Műsorújság

Az igazi Húsvét ott kezdődik, amikor Jézus a zárt ajtók ellenére megjelenik középen, életünk közepén. Kezünkön fog és kivezet minket minden reménytelenségből, amely a születés és halál, a szorongás és öröm között megszállhatja szívünket. Az élet útjára léphetünk, a mulandóság helyett, az örökre megmaradó világ útjára. Hogyan jár együtt Nagypéntek vesztesége és Húsvétvasárnap győzelme a mi életünkben is? Mai adásunkban Fehérvári lelkipásztorok személyes történeteiket osztják meg életük húsvétjáról.

Témáink: Petruska András nem rég megjelent Petőfi versfeldolgozásokat tartalmazó 4. nagylemeze, az április 5. és 7. között zajló Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák XI. Országos Hétvégéje, valamint ellátogatunk a budapesti Postamúzeumba is, ahol Postáskisasszonyok egykor és ma - A nők foglalkoztatása a magyar postán címmel nyílt új időszaki kiállítás. A szerkesztő: Csuth Judit

Sudár Annamáriával, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársával a Pálos olvasókönyv szerkesztőjével az egyetlen magyar alapítású és ma is létező férfi szerzetesrend történetéről, kiemelkedő alakjairól beszélgettünk a Budai várban található könyvtárban. (fotó: oszk.hu)

húsvéti idő 1. hét, szerda ** Lk 24,13-35 ** Aznap ketten közülük egy Emmausz nevű helységbe mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádium távolságra volt, s beszélgettek egymással mindarról, ami történt. Miközben beszélgettek és tanakodtak, egyszer csak maga Jézus közeledett, és csatlakozott hozzájuk. De a szemüket akadályozta valami, hogy fel ne ismerjék. Megszólította őket: ,,Miről beszélgettek egymással útközben?'' Ők szomorúan megálltak. Az egyik, akinek Kleofás volt a neve, azt felelte: ,,Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban?'' Ő megkérdezte tőlük: ,,Micsoda?'' Azt felelték: ,,A Názáreti Jézus esete, aki tettben és szóban hatalmas próféta volt Isten és az egész nép előtt. A főpapok és a főembereink azonban halálos ítéletre adták, és megfeszítették őt. Pedig mi azt reméltük, hogy ő fogja megváltani Izraelt. Azonfelül ma már harmadik napja, hogy ezek történtek. De néhány közülünk való asszony is megzavart bennünket, akik hajnalban a sírnál voltak, s mivel nem találták a testét, visszajöttek azzal a hírrel, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt mondták, hogy él. Társaink közül néhányan a sírhoz mentek, és úgy találták, ahogy az asszonyok mondták, de őt magát nem látták.'' Erre ő azt mondta nekik: ,,Ó, ti oktalanok és késedelmes szívűek arra, hogy elhiggyétek mindazt, amit a próféták mondtak! Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, hogy bemehessen dicsőségébe?'' És kezdve Mózesen és valamennyi prófétán, mindent megmagyarázott nekik, ami az Írásokban róla szólt. Mikor odaértek a faluhoz, ahová mentek, úgy tett, mintha tovább akarna menni. De marasztalták: ,,Maradj velünk, mert esteledik, és lemenőben van már a nap!'' Bement hát, hogy velük maradjon. Amikor asztalhoz ült velük, fogta a kenyeret, megáldotta, megtörte, és odanyújtotta nekik. Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték, de ő eltűnt a szemük elől. Ők pedig így szóltak egymáshoz: ,,Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, és feltárta előttünk az Írásokat?'' Még abban az órában útrakeltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket. Azok elmondták: ,,Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak!'' Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és azt, hogy hogyan ismerték fel őt a kenyértöréskor.

A Katolikus Karitász 2024-es Zöldellő kertek programját idén Szabadbattyánban indította el, az öngondoskodásra való ösztönzés jegyében az egész országot felölelő vetőmag akcióval. Az idei 14,5 millió forint értékű támogatással 3 ezer családon tudnak segíteni. A Karitász országos programmegnyitóján Spányi Antal püspök, karitász elnököt, Máté Hortenzia, Nagy Lajosné és Kamocsa Márta karitászmunkatársakat, Berta Kata kérdezte.

AZ ENSZ 1993-ban március 22-ét jelölte ki a Víz Világnapjának. Az ünnepi nap ez évi jelmondata a VÍZ A BÉKÉÉRT! A jelmondat ebben az évben arra hívja fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás hatásainak fokozódásával és a Föld népességének növekedésével sürgősen szükség van arra, hogy az országokon belül és az országok között is összefogjunk legértékesebb erőforrásunk védelme és megőrzése érdekében. A víz nem csupán egy olyan erőforrás, amelyért versengeni kell - hanem emberi jog, amely az élet minden területéhez szükséges. Világszerte több mint 3 milliárd ember függ az országhatárokat átszelő vizektől. Ennek ellenére napjainkban csak 24 országnak van együttműködési megállapodása a víz közös használatáról. A víz világnapi gyulai városi rendezvényén erre hívják fel a figyelmet, bemutatva működési területük folyóit, melyek Romániában erednek. Mi szerencsére azon kevés ország közé tartozunk a világon, akinek van határvízi egyezménye, a rendezvényen ez került a fókuszba. A gyulai székház körül felállított standokon, sok érdekes dologra hívták fel a figyelmet az ez évi jelmondat jegyében. A Bodoki-szobornál Lúczi Gergely műszaki igazgatóhelyettes, főmérnök mondott köszöntőt. Kitért arra, hogy 2010-ben döntött először úgy a KÖVIZIG, hogy nem az igazgatóság épületén belül ünnepli meg a víz világnapját. 2011 óta az igazgatóság előtt játékos és szemléltető formában mutatják meg a gyerekeknek, óvodásoknak, iskolásoknak a KÖVIZIG feladatait és működését. Idén második alkalommal voltak jelen a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége (KHESZ) munkatársai, akik egyrészt játékos formában bemutatták a saját tevékenységüket, másrészt kétszer is halat telepítettek az Élővíz-csatornába. A szakember kifejtette, az eseményen minden évben bemutatják a határon túlról eredő Körösök vízhálózatát, a határvízi együttműködést a román vízügyi szervekkel. A jelenlévők képet kaphattak a belvízi védekezésről, a vízhozammérésről, geodéziai ismereteket sajátíthattak a látogatók, bemutatták, hogy a vízminőségi szennyezést miként hárítják el. Szintén nagyon érdekes és látványos volt, amikor azt láthatták a gyerekek, hogy az árvízi védekezésnél milyen technikákat alkalmaznak. A közeli Tájvízházban pedig megismerhette mindenki, hogy a ma használt nagyon divatos újrahasznosítás kifejezés elődeinknek teljesen természetes volt, a mindennapi életük részét képezte. Képen: A Fehér- és a Fekete-körös összefolyása Szanazugnál turisztikailag is látványos hely Fotó. KÖVIZIG

Nógrádi Gábor és Nógrádi Gergely ifjúsági regényeinek kifinomult eszközei foglyul ejtik az olvasót és bent tartják a történet varázsában. Apa és fia saját könyvélményei kapcsán mesél íróvá válásról, küldetésről, eszközökről. Megtudjuk, hogy milyen tudatos munka eredménye az, hogy a fiatal olvasók ne csak kinyissák, de végig is olvassák a könyvet. A könyv születésének állomásai közül pedig a legelsőről, a mondanivaló vagy tanulság megfogalmazásáról is hallhatnak a két írótól.

És mennyire tudja magát függetleníteni a történész a kortól, melyben él? Vajon a kádári - puhának becézett diktatúrában - létezhetett objektív történetírás? Amit akkor leírtak, kiállta az idők próbáját? Mi volt a célja a "Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár" létrehozásának? Vendégem Szakály Sándor, az intézet főigazgatója.

"Az Energiaügyi Minisztérium támogatásával kiírt 2023. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjban a Respray Solutions Kft. részesült a világ első fújós dezodor újratöltő megoldásáért." Ennyi az indoklás. 2 milliárd dezodoros palackot dobnak ki évente Európában. Szelektív gyűjtésük sem lehetséges, mert a palackok hajtóanyaga gáz. Ami tűz- és robbanásveszélyes lehet. Két fiatalember alkotta meg az újratölthető dezodoros palackot. Egyikük Réti Andor (Respray Solutions Kft.). Ő lesz ma a vendégem.

Miért nevezte "arany idők"-nek gyermekéveit gróf Teleki László, kora egyik legismertebb közéleti szereplője? Boldogság és kötelesség, felfedezés és tanulás, szorgalom és szorongás miként jellemezték felnevelődését? Fábri Anna új könyve a választ a tiszta jellemű, kiemelkedő értelmű és tragikus sorsú politikus gyermekkori naplójából és apjának korábbi nevelési "Tanácsadás"-ából kiindulva keresi. Most ez utóbbiról beszélget Mihály Eszterrel a az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központjának csoportvezetőjével Fazekas Gyöngyvér. Teleki neveltetéséről Fábri Annával Olvasójegy című műsorunkban hallhatnak április 04-én. Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regénye az első világháborút követő nehéz és viharos időszakról szól. A háborúról, a szenvedésről, a politikáról, az emberek egymáshoz való viszonyulásáról, családi kapcsolatokról, szerelemről, egymás cserbenhagyásáról, személyes tragédiákról, balesetről, árulásról, a mindennapi megélhetési gondokról (kisgazdák, gazdag parasztok, zsellérek), – és arról, hogy a Földnek, a földeken végzett munkának milyen fontossága van az életben maradás végett, és mit is jelent, miért is (lenne) fontos az egymás melletti kitartás, szeretet, hűség, a „talpraesett magyar” jelző miben segíthet a talpon, az életben maradásban. A Rádiós Regénytár április 3-án kezdődő 25 részes sorozatát Papp János színművész olvassa fel. Az elhangzott részeket meghallgathatják honlapunkon, az applikációban és Spotify oldalunkon is. A Vajdahunyad Kortárs – Csak a legjobbak! című sorozatban ezúttal két erdélyi alkotó, Nemes András Csaba szobrászművész és Fazakas János László festőművész mutatkozik be egy közös kiállításon a Mezőgazdasági Múzeum épületében. Klacsmann Péter kurátor e tárlaton is úgy választotta ki a két művészt, hogy munkáik kivételes látványvilágot alkossanak együtt, ami új fajta üzenet lehet a befogadó számára. A kolozsvári Nemes András Csaba és a csíkszeredai Fazakas János László Tóth Zsófia mikrofonja előtt mesélt a tárlatról.

Hogyan lehet megfejteni több évtized távolságból, hogy ki követett el egy súlyos bűntényt? 1956 őszén, a forradalom során sokan feljogosítva érezték magukat, hogy sérelmeikért elégtételt vegyenek a kommunistákon. Egy ittas fenyegetőzés hogyan torkolhat gyilkosságba? Ezután a tényleges elkövetőket és csak azokat büntették meg? Valóban úgy történt minden, ahogyan a periratokban szerepel? György Sándor történésszel a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának kutatójával beszélgettünk Rizmajer József és társai peréről.

A MASUDEM programról Takács Ritával, az ELTE Informatikai Kar Diáktámogató Központjának diáktanácsadó pszichológusával beszélgetünk.

Sok fiatal indul el úgy otthonról, hogy a legalapvetőbb életszabályokkal sincs tisztában, vagyis a legminimálisabb védőfelszerelés sem áll rendelkezésére, márpedig az élet nem veszélytelen utazás. A Bukósisak módszer, kézikönyv, és pedagógiai stratégia, amit a Pécsi Egyházmegye oktatási intézményei számára dolgozott ki Nagy Péter középiskolai tanár, a Családtudományi Szövetség alelnöke - vele beszélgetünk.