Műsorújság

Milyen szalalkális pogácsa, a tejes bableves, és hogyan készül egy legendás száz éves recept alapján a nápolyis szelet? Megtudhatjuk a Zala vármegyei Sormáson élő Szabóné Marka nénitől, akivel a régi és a mai húsvéti ételekről beszélgettünk.

Krizmaszentelés lesz Győrben március 28-án. Veres András megyéspüspök mondja el a részleteket. Győri Egyházmegyei Napot tartott vasárnap rádiónk. Többek mellett Dr. Pongrácz Attilával, a Széchenyi István Egyetem – Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán-és Társadalomtudományi Kar dékánjával, tanszékvezető egyetemi docensével beszélgettünk. A Katolikus Karitász híreiről Écsy Gábor országos igazgató számol be. A budapesti, március 15-ei ünnepi beszédeket Lesti Árpád politikai elemző értékeli. Macronról, és az abortuszhoz való jog francia alkotmányba foglalásáról Soós Eszter Petronella politológussal, a Milton Friedman Egyetem adjunktusával beszélgetünk. 80 évvel ezelőtt, 1944. március 19-án szállták meg a német csapatok hazánkat. Salamon Konrád történésszel tekintünk vissza a múltba. Az MCC Tanuláskutató Intézete közelmúltban megvizsgálta a pedagógusok szerepét és a tanári tekintély jelentőségét. Szakos Enikővel, az Intézet kutatójával beszélgetünk. Jogsegély.

nagyböjt Nagyhétfő ** Jn 12,1-11 ** Húsvét előtt hat nappal Jézus Betániába ment, ahol Lázár lakott, akit Jézus föltámasztott halottaiból. Ott vacsorát készítettek neki. Márta felszolgált, Lázár azok között volt, akik vele ültek az asztalnál. Mária pedig fogott egy font igazi, drága nárduszolajat, megkente Jézus lábát, és hajával törölgette azt. A ház megtelt a kenet illatával. Erre tanítványai közül az egyik, az iskarióti Júdás, aki árulója lett, így szólt: ,,Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és adták oda a szegényeknek?'' Ezt pedig nem azért mondta, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem mivel tolvaj volt, és nála lévén az erszény, az adományokat elsikkasztotta. Jézus ekkor így szólt: ,,Hagyj békét neki, hogy temetésem napjára megőrizze azt. Mert a szegények mindenkor lesznek veletek, de én nem leszek mindig veletek.'' A zsidók közül sokan megtudták, hogy ott van, és odamentek, nemcsak Jézus miatt, hanem hogy Lázárt is lássák, akit föltámasztott halottaiból. A főpapok pedig azon tanakodtak, hogy Lázárt is megölik, mert a zsidók közül sokan mentek oda miatta, és hittek Jézusban.

Két tehetséges fiatal vállalkozó, akik tavaly nyáron drónnal körberepülték Budapest VI. kerületét, pont ezt tették meg, létrehozva ezzel egy különleges hőtérképet. Ezek a térinformatikai felmérések nem csupán a várostervezésben, hanem az építőiparban és az erdészetben is új perspektívákat nyitnak.

Két tehetséges fiatal vállalkozó, akik tavaly nyáron drónnal körberepülték Budapest VI. kerületét, pont ezt tették meg, létrehozva ezzel egy különleges hőtérképet. Ezek a térinformatikai felmérések nem csupán a várostervezésben, hanem az építőiparban és az erdészetben is új perspektívákat nyitnak.

A Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének egyik fő küldetése az oktatásügy hazai és nemzetközi elemzése, értelmezése. A közelmúltban megvizsgálták a pedagógusok szerepét és a tanári tekintély jelentőségét. Szakos Enikővel, az Intézet kutatójával beszélgetünk.

Esterházy János mártírsorsú felvidéki politikusra emlékezett a Rákóczi Szövetség március 8-án az Országház felsőházi termében. Március 10-én délelőtt a budapesti Belvárosi Ferences Templomban szentmisét mutattak be Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatásáért, majd a Szép utcai emléktáblájánál koszorúzási ünnepséget tartottak. Öt évvel ezelőtt indult el az eljárás Krakkóban. Azért ott, mert az édesanyja lengyel volt, ő nevelte fel a gyermeket az édesapa korai halála miatt. Esterházy János a felvidéki magyarságnak egyszerre volt politikai és lelki vezetője. Szenvedéseit a magyar nemzet boldogulásáért, a közép-európai népek megbékéléséért és ellenségeiért ajánlotta fel. Dr. Molnár Imre történésszel, az Esterházy- életmű kutatójával beszélgettünk a megemlékezéseket követően Esterházy János példaadó életéről, valamint a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban Szent Kinga születésének 800. évfordulója, Szent Hedvig születésének 650. évfordulója alkalmából március 21-22-én tartandó ünnepi események jelentőségéről. (fotók: https://felvidek.ma és a műsor szerkesztője)

Szerkesztette: E. Román Kata és Kálmán Peregrin A főbb szerepekben: Cseke Péter, Rátóti Zoltán, Tarján Péter, Bessenyei Emma, Szekeres Ilona Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata

Április 6-án a Zeneakadémián Georg Friedrich Händel egyik különleges szerzeménye, az Alkalmi oratórium kerül bemutatásra, amely egész Angliát megérintette a 18. században. A jakobita lázadás leverése és a monarchia támogatása által inspirálva Händel villámgyorsan alkotta meg művét, amely most a Kodály Kórus Debrecen és a Savaria Barokk Zenekar előadásában kel életre. A Magyar Händel Társaság támogatásával is létrejött koncert egyik szólistája Lökösházi Mária szoprán énekművész lesz, aki 2018-ban elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíját, jelenleg pedig a Zeneakadémia doktori ösztöndíjas hallgatója. Először róla, majd magáról a darabról és a koncertről is kérdezte őt Szentimrei Kristóf. Az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium 2006 óta saját fúvószenekarral rendelkezik, mely többször is megnyerte a szakközépiskolák számára megrendezett országos zenekari versenyt. Az együttest 2022 óta Bakó Levente Liszt Ferenc-díjas trombitaművész és karmester vezeti, vele beszélgetett Szentimrei Kristóf. A Fúvósok könnyedén című koncertre március 26-án 18 órakor kerül sor Budapesten, a Csili Művelődési Központban. A belépés ingyenes. Alex Donovici román újságíró elirigyelte feleségétől a kislányának szóló esti mesemondás lehetőségét, és maga is elkezdett történeteket fabrikálni. Ez olyan jól sikerült, hogy immár hat kötet szól Csudiról, a szárnyak nélkül született kis pacsirtáról. A sorozatból két kötet már hazánkban is megjelent a Móra Kiadó gondozásában. A fordítóval, Koszta Gabriellával Kiss Rita merült el a mesevilágban.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Szerkesztette: E. Román Kata és Kálmán Peregrin A főbb szerepekben: Cseke Péter, Rátóti Zoltán, Tarján Péter, Bessenyei Emma, Szekeres Ilona Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata