Műsorújság

Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc és Seress Rezső szellemiségének, sorsának megidézőjeként Fesztbaum Béla sajátos atmoszférát teremt estjein. A színművész a 19.- 20. század fordulójának pesti világát mintha nem csak az irodalomból és a történelemből ismerné. Mintha színházának, a Vígszínháznak megalapításától, 1896-tól tagja lett volna. Mintha személyes barátságban lett volna, annak legendás igazgatóival. Közülük is legbensőségesebben Ditrói Mórral. Színháztörténeti könyvé vált doktori disszertációját róla írta. Emellett a Víg színpadán olyan emblematikus darabokban varázsol minket el, mint A dzsungel könyve vagy a Pál utcai fiúk. Két színészzenekar alapítója. A Könnyű Esti Sértés és a Grund, nem csupán a színház falai között, de fesztiválokon is sikerrel lép a közönség elé Fesztbaum Béla felidézi pályatársával, a január 9-én elhunyt Benedek Miklóssal közös munkáit. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, Benedek Miklós a Budapesti Orfeum című estjével inspirálta Fesztbaum Béla estjeit. Hogy miről beszélgettek és hogyan, az kiderül a műsorból.

Idén a kerecsensólyom lett az év madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1974-es megalakulása óta különleges figyelmet fordít a faj védelmére, állományának megőrzésére, amelyben az egyesület világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el. Ezért választotta 50., jubileumi évének madarává. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél róla.

Séta a Gödöllői Erdészeti Arborétum fenyőfélékkel beültetett vadregényes ösvényein. -- Háromszázharminc lépcsőfok a Fertő táj fölé magasodó Gloriett dombra. Lelki fürdőzés a hidegségi papkertben, ahol több mint húsz forrás fakad.

Idén a kerecsensólyom lett az év madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1974-es megalakulása óta különleges figyelmet fordít a faj védelmére, állományának megőrzésére, amelyben az egyesület világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el. Ezért választotta 50., jubileumi évének madarává. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél róla.

További szereplők: Vacskamati: Pokorny Lia Bruckner Szigfrid: Gálffi László Ló Szerafin: Znamenák István Aromo: Patkós Márton _____________________________________________ 2.) Krúdy Gyula: Gyémántmesék - A kisfiú és a törpék Felolvassa: Egri Bálint Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára Rendező: Sárospataki Zsuzsanna Szerkesztő: Varga Andrea

1. Soha nem látott gazdatüntetések kezdődtek hétfőn Németországban. A német gazdák több szövetségi tartományban is lezárták az autópálya-felhajtókat. A megmozdulást a német kormány agrárpolitikája elleni tiltakozásul szervezték, egy hétre tervezik, az országos akcióhét január 15-én, hétfőn egy berlini tiltakozással ér majd véget. Miért tüntetnek? Miért pont most? Bukhat-e a kormány, az egyre népszerűtlenebb „közlekedési lámpa koalíció”? Fonay Tamást, az MCC Magyar-Német Intézet kutatóját kérdezzük. 2. Január 13-án elnök- és parlamenti választásokat tartanak Tajvanban. Jó messze van, miért érdekel ez bennünket? - kérdezhetnénk... Pedig a világ szeme most Tajvanon függ, ugyanis Kína régóta próbálja aláásni a tajvani szabad demokratikus választásokat dezinformációval, kiber-hadviseléssel, beszivárgási kísérletekkel és gazdasági kényszerrel. Tajvan biztonsága azonban az egész világ érdeke. Szakértőnk Buzna Viktor, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Az idei BIDF január 27-én indul és február 4-ig tart, ez idő alatt 70 díjnyertes film lesz látható több, mint kétszáz vetítésen, melyeket alkotói-szakértői beszélgetések követnek. A fővárosi helyszín a Cinema City Mammut, emellett tíz vidéki nagyvárosban is lesznek BIDF-események: Debrecenben, Egerben, Győrben, Jászberényben, Pécsen, Szegeden, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen és Veszprémben. Vendégünk Sós Ági fesztiváligazgató. Folytatjuk beszélgetésünket az Ólomkapu című filmmel kapcsolatban is. Ez az alkotás Mindszenty József életének azt a szakaszát dolgozza fel, amit a hercegprímás az amerikai követségen, a Vatikánban és a bécsi Pázmáneumban töltött. Kovács Gergely okleveles posztulátorral a történelmi háttérről és a Mindszenty József személye körül kialakult vitáról beszélgettünk egyik tavalyi műsorunkban. Most folytatjuk a diskurzust, kicsit már jobban magára a filmre koncentrálva. Mit jelent például az alcím? Mindszenty József élete új dokumentumok tükrében. Fotó: bidf.hu

A tavalyi év energiapolitikájáról beszélgetünk Petz Ernővel, a paksi atomerőmű nyugdíjas vezérigazgatójával.

Dr. Szekér Nóra az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze. Kutatási területe a 20. századi magyar eszme- és társadalomtörténete. A Fedőneve: Marslakó - Világhírű magyar tudósok állambiztonsági megfigyelése című legújabb könyve az atombomba elkészítésében úttörő szerepet játszó, majd a fegyverkezés kérdésében egymással élesen szemben álló Teller Ede ("Kárász") és Szilárd Leó ("Törő"), valamint két Nobel-díjas tudós, Gábor Dénes ("Carter") és Szent-Györgyi Albert ("Bogarász") állambiztonsági megfigyelésére fókuszál. "Az emigráns magyar tudósokra irányuló titkosszolgálati munka érdekes epizódja az 1945 utáni politikai rendőrség és azon belül a hírszerzés történetének. E neves tudósok státusukból adódóan a tudományos hírszerzés számára nagy lehetőséget jelentettek, de a kidolgozott operatív munka nem kizárólagosan csak ezt célozta. Teller, Szilárd, Gábor, Szentgyörgyi mind a magyar emigráció megbecsült egyéniségei. Így nem csupán tudományos titkok tudói, de a magyar bel- és külpolitikai játszmák szempontjából is fontos szereplők. A rájuk szabott akciók igazodtak életútjuk jellegzetességeihez, politikai felfogásukhoz, Magyarországhoz fűződő viszonyukhoz és egyedi karaktervonásaikhoz. E könyv ezért nem csupán a titkosszolgálat munkájáról, de a "célszemélyek" sorsáról is szól." - olvasható a Modern Magyar Történelem sorozatban, a Jaffa Kiadó gondozásában megjelent kötet bevezetőjében. (fotó: www.abtl.hu)

„Vannak még vidékek, ahol egy maroknyi ember éli és őrzi egy régi, igazi élet maradványait. Ahol még tudják, mi a rokka a bognár és az akol, ahol az emberek nem a hagyományt őrzik, hanem benne élnek…” - írja Mohos Zsófia fotográfus Lélekjelenlét című fotókötetében. És ha ő nem lenne és nem csinálná, amit csinál, ez a hagyomány, a benne élő emberekkel, és élettörténetük megrendítő és felemelő kincseivel együtt végképp elenyésznének és feledésbe merülnének.Járja a falvakat, fotózza a még élő hagyományokat, közösségeket, hűséges barátsággal vissza-visszajár az idős emberekhez, hallgatja és a mi szívünkbe is bezárja történetüket, alakjukat.

További szereplők: Vacskamati: Pokorny Lia Bruckner Szigfrid: Gálffi László Ló Szerafin: Znamenák István Aromo: Patkós Márton _____________________________________________ 2.) Krúdy Gyula: Gyémántmesék - A kisfiú és a törpék Felolvassa: Egri Bálint Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára Rendező: Sárospataki Zsuzsanna Szerkesztő: Varga Andrea

„Vannak még vidékek, ahol egy maroknyi ember éli és őrzi egy régi, igazi élet maradványait. Ahol még tudják, mi a rokka a bognár és az akol, ahol az emberek nem a hagyományt őrzik, hanem benne élnek…” - írja Mohos Zsófia fotográfus Lélekjelenlét című fotókötetében. És ha ő nem lenne és nem csinálná, amit csinál, ez a hagyomány, a benne élő emberekkel, és élettörténetük megrendítő és felemelő kincseivel együtt végképp elenyésznének és feledésbe merülnének.Járja a falvakat, fotózza a még élő hagyományokat, közösségeket, hűséges barátsággal vissza-visszajár az idős emberekhez, hallgatja és a mi szívünkbe is bezárja történetüket, alakjukat.