Műsorújság

Eddig kétszer nyerte el az Év sajtkészítője címet Magyarországon. Annak idején Svájcban szülőföldje gasztronómiáját népszerűsítette. Hite szerint nem véletlen, hogy rátalált a bükki hegység délnyugati lejtőjén élete mostani helyszínére, és az itteniek által darázskőnek nevezett mészsziklákból fakadó bővizű forrásokra. Sok nyelvész szerint az azokat kiaknázó malmokról kapta a település a nevét, s lett később eltorzulva Mónosbél. Üdvözlöm Önöket, Nagy György András vagyok. Mai beszélgetőtársamat, Sándor Tamást útközben értem el. Kép a sajtműhelyből ( Fotó: Páczai Tamás)

A győri Könnyező Szűzanya búcsú ünnepe vasárnapig tart. Erről beszélgetünk elsőként Veres András győri megyéspüspökkel. Szent Kinga 800, Szent Hedvig 650 éve született. Az évfordulók alkalmából a közös lengyel-magyar megemlékezések kapcsán Osztie Zoltánnal, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosával beszélgetünk. Bemutatták a „Hogyan lett a kutyaszorítóból nyakörv?-beszélgetések Duray Miklóssal” című könyvet. A beszélgetőtárs Gecse Géza történész. 1848 -ra emlékezünk Huber Szebasztián és Lesti Árpád politológusokkal. Az első, polgári értelemben modernnek tekinthető parlamenti választójogi törvényt az 1848-as parlament alkotta meg. Salamon Konrád történész nyilatkozik:. „Együttműködés a hátrányos helyzetű nőkért” címmel konferenciát szervezett a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség és a Családbarát Magyarország Központ. Az előadók között volt Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ szakmai vezetője. Vele beszélgetünk. Ezen a héten tartották Budapesten a Nyugat-Balkán régióról szóló, konferenciát. A Magyar Külügyi Intézet kutatójával, Ármás Juliannával Pozsgai Nóra beszélgetünk.

nagyböjt 5. hét, hétfő ** Jn 8,1-11 ** Jézus pedig kiment az Olajfák hegyére. Korán reggel ismét megjelent a templomban, ahol az egész nép köréje sereglett. Leült, és tanította őket. Az írástudók és a farizeusok odavittek hozzá egy asszonyt, akit házasságtörésen értek. Középre állították, és azt mondták neki: ,,Mester! Ezt az asszonyt házasságtörésen kapták. Mózes a törvényben azt parancsolta nekünk, hogy az ilyeneket meg kell kövezni. Te ugyan mit mondasz?'' Ezt természetesen azért mondták, hogy próbára tegyék, és hogy bevádolhassák. Jézus azonban lehajolt, és ujjával írt a földre. Amikor azok tovább faggatták őt, fölegyenesedett, és azt mondta nekik: ,,Aki közületek bűn nélkül van, az vessen rá először követ.'' Aztán újra lehajolt, és írt a földre. Azok pedig ennek hallatára egymás után elmentek, kezdve a vénektől, s ő egyedül maradt a középen álló asszonnyal. Jézus fölegyenesedett, és azt mondta neki: ,,Asszony, hol vannak ők? Senki sem ítélt el téged?'' Az így felelt: ,,Senki, Uram!'' Jézus ekkor azt mondta neki: ,,Én sem ítéllek el. Menj, és többé már ne vétkezzél!''

Hogyan dolgoztak egykor a Bakony faművesei, bognárok, kádárok, asztalosok? Kipróbálható mesterfogások a takácsok, szűcsök és fazekasok műhelyében. A zirci Reguly Antal Múzeum népi kézműves alkotóházát rendszeresen látogatják a helyi diákcsoportok, előzetes egyeztetés után workshopokra, kiscsoportos foglalkozásokra is várják az érdeklődőket. Műhelytitkok címmel tárlatvezetésre, a munkaterek bejárására, ezzel párhuzamosan a szakmák helyi és a bakonyi vidékre jellemző minták, fogások, kész termékek megismerésére is van lehetőség.

1848 mai szemmel. Erről beszélgetünk Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel.

Dr. Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész, a Történettudományi Intézet munkatársa, 2009-től kutatja Szendrey Júlia életútját, irodalmi pályáját. Kutatása eredményeiről rendszeresen publikál különböző szakfolyóiratokban, tanulmánykötetekben, ismeretterjesztő lapokban, kutatói blogot vezet és több könyve jelent meg. 1848. március 15. eseményeiről Szendrey Júlia és Petőfi Sándor írásai, naplófeltárása alapján beszélgetünk. (fotók: gyimesiemese.hu)

Szerkesztette: E. Román Kata és Kálmán Peregrin Közreműködik: Csőre Gábor Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata

Március 22-én mutatja be az Udvari Kamaraszínház A rajongók című legújabb darabját, amely Kemény Zsigmond 1859-ben megjelent történelmi regényén alapszik. Az előadás az Erdélyi Fejedelemség aranykorába, I. Rákóczi György uralkodásának idejébe kalauzolja a nézőt, az ekkoriban dúló harmincéves háború pedig ezt a területet is eléri, mely során nagyhatalmak ádáz küzdelme zajlik eszmék és vallási meggyőződések zászlaja alatt. A két felvonásos dráma a Jászai-díjas Andrási Attila rendezésében valósul meg, akit a társulat egyik próbája után kérdezett Szentimrei Kristóf, ezt követően pedig Orbán Borit, a darab egyik főszereplőjét kérte mikrofon elé. A háború témája a képzőművészetben címmel szabadegyetemi előadássorozatot indít az ELTE Művészettörténeti Intézete, mely során műalkotásokon keresztül ismerhetjük meg a háború ábrázolásának alakulását. Az előadók között szerepel Révész Emese művészettörténész, egyetemi docens, az Intézet vezetője is, aki a háború szürrealista megközelítési módjait mutatja majd be. Vele beszélgetett Tóth Zsófia. A művészet sűrítménye, az egy térbe összesűrített művészet jelenik meg a Pesti Vigadó nemrég nyílt kiállításán, amely az Essentia Artis nevet kapta. Az ehhez kapcsolódó két hónapos programsorozat magába foglalja a képzőművészetet, a fotó- és iparművészetet, a zenét, a filmet, az irodalmat, illetve beszélgetéseket, előadásokat is. Az Essentia Artis kiállítás március 1-jei megnyitóján Zsoldos Szilvia járt, ahol Csáji László Koppánnyal, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatójával beszélgetett az ösztöndíjról, a kiállításról és a számtalan kísérőprogramról.

Három vendég, három különböző korosztályból. A világháborús éveket is megélő Veteránoktól a lázadó X-eseken át a legfiatalabbakat képviselő alfa generációig számos korcsoportot foglal egybe mai társadalmunk, a különböző generációk véleményét pedig olyan témákban igyekszünk összevetni, amelyek bármely korosztály számára érdekesek lehetnek. A mai adásban egy olyan tevékenységet ismerhetünk meg közelebbről, melyet bár viszonylag kevesen űznek, mégis sok ember fantáziáját megmozgathatja. A hegymászásról és annak különleges világáról van szó, amelyről természetesen három hegymászóval beszélgetek, akik ráadásul egyaránt komoly mérföldköveket értek el a magyar hegymászás gazdag történelmében. Beszélgetőtársaim: - A Veteránok korosztályát Pajor István képviseli, akinek legismertebb eredménye a 8201 méteres Cso-Oju oxigénpalack nélküli megmászása 1990-ben; - Az X-generáció nevében Nedeczky Júlia szólal meg, aki első magyar nőként jutott fel nyolcezres csúcsra; - Az Y-generációtól pedig Kocsis Dávidot hallhatják, aki a téli mászásokra specializálódva a Magas-Tátrában számos téli utat mászott meg elsőként állandó mászópartnerével, Ruskó Andrással.

A keresztények életét a kezdetektől fogva átszőtte az elesettek és kitaszítottak megsegítése. Hazánkban a szegénygondozás mindig a világegyház szellemével haladt együtt. A Magyar Karitasz mára az ország egyik legnagyobb segélyszervezeteként 16 egyházmegyei központtal, 18 szociális intézménnyel, 800 plébániai karitasz csoporttal, több mint 300 főállású munkatárssal, 10.000 önkéntessel 8 tevékenységi területe szolgálja a rászorulókat, szükséget szenvedőket és építi Isten országát. Lőrincz Attila a győri egyházmegyei karitasz vezetője és Kadler Mariann a karitasz műhelyének a rehabilitációs tanácsadója és mentora. Milyen feljegyzéseket tartalmazott a győri székeskáptalan középkori számadáskönyve? Milyen ajándékot vitt a királyi udvar a bécsújhelyi királyi találkozóra? Erről is szól majd az a többszáz oldalas kiadvány, mely év végére jelenik meg a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ kiadásában. Az intézmény vezetője: dr.Nemes Gábor. Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Az online térben lehet szépeket mondani, lehet csúnyákat mondani, lehet névtelenül rágalmazni, kommentelni és mindezek következmény nélküliek. A látszat fontosabb lett, mint a valós teljesítmény. Mert a messziről jött ember, azt mond, amit akar… A digitális kokain testre és lélekre gyakorolt hatásáról lesz szó műsorunkban.

Gyermekkorban meghatározó jelentőségű, hogy a családban elfogadó, szeretetteljes közeg vegyen bennünket körül, ahol azt élhetjük meg, hogy elfogadhatóak vagyunk. De mi történik, ha ez mégsem adatik meg? Hogyan vehetjük észre magunkon, ha ilyen jellegű nehézségekkel küzdünk? És miképp kerülhetjük el, hogy a negatív példa tovább adódjon? Erről beszélgetünk Deliága Éva tanácsadó szakpszichológussal, gyermekpszichológussal a Teljességünk felé adásában.

Szerkesztette: E. Román Kata és Kálmán Peregrin Közreműködik: Csőre Gábor Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata

Gyermekkorban meghatározó jelentőségű, hogy a családban elfogadó, szeretetteljes közeg vegyen bennünket körül, ahol azt élhetjük meg, hogy elfogadhatóak vagyunk. De mi történik, ha ez mégsem adatik meg? Hogyan vehetjük észre magunkon, ha ilyen jellegű nehézségekkel küzdünk? És miképp kerülhetjük el, hogy a negatív példa tovább adódjon? Erről beszélgetünk Deliága Éva tanácsadó szakpszichológussal, gyermekpszichológussal a Teljességünk felé adásában.