Műsorújság

- Milyen volt egykor a bauxitbányászok élete? Ipar, ami évtizedekig meghatározta a Bakony régió és az ott élő családok mindennapjait. S hogy mi maradt mindebből mára? Összeállításunk első felében a halimbai bányászattörténeti gyűjteménybe látogatunk. - Iskola és tanítástörténeti relikviák, oktatási dokumentumok (természetesen még papír alapúak) tanulást segítő eszközök, pedagógus emlékek. Csepel belvárosában, egy már nem működő iskola osztálytermében, enteriőrök idézik a múltat. Nosztalgiát ébresztenek az egykori diákok körében és csodálkozásra késztetik a most iskolába járó fiatalokat. Samai Katalin a Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény történésze kalauzol.

A magyar városoknak, különösen Budapestnek, egyedi bájuk és történelmük van, ami különleges módon fejeződik ki városképükben. Az otthon vagy az iroda falain grafikák segítségével megörökíteni egy várost, a dekoráción túl páratlan élmény is lehet. Szakály Roland nemcsak építészmérnök, hanem városrajongó grafikus is, akinek művészetében a város és az épületek különleges pillanatai kapnak főszerepet. Elsőként a kezdetekről kérdezte őt Szentimrei Kristóf. Ismét szabadegyetemi sorozat indul a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ezúttal Művészet és szakralitás – ismeretterjesztő előadások a középkortól a 21. századig címmel. Az előadások nemcsak a múlt képzőművészeti emlékeit vizsgálják majd, hanem a 20. századi és a kortárs szakrális művészet néhány kiemelkedő képviselőjét és munkáit is bemutatják, mivel a jelen korban, a hétköznapokban legtöbbször ezekkel találkozhatunk. Elsőként február 22-én Fehér Ildikó művészettörténész, egyetemi docens mesél majd a középkori Mária-ábrázolásokról. Fehér Ildikóval Tóth Zsófia beszélgetett. A táncházmozgalom 2022-ben ünnepelte az ötvenedik születésnapját. Szilvay Gergely, aki gyermekkora óta néptáncol, 2014-ben kezdett el szisztematikusan interjúkat készíteni a táncházmozgalom muzsikusaival, táncosaival és más szereplőivel - koreográfusokkal, viseletkészítőkkel, népmesemondókkal. Ezeket az interjúkat gyűjti egybe a Józan részegség című kötet. A szerzővel, Szilvay Gergellyel készített telefonon interjút Fülöp Tamás.

Három vendég, három különböző korosztályból. A világháborús éveket is megélő Veteránoktól a lázadó X-eseken át a legfiatalabbakat képviselő alfa generációig számos korcsoportot foglal egybe mai társadalmunk, a különböző generációk véleményét pedig olyan témákban igyekszünk összevetni, amelyek bármely korosztály számára érdekesek lehetnek. A mai adásban egy olyan tevékenységet ismerhetünk meg közelebbről, melyet bár viszonylag kevesen űznek, mégis sok ember fantáziáját megmozgathatja. A hegymászásról és annak különleges világáról van szó, amelyről természetesen három hegymászóval beszélgetek, akik ráadásul egyaránt komoly mérföldköveket értek el a magyar hegymászás gazdag történelmében. Beszélgetőtársaim: - A Veteránok korosztályát Pajor István képviseli, akinek legismertebb eredménye a 8201 méteres Cso-Oju oxigénpalack nélküli megmászása 1990-ben; - Az X-generáció nevében Nedeczky Júlia szólal meg, aki első magyar nőként jutott fel nyolcezres csúcsra; - Az Y-generációtól pedig Kocsis Dávidot hallhatják, aki a téli mászásokra specializálódva a Magas-Tátrában számos téli utat mászott meg elsőként állandó mászópartnerével, Ruskó Andrással.

Baksay Gergellyel, a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és Költségvetési Elemzésekért Felelős igazgatójával beszélget Szikora József. A téma: Magyarország gazdaságának kitörési pontjai. E témáról bővebben beszél Baksay Gergely február 22-én, csütörtökön, a 11 óra 4 perckor kezdődő Gazdaságról közérthetően című sorozatunkban.

Ilodigwe Emmanuel szalézi pap gyermekjogi műsorunk vendége. Ahogy kedves hallgatóink megszokhatták, adásunk az ENSZ gyermekjogi egyezménye alapján veszi sorra a nemzetközi megállapodás témáit; most az élethez, életben maradáshoz, fejlődéshez való jog kérdését járjuk körbe. Emmanuel atya missziós pap, Nyergesújfalun teljesít szolgállatot. Beszél korábbi tapasztalatairól; Nigériában, Ghánában, Libériában. Hogyan kell megszólítani egy utcagyereket? Miért fontos az értő figyelem, a jelenlét, a közös imádság? „Menjetek a világba, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” (Mk 16,15) – ez Emmanuel papi jelmondata. Az adás szakmai támogatója a Gyermekjogokért Egyesület

December végén elhunyt Dr. Lukács László néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum nyugalmazott főmuzeológusa, egyetemi tanár. Évtizedek óta meghatározó alakja volt nemcsak a múzeumnak, hanem az egész városnak. A Házunk táján műsorában a neves szakemberre munkatársa, Dr. Varró Ágnes etnográfus emlékszik vissza.

Baksay Gergellyel, a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és Költségvetési Elemzésekért Felelős igazgatójával beszélget Szikora József. A téma: Magyarország gazdaságának kitörési pontjai. E témáról bővebben beszél Baksay Gergely február 22-én, csütörtökön, a 11 óra 4 perckor kezdődő Gazdaságról közérthetően című sorozatunkban.

Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

Szerkesztő: Tóth János András Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Gazdatüntetések Európában. Ukrán gabonadömping. És magyar vetőmag lesz-e elég? Mindeközben: mit keresnek a magyar gabonanemesítők Afrikában?

A kezdő kérdés persze mindig az, hogy kihez mérjük magunkat? A gazdag nyugathoz? Romániához? A V4-ekhez? Vagy egyszerűen csak önmagunkhoz: hol álltunk tegnap, hol állunk ma?

A Kommunizmus Bűnei Alapítvány és a Konrad Adenauer Stiftung "Párhuzamos valóságok" címmel megrendezett 26. konferenciáján Rétvári Bence felidézte: a Kommunista kiáltvány szerint a kommunisták a céljukat minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetik el. Kifejtette: a kommunisták tehát az erőszakot elfogadhatónak tartják. Azért erőszakosak, mert nincs társadalmi többségük, s az emberek érdekeivel ellentétesen cselekszenek. Márai Sándor, aki 1948-ban elment az Andrássy úton a mai Terror Háza múzeum épülete előtt, megállapította, hogy az egykori nyilasházba beköltözött ávósokat ugyanazok a verőemberek szolgálják ki, akik a nyilasokat is. A legszorosabb kapcsolatban a múlttal az antifasiszta álláspont erőszakos hirdetése áll. Antifa. A „fasiszta” egyben revizionista, nacionalista, soviniszta, elnyomó, klerikális, antiszemita, később rasszista, még később szexista, homofób. Egyeseknél már fehér, heteroszexuális. Hamarosan azonban ezek a részletek sem számítottak: a bélyeget bárkinek a homlokára rá lehetett sütni, akár azéra is, aki aktívan részt vett az antifasiszta ellenállásban, de nem volt kommunista - mutatott rá elemzésében Szerencsés Károly. Egészen primitív, de primitívségében van valami ijesztő, az a mód, ahogy egy ilyen partizán kommandó garázdálkodott Budapest utcáin tavaly februárban.

A Kommunizmus Bűnei Alapítvány és a Konrad Adenauer Stiftung "Párhuzamos valóságok" címmel megrendezett 26. konferenciáján Rétvári Bence felidézte: a Kommunista kiáltvány szerint a kommunisták a céljukat minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetik el. Kifejtette: a kommunisták tehát az erőszakot elfogadhatónak tartják. Azért erőszakosak, mert nincs társadalmi többségük, s az emberek érdekeivel ellentétesen cselekszenek. Márai Sándor, aki 1948-ban elment az Andrássy úton a mai Terror Háza múzeum épülete előtt, megállapította, hogy az egykori nyilasházba beköltözött ávósokat ugyanazok a verőemberek szolgálják ki, akik a nyilasokat is. A legszorosabb kapcsolatban a múlttal az antifasiszta álláspont erőszakos hirdetése áll. Antifa. A „fasiszta” egyben revizionista, nacionalista, soviniszta, elnyomó, klerikális, antiszemita, később rasszista, még később szexista, homofób. Egyeseknél már fehér, heteroszexuális. Hamarosan azonban ezek a részletek sem számítottak: a bélyeget bárkinek a homlokára rá lehetett sütni, akár azéra is, aki aktívan részt vett az antifasiszta ellenállásban, de nem volt kommunista - mutatott rá elemzésében Szerencsés Károly. Egészen primitív, de primitívségében van valami ijesztő, az a mód, ahogy egy ilyen partizán kommandó garázdálkodott Budapest utcáin tavaly februárban.