Műsorújság

Deák-Sárosi László filmesztéta, Herczeg Ferenc-díjas költő „A háromszólamú vers- új magyar verstan” c. kötetéről már korábban beszélgettünk a szerzővel. Most, Nagycsütörtökön „Keresztút” címmel megjelent szonettkoszorújáról faggatja Kövesdy Zsuzsa kollégánk. Ha Önök is várják már az igazi tavaszt, akkor talán a virágzó gyümölcsfák képe az egyik első, ami erről eszükbe juthat. Az almafák már a honfoglalás óta ismert és szeretett társai a magyar népnek. Dr. Szani Zsolt a NÉBIH munkatársa pedig jól ismeri ezt az ősi történetet, erről beszélget Fazekas Gyöngyvérrel. Aki szívesen ültetne régi magyar almafajtát kertjébe a NÉBIH tájékoztató oldalán könnyen talál segítséget ehhez. A pontos linket itt találják: http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/NFJ_sz%C5%91l%C5%91-gy%C3%BCm%C3%B6lcs_2017/2d4cc4d9-06dc-3ead-102d-5bc3fa48391d

Máig tisztázatlan körülmények, jogsértések, nem bizonyított állítások vezethettek halálos ítéletekhez és akár véletlenszerűen is kerülhettek emberek a vádlottak padjára. Ahogyan az megtörtént Kokics Bélával is. A mai műsorban folytatjuk a múlt héten elkezdett beszélgetést György Sándor történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának kutatójával.

nagyböjt Nagycsütörtök, az Oltáriszentség alapítása ** Jn 13,1-15 ** A Húsvét ünnepe előtt Jézus tudta, hogy eljött az ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyához, mert szerette övéit, akik a világban voltak, mindvégig szerette őket. A vacsora alkalmával, amikor az ördög már szívébe sugallta Júdásnak, az iskarióti Simon fiának, hogy elárulja őt, Jézus tudva, hogy mindent kezébe adott az Atya, és hogy Istentől jött el és Istenhez megy, fölkelt a vacsorától, letette felsőruháit, fogott egy kendőt és maga elé kötötte. Azután vizet öntött a mosdótálba, és mosni kezdte a tanítványok lábát, majd megtörölte a kendővel, amely a derekára volt kötve. Amikor odaért Simon Péterhez, az így szólt hozzá: ,,Uram, te mosod meg az én lábamat?'' Jézus azt felelte neki: ,,Amit teszek, azt te most nem érted, de majd később meg fogod érteni.'' Péter erre így szólt: ,,Az én lábamat ugyan meg nem mosod soha!'' Jézus azt felelte neki: ,,Ha nem moslak meg, nem lesz részed velem.'' Akkor Simon Péter ezt mondta: ,,Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet és a fejemet is!'' Jézus azt felelte: ,,Aki megfürdött, annak elég, ha csak a lábát mossák meg, akkor egészen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mindnyájan.'' Tudta ugyanis, hogy ki az, aki elárulja őt, azért mondta: ,,Nem vagytok tiszták mindnyájan.'' Miután megmosta a lábukat és fölvette felsőruháit, újra leült, és azt mondta nekik: ,,Tudjátok-e, mit tettem veletek? Ti úgy hívtok engem: ,,Mester'' és ,,Uram'', és jól mondjátok, mert az vagyok. Ha tehát én, az úr és a mester megmostam a lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek.

Dyekiss Virág néprajzkutató, dúla, 9 gyermekes édesanya a lelki készülettől, a sokszínű, kreatív ráhangolódáson át, a főzési vagy takarítási tippekig igyekszik e kérdésre választ adni A mi húsvéti bárányunk című könyvében. A hagyományokból és az újszerű szokásokból is merít, melyeket saját családjában is kipróbált. A mai naphoz – nagycsütörtökhöz – kapcsolódó családi rituálékról is kérdeztük.

A legfrissebb globális felmérés eredménye szerint bár a női felsővezetők száma világszerte nő, ez a növekedés sajnálatos módon kiábrándítóan lassú ütemű. A statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt húsz év során a női vezetők aránya mindössze 19,4 százalékról 33,5 százalékra nőtt.

Három nagy pillérre épül minden évünk, három olyan ünnepre, amelyek együttesen hitünk teljességét foglalják magukba. Karácsonykor, a megtestesülés ünnepén hálás szívvel dicsőítjük Istent, hogy emberré lett értünk. Húsvétkor a Megváltó kereszthalálát és feltámadását ünnepeljük, ujjongunk, hogy életünknek van célja és reménye. Pünkösd ünnepe a Szentlélek, a harmadik isteni személy eljövetelét köszönti, és bevon minket abba a személyes kötelékbe, amellyel a Szentlélek Isten vezeti a hozzá tartozókat a történelem folyamán, mind a mai napig.

Budai Lászlóval, a Misszió Tours ügyvezetőjével beszélgetünk a közeljövő zarándokprogramjairól.

A legfrissebb globális felmérés eredménye szerint bár a női felsővezetők száma világszerte nő, ez a növekedés sajnálatos módon kiábrándítóan lassú ütemű. A statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt húsz év során a női vezetők aránya mindössze 19,4 százalékról 33,5 százalékra nőtt.

A Magyar Nemzeti Bank támogatásával és szakmai együttműködésével készülő, hetente jelentkező műsorunkban a mindennapjainkat érintő pénzügyi kérdésekről beszélgetünk az MNB vezető munkatársaival, szakértőivel.

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről beszélgetünk Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel.

A Premontreiek 100 éve Gödöllőn című rend- és iskolatörténeti kiállítás a Gödöllői Premontrei Apátság, a Gödöllői Városi Múzeum és a Gödöllői Királyi Kastély együttműködésében valósult meg. Az ajánlójában ezt olvashatjuk:„A kiállítás száz év mindennapjainak, ünnepeinek, tragédiáinak felfedezésére, megismerésére hívja látogatóit. Áttekintést nyújt a Jászóvári Premontrei Kanonokrend gödöllői letelepedésének előzményeiről, a gimnázium, konviktus és rendház alkotta intézményegyüttes építéséről, a rend korabeli történetéről, a szerzetes és világi tanárok, illetve a diákok életéről, 1923-tól napjainkig." A kiállítás a Gödöllői Királyi Kastély Rudolf-szárnyában ingyenesen látogatható június 23-ig. Műsorunk vendége Kara Anna, a Gödöllői Premontrei Apátság levéltárosa, a Premontreiek 100 éve Gödöllőn című kiállítás egyik kurátora. (fotók: www.magyarkurir.hu)

Szerkesztette: E. Román Kata és Kálmán Peregrin A főbb szerepekben: Konrád Antal, Rátóti Zoltán, Baranyi László, Andrássy Máté Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata

Saját eszköztárába illesztve – ugyanúgy megtalálhatók a sikátoros utcák, a lépcsők, a dülöngélő házak, a templomtorony, az ablak, a kapu, a kereszt, a korpusz, az ikon, mint a nagy elődöknél, és az angyalszárny motívum, ami talán egyik legjellegzetesebb példája festészetének – Aknay János legutóbbi tárlatán mondta ezt Rockenbauer Zoltán művészettörténész. A kiállításnak két érdekessége van- egyrészt a festő 75-dik születésnapja alkalmából nyílt, másrészt létrejöttét egy szentendrei műgyűjtő-házaspár munkája tette lehetővé. (A tárlat április 28-ig látható a MANK Galériában). A továbbiakról magát az alkotót hallják Ungvári Judit felvételén. Assisi Szent Ferencről készült egy összeállítás 2012-ben a Katolikus rádióban. Az 1224-es stigmatizáció évfordulója és a ferences jubileumok idei témája ad apropót a rövidített változat közreadására március 31-én, húsvét vasárnap a a Páholy és pódium sávjában, 15 óra 04 perctől. Andrew Lloyd Webber komolyzenei alkotása az édesapja emlékére írt Requiem is felhangzik a budapesti Operettszínház húsvéti gálakoncertjén Nagypénteken. A darab az 1985-ös ősbemutatót követő évben elnyerte a legjobb klasszikus kortárs kompozíciónak járó Grammy-díjat. A mű egyik tétele, a Pie Jesu, világhírű lett. Kép: A Requiem tavaly előtti előadásáról

Végre nem kell suliba járni, mert kirándulni megy az osztály! Ám a hatodikból páran egy ártatlannak tűnő tréfára készülnek: kiszöknek éjszaka az erdőbe, és lepedőbe öltözve, kísértetként huhogva megijesztik két osztálytársukat. Egy "igazi" kísértet közbelépésével azonban a kaland komolyra fordul, és három gyereknek valóban nyoma vész az egykori remeteségben. A diákok nem mernek szólni a kísérő tanároknak, hiszen tilosban járnak, inkább maguk derítik ki, hova tűntek a többiek. Az osztályban leosztott szerepek átértékelődnek, mert a sikerhez mindenkire szükség van. Az izgalmas éjszakai kaland során azonban nem csak az álkísértetről kerül le végül a csuklya, de mindenkinek szembe kell néznie a saját félelmeivel is. A műsorban Wéber Anikóval beszélgetünk, segítőim: Vasi Rebeka és Skultéty András, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium 6. osztályos tanulói

Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa.

Jakab atyát a háború nyomán kialakult helyzetről kérdezzük, de arról is beszélgetünk, hogyan töltik ott a keresztények – és különösen a ferencesek – a Nagyhetet és a Húsvétot.

Szerkesztette: E. Román Kata és Kálmán Peregrin A főbb szerepekben: Konrád Antal, Rátóti Zoltán, Baranyi László, Andrássy Máté Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata