Műsorújság

Víz alapú növénytermesztéssel kapálás és gyomlálás nélkül akár a szobában is friss zöldségeket, fűszereket termeszthetünk. Egy magyar technológiát mutatunk be, amit egy debreceni család fejlesztett ki, több díjat is besöpörve a találmánnyal. 14 éves volt Rácz Gréta, amikor édesapjával, Rácz Sándorral víz alapú növénytermesztésbe kezdett. A Magyar Innovációs Szövetség „Találd fel magad” című felhívására elkezdődött a kísérletezés, melynek eredménye több víz alapú termesztési eszköz lett. Az díjnyertes ötleteket cégalapítás követte így már családi kertekbe és gazdaságokba is használják fejlesztéseiket. Múlt héten egy budapesti barkácsáruházban találkozhattam a két debreceni kutató-fejlesztővel. Éppen egy bemutató darab összeállítása közben értem oda. Hiszen a debreceni cég ma már kezdőknek és profiknak is kínálja innovatív berendezéseit. Műsorunk második részében Székely Gyöngyvér biológiai növényvédelmi szaktanácsadó a biológiai növényvédelem szemléletébe ad bepillantást.

Ha február, akkor huszárakadémia… Nem is akármilyen, hanem Radetzky –huszárakadémia és nem is akárhol, hanem mindig Sümegen, egyenesen a többszáz éves Váristálló falai között. Kövesdy Zsuzsa járt ott, most már „tiszteletbeli huszárként”, hozva hírt a kétnapos előadássorozatról. Hogyan, miért lett olyan sokszor a történelmünk kihasznált alakja Petőfi Sándor? Éppen azért érhette el Petőfi a kor szellemi csúcsteljesítményét, mert a magyar nemzet is fiatal volt még akkor, ezért is érezzük azt, mennyire összenőttek. Egy fiatal nemzet fiatal zsenije volt. A Corvina kiadó kötete nem a költő Petőfivel foglalkozik, hanem a levélíró, az útinaplót jegyző és a nyilvánossághoz forduló közírót mutatja be. Fazekas Gyöngyvér beszélgetett Király Leventével, a kötet szerkesztőjével.

Ez könyv önreflexióra késztet, és benne olyan kérdésekre kereshetjük a választ, mint például emberi lehet-e egy náci szörny, vagy képes-e egy fikció a történelmi igazságszolgáltatásra. Kanyó Ferenc történésszel beszélgettünk Gyurkovics Tamás, Mengele bőröndje - Jozef M. két élete című kötetéről.

A hagyomány szerint a farsang vége (húshagyó kedd) és a húsvét közötti – vasárnapokat leszámítva – 40 napban a 14 évesnél idősebb keresztény hívek péntekenként nem vesznek magukhoz húst, de szigorú böjtöt a katolikus egyház csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő. Ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek ugyan, de csak egyszer lakhatnak jól. Az utóbbi években, sőt évtizedekben ugyanakkor megszámlálhatatlanul sok olyan böjtölési forma is elterjedt a fejlett világban, amelynek nem szakrális okai vannak, hanem az egészség megőrzését célozzák.

Tornya Erika Sacré Coeur nővér sokáig a civil életben dolgozott, projektmenedzser volt. Ma már lelki kíséréssel, hivatásgondozással és ifjúságpasztorációval foglalkozik, lelkiségi cikkeket publikál. A „zarándok-létről” saját tapasztalattal bír, melyről Hámori Kinga kérdezte őt.

Szenzációs honfoglalás kori szablyalelet mutatott be tavaly novemberben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszéke. A lelet restaurálása során a markolatán az Indiai-óceánból származó rájabőr nyomát fedezte fel a restaurátor. Ennek történeti, régészeti jelentősége az, hogy a honfoglaló magyarok Selyemúttal való korabeli kapcsolatát bizonyítja. Kikkel kereskedtek a honfoglaló magyarok a selyemúton keresztül? Mikor kezdődött ez a kapcsolat és meddig tartott? Miért fontos ez a korai magyar történet kutatás számára? A stúdióban Türk Attila régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető.

A hagyomány szerint a farsang vége (húshagyó kedd) és a húsvét közötti – vasárnapokat leszámítva – 40 napban a 14 évesnél idősebb keresztény hívek péntekenként nem vesznek magukhoz húst, de szigorú böjtöt a katolikus egyház csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő. Ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek ugyan, de csak egyszer lakhatnak jól. Az utóbbi években, sőt évtizedekben ugyanakkor megszámlálhatatlanul sok olyan böjtölési forma is elterjedt a fejlett világban, amelynek nem szakrális okai vannak, hanem az egészség megőrzését célozzák.

A Magyar Nemzeti Bank támogatásával és szakmai együttműködésével készülő, hetente jelentkező műsorunkban a mindennapjainkat érintő pénzügyi kérdésekről beszélgetünk az MNB vezető munkatársaival, szakértőivel.

1998 óta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója. Eljött az az életkor, hogy búcsút mond február végén, és átadja a stafétabotot.

Tudták, hogy Európa két védőszentje is ikerpár egyik tagja? Miért "képződik" iker az anyaméhben? Egypetéjű - kétpetéjű különbségek, kötődési minták. Ikerdemográfia: hol és kiknél születik több iker? Miért? Vendégünk Pári András szociológus, társadalomkutató a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért kutatási vezetője, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója.

Mi kapcsolja össze a medvelest az összművészettel, illetve a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjával? Ez egy olyan kérdés, amire a tervek szerint hivatalosan is választ ad majd Benedekffy Katalin, az ismert énekesnő. Számára a fellépések és a székely identitás mellett fontos az is, hogy megszerettesse a klasszikust zenét olyanokkal, akiknek sok hátrányuk van ezen a téren, az életsorsuk vagy egyszerűen a lakóhelyük miatt. A kérdező: Nagy György András. Amint azt a tegnapelőtti Akvarellben ígértük, folytatjuk budai vársétánkat, és a Szentháromság oszlop után a Szent Zsigmond prépostsági templom múltjának eredünk nyomába. A mai Szent György téren, a volt Honvédelmi Minisztérium romos déli homlokzata előtt Tóth János András érdeklődött. Még egy hétig (február 29-ig) várja a látogatókat a Csodálatos cirkuszvilág című kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Egy különleges művészeti ág relikviái láthatók itt: kellékek, kosztümök, plakátok, fotók, műalkotások. A porondon most tehát nem maguk az artisták vannak, hanem a történetük, méghozzá nemzetközi keretben. Zsoldos Szilvia felvételén először Szonday Szandrát, a hazai szakmúzeum kutatóját hallják, majd Joó Emese igazgatót. A zárónapon zsonglőrtalálkozó és irodalmi est is lesz.

170 éve mutatták be Liszt Les Preludes-jét Weimarban (Szent István Király Filharmonikusok) - 90 esztendeje hunyt el Edward Elgar brit zeneszerző (Pannon Filharmonikusok)

Február 7-én Örményország elnöke hivatalos látogatáson Magyarországon járt, ezzel véget ért egy bő évtizedes barátságtalan szünet az Örményországgal való diplomáciai kapcsolatainkban. A legősibb keresztény országgal történelmi kapcsolataink vannak – melyek ezek? Hogyan lehet egyszerre jóban lenni Örményországgal és Azerbajdzsánnal is? Miért olyan fontos ez a terület, a Dél-Kaukázus a világpolitikai színtéren, és főleg kinek fontos? Milyen a kereszténység helyzete ott, a muzulmán tengerben?