Műsorújság

1987-ben egy újsághírdetés jelent meg, arról, hogy nagycsaládosok egyesületet alapítanak és várják a tagokat. Így kezdődött a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, azaz a NOE története. A törvényalkotásba is beleszóló, összetartó érdekvédelmi csoport, a mindennapokban is szoros, élő kapcsolatban van. A közösség, amely aktív egyesületi élettel épül, olyan hálózatot alkot, amelyhez az ország bármely pontján lehet csatlakozni. A három gyermekesek tagként, kevesebb gyermekkel pártoló tagként válhatnak a NOE tagjává. Vendégeink: dr. Kutassy Jenő, a NOE elnökhelyettese és Majtán Olga, a NOE Csepeli Csoportjának vezetője, Cser Károlyné a Csepeli Csoport alapító vezetője és Ádámcsó Angéla a Csoport volt vezetője.

Ritkán fordul elő manapság, hogy a régi, nagy színműírók műveit, – legyen az világirodalom vagy hazai – előadja valamely színház minálunk. Ha pedig igen, akkor az ember izgatottan, kicsit félve közelít. Vajon kifordított ruha lesz-e belőle, mi lesz a hátsó gondolat, amit el akarnak adni nekem, mi az üzenet, vajon elvihetem-e rá a gyereket. A színházi vérkeringésben most új a Bástya Színház, izgalommal, örömmel kezdjük letapogatni. Lássuk csak, mit rejt a Hamlet for you, milyen meglepetéseket tartogat a számunkra. Ezt kutatja a darab egyik, nagyon eredeti, rokonszenves szereplője, Tarkós Ferenc szavai mögött Kövesdy Zsuzsa. Hogyan lesz az emberből japán babakészítő mester? Hát természetesen úgy, hogy elmegy a piacra. Ha azt mondják, hogy ez azért mégis inkább meglepő kezdet, akkor Tóth-Vásárhelyi Réka történetét érdemes meghallgatniuk, hiszen nála pontosan így kezdődött ez az alkotómunka. Május 31-én, szombaton 17 órától vele készíthetnek kokeshi babákat a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban rendezett workshopon. Fazekas Gyöngyvér a kokeshi babákat készítő Tóth-Vásárhelyi Rékával beszélget. Június 1-én a Nemzeti Összetartozás napja alkalmából a Klebelsberg Kastély Összetartozás Családi Napot tart. A helyszín emblematikus, hiszen Klebelsberg Kuno egykori lakhelye. A kultuszminiszter számos fontos álláspontot fogalmazott meg a nemzeti összetartozásról, valamint a trianoni békediktátum utáni nemzetmentő gondolatai is máig ható tanácsokként szolgálnak. A június 1-jei Összetartozás Családi Napról, valamint az idei trianoni évfordulós programokról Szollár Péter igazgatót Tóth Zsófia kérdezi.

Beszélgetőtársak: Nagy Viktor színházi rendező, az SZFE osztályvezető tanára és Véghelyi Balázs irodalmár, televíziós szerkesztő

Munkatársak: Papp Péter, Bartók Beáta, Karkus István, Kovács Krisztina, Molnár András

húsvéti idő 6. hét, csütörtök ** Jn 16,16-20 ** Még egy kis idő, és már nem láttok engem, majd ismét egy kis idő, és látni fogtok engem.'' Ekkor a tanítványok közül néhányan így szóltak egymáshoz: ,,Mi az, amit mond nekünk: ,,Egy kis idő, és nem láttok engem, majd ismét egy kis idő, és látni fogtok engem'', és: ,,Az Atyához megyek''?'' Aztán megjegyezték: ,,Mi az, amit mond: ,,egy kis idő''? Nem értjük, mit beszél!'' Jézus észrevette, hogy kérdezni akarják, azért így szólt: ,,Arról tanakodtok egymás között, hogy azt mondtam: ,,Egy kis idő, és nem láttok engem, majd ismét egy kis idő, és látni fogtok engem''? Bizony, bizony mondom nektek, hogy ti sírtok majd, és jajgattok, a világ pedig örvendeni fog. Ti szomorkodtok majd, de szomorúságotok örömre fordul.

A 28. Múzeumok Majálisa idén is több tucat intézmény részvételével, interaktív programokkal és családi foglalkozásokkal töltötte meg a Nemzeti Múzeum kertjét az elmúlt hétvégén. A rendezvény célja, hogy közelebb hozza a múzeumokat a látogatókhoz – személyesen és élményszerűen. A következő összeállításban a helyszínen rögzített beszélgetést hallhatják, amely egy kiállítói sátornál készült. Vattay Liliánával, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum múzeumpedagógusával a 28. Múzeumok Majálisán Balázs Zsanett beszélgetett.

Budapest Főváros Levéltára már 8. alkalommal rendezi meg a Levéltári Pikniket május 31-én szombaton. A de. 10 órakor kezdődő és este 9 óráig tartó ingyenes programok között lesz kurátori tárlatvezetés a kiállításokon, levéltári séta, családfakutató gyorstalpaló, fegyverbemutató, bábszínház, arcfestés, állatsimogató, koncert gyerekeknek és felnőtteknek. De vajon miért akar a múlttal foglalkozó levéltár egy piknikkel kapcsolódni korunk emberéhez? Erről is érdeklődött Fehér Csaba főlevéltárostól, az esemény főszervezőjétől Hámori Kinga. A nap részletes programját a www.bparchiv.hu oldalon is megtalálják.

Egyre többen költöznek a belső kerületekből az agglomerációba, miközben a főváros szívében kihasználatlan rozsdaövezetek sorakoznak. Elhagyott gyártelepek, rozsdás vágányok, romos raktárak. Egykor a város ipari motorjai voltak, most Budapest legnagyobb fejlesztési lehetőségét rejtik. 421 olyan ingatlan, mely összesen 23 000 hektárnyi területével megoldás lehetne a főváros lakásproblémáira. A fejlesztésekkel új lakások, közösségi terek, iskolák, zöldterületek jöhetnének létre az elhanyagolt romok helyén. Milyen nehézségek hátráltatják a barnaövezetek hasznosítását? Milyen típusú lakások építését üdvös támogatni az állami és önkormányzati döntéshozóknak? Hogyan alakulhat a tulajdonosi és bérlakás arány egy átfogó, jól tervezett és hosszútávú területrendezés keretében? Ezekről beszélgetünk szakértőinkkel: dr. Kőrösi Koppány városfejlesztési szakemberrel és dr. Almássy Kornéllal, a BME docensével, akik a Budapest Műhely vezetőiként mutatják be független városfejlesztési konzultációjuk eredményeit.

A 28. Múzeumok Majálisa idén is több tucat intézmény részvételével, interaktív programokkal és családi foglalkozásokkal töltötte meg a Nemzeti Múzeum kertjét az elmúlt hétvégén. A rendezvény célja, hogy közelebb hozza a múzeumokat a látogatókhoz – személyesen és élményszerűen. A következő összeállításban a helyszínen rögzített beszélgetést hallhatják, amely egy kiállítói sátornál készült. Vattay Liliánával, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum múzeumpedagógusával a 28. Múzeumok Majálisán Balázs Zsanett beszélgetett.

Hangmérnök: Horváth János Rendező: E. Román Kata

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

„Magyarul érző szív- minden írásával a hazai kultúrát szolgálja”- így méltatta az utókor azt a horvát nemzetiségű ferences szerzetest, aki a legjelentősebbnek tartott munkáját Budán kezdte és fejezte be. A Szentírás első teljes - és nyomtatásban is megjelent – anyanyelvi fordításáról van szó. A sajátos életpályát befutó Katancsics Mátyás Péter műve csak 6 évvel halála után 1831-ben jelent meg egy rendtársa gondozásában. A köteteket és a kéziratot a „Hónap kincse” sorozatban mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum. Nagy György Andrást Szvitek Róbert történész, a június 15-ig látogatható kiállítás kurátora kalauzolta a helyszínen. „A modern operairodalom egén most a frankfurti zeneköltő-tanár és zenekritikus, Humperdinck Engelbert a legfrisebb ragyogású csillag” – írta a Jancsi és Juliska meseopera budapesti premierjéről beszámolva 1895-ben a sajtó. Nem tudni, hogy a német szerzőt híres műve és varázslatosnak nevezett muzsikája miatt ismeri-e jobban a hazai közönség, vagy azért, mert az 1960-as években egy angol popénekes felvette a nevét. Mindenesetre a Budai Művészház csapata a mostani gyermekközönségre szabta a darabot. A próba szünetében Kovács Éva Rebecca beszélgetett Mesterházy Gyula rendezővel, valamint a vasorrú bábát alakító Várhelyi Évával. „Az arcom magába hajlik /És becsukódom /Mint a nyitott könyv /Ha senki sem kíváncsi rá” - ezeket a sorokat a Budapesti Operettszínház egyik fiatal művésze írta. Bartus Berci - a neve ebben a formában szerepel a színlapokon – valójában még egyetemista. Zenei általános iskolába járt, elkötelezte magát a klasszikus zongora mellett, dalolt a Cantus Nobilis énekkarban végül ott találta magát a felvételin és jöttek a zenés darabok kihívásai. A Versünnep fesztivál különdíjasaként egyébként dalszövegeket is papírra vet. Ungvári Juditnak mesélt szerepeiről.

A traumát, ha egész nemzetet is érint nem szabad eltitkolni, elnyomni. A józsefattilai felismeréssel: rendezni kell közös dolgainkat. Így van ez Trianonnal és hatásaival. Mai összeállításunkban ilyen köteteket mutatunk be. Először Zelei Miklós A kettézárt falu, majd Stanczik Edina riportkötetét ajánlunk figyelmükbe. A Feszegetem a határainkat – Trianon százéves hullámai című kötet a békediktátum máig ható traumáját igyekszik közel hozni.

Muzslay István jezsuita szerzetes a löweni egyetem professzora és a löweni kollégium vezetője volt. Az állambiztonság megfigyelte őt. Miért irányult rá a magyar politikai rendőrség az állambiztonság figyelme és mit lehet erről az időszakról tudni? Vendégünk Csonta István, a pécsi Hittudományi Főiskola adjunktusa és az egyháztörténelem tanszék oktatója. Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa.

Meglepetést hozott a romániai elnökválasztás második fordulója: Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere legyőzte az első forduló után biztos befutónak tartott, egyébként hírhedten magyarellenes jobboldali George Simiont. A választási részvétel kiemelkedően magas, 64,72 százalékos volt – ilyen arányú mozgósításra több mint harminc éve nem volt példa az országban. Az eredményhez az erdélyi magyarok is hozzájárulhattak. Mi történt? Mire mondtak nemet a románok? Lesz-e gazdasági fordulat és politikai stabilitás Romániában? És mennyire lesz tartós az új vezetés magyar-barátsága, mi lesz az RMDSZ-szel, kap-e majd kormányzati szerepet? Vendégünk Szilágyi Mátyás volt nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

dr. Magyar Gábor orvos, gazdálkodó, piacszervező, állatvédő, aki a Tahitótfalu környéki kistérség szinte minden gondját-baját a szívén viseli és a legtágabb értelemben véve "orvosolni" igyekszik.

Hangmérnök: Horváth János Rendező: E. Román Kata

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Muzslay István jezsuita szerzetes a löweni egyetem professzora és a löweni kollégium vezetője volt. Az állambiztonság megfigyelte őt. Miért irányult rá a magyar politikai rendőrség az állambiztonság figyelme és mit lehet erről az időszakról tudni? Vendégünk Csonta István, a pécsi Hittudományi Főiskola adjunktusa és az egyháztörténelem tanszék oktatója. Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa.

Meglepetést hozott a romániai elnökválasztás második fordulója: Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere legyőzte az első forduló után biztos befutónak tartott, egyébként hírhedten magyarellenes jobboldali George Simiont. A választási részvétel kiemelkedően magas, 64,72 százalékos volt – ilyen arányú mozgósításra több mint harminc éve nem volt példa az országban. Az eredményhez az erdélyi magyarok is hozzájárulhattak. Mi történt? Mire mondtak nemet a románok? Lesz-e gazdasági fordulat és politikai stabilitás Romániában? És mennyire lesz tartós az új vezetés magyar-barátsága, mi lesz az RMDSZ-szel, kap-e majd kormányzati szerepet? Vendégünk Szilágyi Mátyás volt nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

dr. Magyar Gábor orvos, gazdálkodó, piacszervező, állatvédő, aki a Tahitótfalu környéki kistérség szinte minden gondját-baját a szívén viseli és a legtágabb értelemben véve "orvosolni" igyekszik.