Műsorújság

Zirc, hazánk legmagasabban fekvő városa Veszprém vármegyében található. Méltán kapta a Bakony fővárosa elnevezést, számos kiránduló és turistaút halad át itt, szeli a vidéket, köti össze a régió településeit, értékeit. Részben ez indokolta a Bakonyi Turisztikai Charta létrehozását melyről műsorunkban is hallhatnak majd, de bejárjuk a Regulyversumot, szó lesz Reguly Antal utazásairól, kutatásairól, a tárlat egységeiről, melyet 2022-ben az év kiállítása címmel ismertek el.

Ki volt az a gyönyörű színésznő, aki sajtóbirodalmat örökölt? Ki látta vendégül luxuspalotájában a világ egyik leghíresebb divatdiktátorát? Ki fogyaszthatta el reggelijét a Mátyás-templomban? – Ezekre a kérdésekre is választ ad a Budai Várséták újabb fejezete. Az ismeretbővítő túrát bejárta kollégánk, Zsoldos Szilvia is. Kalauza Kiss Henrietta volt, aki a Várkapitányság kiemelt tartalomfejlesztési szakértője.A „Csipke és csokoládé”-program szabad időpontjairól a budaivarsetak.hu oldalon lehet tájékozódni. A Virág Judit Galéria tematikus kiállítássorozaton keresztül mutatja be a három, kulturális szempontból kiemelten fontos európai főváros és Budapest között lévő művészeti kapcsolatok és kölcsönhatások rendszerét. A Róma-Budapest című, a sorozat harmadik és egyben lezáró részeként megrendezett kiállítás és a hozzá kapcsolódó kiadvány új kutatásokra alapozva foglalja össze másfél évszázad művészeti irányzatait, kiemelten foglalkozik a római iskolával, és végigtekinti, hogyan vált meghatározóvá az olasz főváros a hazai művészeti élet szereplői számára. A március 28-ig látható tárlatot Szerdahelyi Csongor tekintette meg, aki Kelen Anna művészettörténésszel beszélgetett. Március 28-ig látható még a Magyar Nemzeti Múzeumban a Somló-hegy kincseiből nyílt régészeti kiállítás. A Nemzeti Múzeum kupolatermében megtekinthető tárlat a legújabb régészeti kutatások eredményein és a magyar régészet hőskorából származó felfedezéseken keresztül mutatja be a Somló-hegy késő bronzkori és kora vaskori világát, a hegyet uraló harcosok szokásait, valamint a két korszak kivételes tehetségű fémműves mestereinek legszebb alkotásait. Soós Bencével, a kiállítás egyik kurátorával Szentimrei Kristóf járta végig a különleges leleteket.

nagyböjt 4. hét, szombat ** Jn 7,40-53** Akik a népből ezeket a szavakat hallották, azt mondták: ,,Ez valóban a próféta!'' Mások így szóltak: ,,Ez a Krisztus!'' Némelyek pedig megjegyezték: ,,Csak nem Galileából jön a Krisztus? Nem ezt mondta az Írás: ,,Dávid utódaiból és Betlehem helységből jön a Krisztus [2 Sám 7,12-16; Mik 5,1], ahonnan Dávid származott?'''' És a sokaságban szakadás támadt miatta. Közülük egyesek el akarták őt fogni, de senki sem emelt rá kezet. A szolgák elmentek a főpapokhoz és a farizeusokhoz. Azok azt mondták nekik: ,,Miért nem hoztátok el?'' A szolgák azt felelték: ,,Soha ember így nem beszélt!'' Erre a farizeusok megkérdezték őket: ,,Talán bizony titeket is félrevezetett? Vajon a főemberek vagy a farizeusok közül hitt-e valaki benne? De ez a népség, amely nem ismeri a törvényt, átkozott.'' Erre Nikodémus, aki korábban nála járt, azt mondta nekik: ,,Vajon a mi törvényünk elítéli-e az embert, mielőtt kihallgatták volna őt, és meg nem tudták, mit cselekedett?'' Azok azt felelték neki: ,,Csak nem vagy te is galileai? Nézz utána és lásd be, hogy Galileából nem támad próféta!'' Azután mindannyian hazamentek.

Miként érintette a perifériákon élő vármegyei tisztikart és a nemességet az áprilisi törvények bevezetése, milyen nemzetiségű volt a vármegyei nemesség a perifériákon? Milyen volt a hangulat 1848-ban a pesti kormányzat intézkedései hatására Zólyomban, Liptóban, Trencsénben? Miért tört ki a szlovák lázadás? Mit jelentett a szlovák, a horvát, szerb és a román kérdés 1848-ban? Milyen lélektani szerepet játszottak a dualizmus kori nemzetiségpolitikában az 1848-as sérelmek magyar részről? Dr. Ábrahám Barna történésszel, az Eperjesi Egyetem magyar lektorával, oktatójával és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Román Filológiai Tanszékének habilitált egyetemi docensével, egyben a különböző történeti programok, történeti szakok oktatójával beszélgettünk.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a szórványvidéken oktató pedagógusok számára szervezett konferenciát „Színjátszás, bábozás a magyar nyelv fejlesztésére szórványvidéken” címmel. A résztvevők gyakorlati és elméleti képzéseken vehettek részt. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvánnyal közösen a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával ismét elindította Zrínyi Ilona Kárpátaljai Magyar Szakkollégiumot. Aki beveti a földjét, az bízik a szebb jövőben és a szülőföldön való megmaradásban, hangsúlyozza Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Járási elnöke. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség társszervezésében 2000 magyar család jut a következő napokban vetőmaghoz 2015 óta szervez keresztutat a római katolikus egyházközség Csapon, nagyböjt idején. Néhány évvel ezelőtt a görög katolikus egyház is csatlakozott a kezdeményezéshez. 2022 óta, az orosz ukrán háború kitörése után a szervezők a béke jegyében hirdetik meg a keresztutat. Az idén is így történt.

Ma már természetes, hogy minden magyar, itthon a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban megünnepelheti 1848. március 15-ét. De ez közel sem volt mindig így az elmúlt bő másfél évszázadban. Igaz, már az első évfordulóról is megemlékezhettek 1849-ben, az ország magyar kézen levő területein, de aztán jött a megtorlás és a hallgatás keserű évtizede. A kiegyezéshez közeledve aztán lassan elkezdte felemelni a fejét a nemzet, és kiharcolni az emlékezés, valamint az emlékművek felállításának jogát. Hivatalos nemzeti ünnep a Horthy-korszakban lehetett március 15., amit aztán a kommunisták eltöröltek. Az 1980-as években egyre többször "gyűlt meg a hatalom baja" a korabeli márciusi ifjakkal, míg 1990-től végre ismét szabadon emlékezhetünk. Az évforduló aktuális megítéléséről Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója beszél műsorunkban.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Szerkesztő: Pozsgai Nóra Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila Vendégünk többek között a következő kérdésekre válaszol: Mit ettek és mit nem ettek nagyböjtben és Húsvétkor a középkorban? Hal volt-e a kacsa és a nyúl? Mire tartották a disznót? Mit kaptunk a skandinávoktól a böjtre és milyen húsvéti ajándékot vártak a falusiaktól a pannaonhalmi bencések?

A főbb szerepekben: Papp János, Kautzky Armand, Epres Attila, Rátóti Zoltán, Andrássy Máté, Borbiczki Ferenc, Cseke Péter, Mécs Károly, Lux Ádám, Papp Zoltán Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata

Költészet – hit – Kárpátalja. Ez a három meghatározó pillére Lőrincz P. Gabriella világának. A József Attila-díjas költő 1982-ben született Beregszászon. Első verseit 2008-ban közölte az Együtt folyóirat. 2009-ben jelent meg az első önálló kötete, Karcok címmel. Az utóbbi években már Magyarországon él, a Nógrád vármegyei Szandán telepedett le, úgy érezte, a nyelvtörvény után nincs maradása, no és azért sem, mert kisebbik fia már katonakorú. Legutóbbi kötetében, a Történetek az árnyékból című válogatás prózáiban a háború hétköznapi morzsáit szedte össze. Erről is beszélgetünk vele, de szót ejtünk a gyerekkoráról, pályakezdéséről, a szülőföldhöz való kötődéséről is.

Mai magazinunkban három őszi összeállítást hallhatnak újra: egyet a siófoki halfesztiválról, egyet a lábodi trófeaszemléről, és egyet az ország egyik legkorszerűbb, úgynevezett zöld fűtőművéről.

A győri Könnyező Szűzanya búcsú ünnepe vasárnapig tart. Erről beszélgetünk elsőként Veres András győri megyéspüspökkel. Szent Kinga 800, Szent Hedvig 650 éve született. Az évfordulók alkalmából a közös lengyel-magyar megemlékezések kapcsán Osztie Zoltánnal, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosával beszélgetünk. Bemutatták a „Hogyan lett a kutyaszorítóból nyakörv?-beszélgetések Duray Miklóssal” című könyvet. A beszélgetőtárs Gecse Géza történész. 1848 -ra emlékezünk Huber Szebasztián és Lesti Árpád politológusokkal. Az első, polgári értelemben modernnek tekinthető parlamenti választójogi törvényt az 1848-as parlament alkotta meg. Salamon Konrád történész nyilatkozik:. „Együttműködés a hátrányos helyzetű nőkért” címmel konferenciát szervezett a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség és a Családbarát Magyarország Központ. Az előadók között volt Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ szakmai vezetője. Vele beszélgetünk. Ezen a héten tartották Budapesten a Nyugat-Balkán régióról szóló, konferenciát. A Magyar Külügyi Intézet kutatójával, Ármás Juliannával Pozsgai Nóra beszélgetünk.

A főbb szerepekben: Papp János, Kautzky Armand, Epres Attila, Rátóti Zoltán, Andrássy Máté, Borbiczki Ferenc, Cseke Péter, Mécs Károly, Lux Ádám, Papp Zoltán Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata

Mai magazinunkban három őszi összeállítást hallhatnak újra: egyet a siófoki halfesztiválról, egyet a lábodi trófeaszemléről, és egyet az ország egyik legkorszerűbb, úgynevezett zöld fűtőművéről.