Boldog Margit
Kodolányi János regényének rádió változata
Felolvassa: Kubik Anna
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (30/1.)
A bevezetőt fráter Hidász Ferenc OFM írása nyomán
Lázár Csaba mondja el
Énekel: Simon Zsuzsi
Margit legendája:
Kodolányi János e regénye a tatárjárás témakörében írt trilógia
(A vas fiai – Julianus barát - Boldog Margit) harmadik kötete, melynek első mondatait az író 1937-ben, Helsinkibe érkezését követő napon kezdett papírra vetni, pontosabban írógépbe ütni. Az alapanyagot a szerző számára Rákai Lea Margit legendája szolgáltatta.
IV. Béla király leánya először a Veszprémi, majd a Boldogasszony szigeti kolostor szerzetesrendi életét éli. Krisztushoz méltóan, tisztán kíván élni, egyben úgy érzi, önként vállalt kemény próbatételeivel fel kell áldoznia magát népéért, s bűnhődésével meg kell váltania a pusztulás szélére került országot.
Kardos László írja: "A könyv egy lélek története, egy leányka lelkéé, aki mintegy két évtized alatt csodálatos erkölcsi-vallási magasságokba emelkedik..." - de „…nem úgy, hogy az égi kegyelem megvilágosítja, megszállja, szárnyakat ad neki..."
Kodolányi János Margitja "ez a labdázó kisleány, maga neveli magát szentté... …Ijesztő éberséggel csap le az Ige és az Élet ellentmondásaira, szenvedélyes következetességgel üldözi a megalkuvást, hiperkritikus türelmetlenséggel állít pellengére mindenkit, aki engedményeket tesz. Első sorban önmagát… …Mentül kegyetlenebb, annál tisztábban látja a messzi célt, s a lélek és a test irgalmatlan hozzátörése a krisztusi példa nagy követéseihez, végül is
vallási-misztikus boldogsággal jutalmazza.
A test belepusztul az emberfölötti «vállalkozásba», de a lélek célhoz ér……A királyleány tudatosan, lépésről lépésre, megfeszített energiával irt-pusztít minden «hazugságot» az életéből, eleinte, mert egyszerűen bőszíti a képmutatás, később, mert így vezérli a szeme előtt sugárzó jézusi ideál."