Éva
Szilágyi Zsolttal, a Rákóczi Szövetség hálózatfejlesztési igazgatójával, a Gloria Victis 1956-os emlékünnepségről, az október 23-i Diákutaztatási Programról, a XXIII. Cultura Nostra Kárpát-medencei történelmi versenyről, a magyar iskolaválasztási programról, a hálózatfejlesztésről és a novemberi programokról beszélgetünk.
(fotók: https://rakocziszovetseg.org.)
Fülöp Márta pozsonyi irodalomtörténész a felvidéki Dunasápújfalu új templomáról és a szolovák-magyar történelmi-kulturális kapcsolatrokról.
Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
mesés irodalom
Zágoni Balázs: Barni és a lányok
Felolvassa: Csőre Gábor
Hangmérnök: Liszkai Károly
Zenei szerkesztő: Barlay Zsuzsa
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea (4/3.)
Fülöp Márta pozsonyi irodalomtörténész a felvidéki Dunasápújfalu új templomáról és a szolovák-magyar történelmi-kulturális kapcsolatrokról.
Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
