Műsorújság

A Várpark és Skanzen Dinnyés 2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A két hektárnyi területű parkban a ma már csak romokban létező középkori magyar várak kicsinyített másai láthatók, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján készültek el. A park építője, Alekszi Zoltán találta ki és alkotta meg a makettparkot. Két új látványossággal bővült a várpark. Az alkotó, Alekszi Zoltán felkérésére Spányi Antal püspök ünnepség keretében áldotta meg a fehérvári koronázó bazilika és az elfeledett dinnyési templom makettjét. A dinnyési vármakett park újonnan elkészült középkori magyar emlékeinek átadóján Tóth István, Gárdony város polgármestere mondott köszöntőt méltatva az alkotó munkáit. A megnyitó ünnepségen részt vett Tessely Zoltán országgyűlési képviselő is.

Szerkesztő: Tóth János András Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

„A közhangulat gyors kifejlődése, a közítélet hirtelen kialakulása talán a régi Róma Foruma óta nem talált oly kitűnő hajlékot a maga céljaira, mint a pesti kávéházat. Itt egy milliós város férfiai mindennap összetalálkoznak, és végigolvassák a lapokat… A kávéházi népet nem lehet sokáig bolonddá tartani. Valami nagy józanság, jólértesültség, beavatottság jár nyomában ennek az egyébként rút életnek… És amit az egyik kávéház délután kettőkor tud, azt délután ötkor tudja valamennyi. Ez sehol a világon nincs." (Molnár Ferenc) A kávéházak világába kalauzoljuk el ma Önöket Budapest megszületésének idejébe Zeke Gyula íróval, történésszel.

nagyböjt 5. hét, szerda ** Jn 8,31-42 ** Azoknak a zsidóknak, akik hittek neki, Jézus azt mondta: Ha megmaradtok tanításomban, valóban tanítványaim vagytok, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket. Azok azt felelték neki: Ábrahám utódai vagyunk, és soha senkinek nem szolgáltunk. Hogyan mondod hát te, hogy szabadok lesztek? Jézus így szólt: Bizony, bizony mondom nektek: Mindaz, aki bűnt cselekszik, szolga. De a szolga nem marad örökre a házban, csak a fiú marad ott mindörökké. Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek. Tudom, hogy Ábrahám utódai vagytok, de meg akartok engem ölni, mert a tanításom nem hatol belétek. Én azt mondom, amit az Atyánál láttam, és ti is azt teszitek, amit atyátoktól hallottatok. Azt felelték neki: A mi atyánk Ábrahám! Jézus azt mondta nekik: Ha Ábrahám fiai lennétek, Ábrahám tetteit cselekednétek. De most meg akartok ölni engem, azt az embert, aki nektek azt az igazságot mondtam, amelyet az Istentől hallottam; ezt Ábrahám nem tette. Ti a ti atyátok tetteit cselekszitek. Erre azt mondták neki: Mi nem paráznaságból születtünk. Egy Atyánk van, az Isten' Jézus így szólt hozzájuk: Ha Isten volna az Atyátok, szeretnétek engem, mert én Istentől származtam és jöttem. Hiszen nem magamtól jöttem, hanem ő küldött engem.

Isten Szolgája Kaszap István mindössze tizenkilenc évet élt, de az életszentség hírében távozott el a világból. Tiszteletére születésnapján, Spányi Antal megyés püspök mutat be szentmisét március 25-én, 16 órakor Székesfehérváron, a Prohászka templomban. Kaszap István életéről Mózessy Gergely püspöki levéltárost, Berta Kata kérdezte.

A különlegesnek mondható kötet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Békés vármegyei vonatkozásait dolgozza fel száz oldalon, rengeteg illusztrációval. Sok más mellett szó van benne az örökváltsági szerződésről, Kossuth Lajos önvallomásáról, vagy az 1868-ból származó torinói leveléről. Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere az 1848/49-es események helyi vonatkozásait emelte ki, például azt, hogy Csaba 350 honvéddal vett részt a harcokban. Dr. Erdész Ádám pedig azt, hogy a fejezetek elvezetnek a csataterekre, Pákozdtól Temesvárig. Az olvasók rengeteg érdekességet tudhatnak meg a csabai kaszinótól a későbbi miniszterelnökön, Wenckheim Bélán át Sztraka Ernőig, aki 18 évesen állt honvédnak. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban a könyvbemutatóval egyidőben Pilvax, Egy legendás kávéház hagyatéka címmel kiállítás is nyílt. Fotó: MKR

Härtlein Károly fizika szakos tanár, mesteroktató, Róka András az ELTE kémia szakos tanára. Két olyan tudományágat képviselnek, amelynek oktatásában sok szemléltetésre, kísérletezésre van lehetőség. Mégis a legtöbb diák csak leírásból ismeri ezeket a kézzel fogható, látványos bizonyításokat. Miért és hogyan érdemes tanítani? Ha az iskolában kimarad mindez, az internet elég lehet a kedvcsináláshoz? Ezekről is kérdezem a stúdióba érkező tanárurakat.

2025-ben lesz a kétszáz éves évfordulója annak, hogy Széchenyi István gróf az alsótábla ülésén az országgyűlésben birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel egy tudós társaság létrejöttének céljaira, melynek egyik legfontosabb feladata a magyar nyelv ápolása lenne. Hol tart most az Akadémia? Baráti klub, ahol a tagok választásánál a kapcsolatok is szerepet játszanak, vagy nemzetközi tekintélyű tudományos testület? Az akadémiai intézetek leválása után milyen a kapcsolat a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal? Hol tart az Akadémia székházának felújítása, mely a 200. évfordulóra teljes pompában kell hogy ragyogjon. Vendégem Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Vendégem Szabó Arnold tanársegéd, a laboratórium vezetője. fotó: semmelweis.hu

Szerkesztette: E. Román Kata és Kálmán Peregrin Közreműködik: Szélyes Imre Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata

„Minden országot bejártam, Minden messze tartományt, S aki álmaimban él, A dicsőt, az égi szépet, Semmi földön nem találtam. Most mint elkapott levél, Kit süvöltve hord a szél, Nyugtalan vagyok magamban, Örömemben, bánatomban, S lelkem vágy szárnyára kél.” – mondja Csongor Vörösmarty Mihály szavaival, két világot egyesítve: az eget és a földet és e két világból érkezők beteljesült szerelmében jelöli meg az emberi boldogságot, a lét értelmét. Kövesdy Zsuzsa követi a színpadon Csongort, hányattatott útján. Az idén 10 éve megújult Várkert Bazár jubileumi kulturális évadának ünnepi programsorozata a tavaszi szabadtéri tárlat megnyitójával kezdődött március 7-én. A Mesterektől élményekig – A Várkert Bazár történetei című kiállítás a 2014-ben újjászületett épületegyüttes teljes történetét mutatja be a 19. század végétől napjainkig, három kiemelt korszakon keresztül. Kiss Henriettával, a Várkapitányság kiemelt tartalomfejlesztési szakértőjével Fazekas Gyöngyvér járja be a kiállítást.

Hogyan fogták perbe az '56-os forradalom eddig nem ismert áldozatait? Milyen tettek alapján vádolták, majd ítélték el őket? Máig tisztázatlan körülmények, jogsértések, nem bizonyított állítások vezethettek halálos ítéletekhez és akár véletlenszerűen is kerülhettek emberek a vádlottak padjára. György Sándor történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának kutatójával beszélgettünk.

Komplex vizsgálati megközelítéssel és egyedülálló szakmai együttműködésekkel segíti a szülők és a szakemberek munkáját a Gyermekút Módszertani Központ. Kereki Judit, a szakmai vezetővel beszélgetünk.

Hazánkban és szerte a világon egyre többen vannak, főleg fiatalok, gyerekek, akik kíváncsiak a békák, gőték, gyíkok, kígyók életére. Miközben egyre több kétéltű- és hüllőfaj kerül veszélybe, különösen a fejlett országokban. Magyarországon is számos jele látszik a kedvezőtlen folyamatok erősödésének. Hüllők, kétéltűek Magyarországon, hányan vannak, mifélék, miért érdekesek-fontosak, miért szeressük a békát-kígyót -- akár a mérges rákosi viperát is? Miért kell, és hogyan lehet védeni őket? Miért nagy baj az nekünk, ha kevesebben lesznek, pláne ha kipusztulnak? (Béka fotó: MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály)

Szerkesztette: E. Román Kata és Kálmán Peregrin Közreműködik: Szélyes Imre Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata