Műsorújság

Csetvei Krisztinát egy egyetemi projektfeladat, egy gyakornoki állás, majd egy karácsonyi ajándékként kapott WSET alapfokú tanfolyam indította el a borok útján. Nem erre az útra készült, de ma már el sem tudná képzelni az életét szőlő, bor és Mór nélkül. A Csetvei Pince 2011-es alapítása óta sok minden történt Kriszti és a birtok életében is, jelenleg a természethű, lehetőleg natúr felfogással készülő borok kapják a legnagyobb hangsúlyt náluk. Családjával együtt komoly részt vállalnak a közösség, a helyi boros élet építésében, így Krisztivel találkozni egyáltalán nem egyszerű feladat a rendezvények, a szőlősorok és a pince forgatagában, de azért nekünk sikerült egy röpke fél órára... ---- fotók: Csetvei Pince

Az MKPK tagjai hálaadó szentmisét mutattak be Budapesten XIV. Leó pápa megválasztásáért . Veres Andrással, a testület elnökével, győri megyéspüspökkel beszélgetünk. Az erdélyi Sóvidéken történt környezeti katasztrófa kapcsán Zagyva Richárddal, a Katolikus Karitász országos igazgatójával beszélgetek. 105 éves évforduló. A Trianoni döntés kapcsán emlékezünk a múltra Szarka Lászlóval, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársával. Másnak térkép e táj” elnevezéssel konferenciát tartott a helyi identitásról a Magyar Összetartozás Intézete. Elsőként erről beszélgetünk Major Anita igazgatóhelyettessel. A lengyel választásról Lesti Árpád véleményét hallják. Tízből csupán egy fiatal szerint trendi a gyorséttermi kaja . A felmérésről Pöltl Ákos , az Ifjúságkutató Intézet szakértője számol be. A háborús fáradtság politikai és társadalmi hatásairól a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával, az Eurázsia Központ elemzőjével, Seremet Sándorral beszélgetünk. ”Így (nem) történt – Könyvlapokon és képkockában a múlt” című rendezvényről Kiss-Kozma Georginával, az Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetőjével beszélgetünk.

Minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapja a Magyar Hősök Emlékünnepe, amikor mindazokra emlékezünk, akiknek tettei nagyban hozzájárultak a magyar nemzet és a magyar állam fennmaradásához. Javában dúlt a Nagy Háború, amikor 1915. július 19-én báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy levelet írt gróf Tisza István miniszterelnöknek, amelyben kérte, hogy „az országgyűlés már most hozzon egy törvényt, amellyel az állam minden községben egy szép kőemléket állít, amelyekre [...] elesett hőseit névszerint bevési.” - áll Babucs Zoltán hadtörténész "Nem haltak ők hiába" című kötetének előszavában. Akkor még nem tudhatták, hogy az emlékünnep szinte eltörpül a hamarosan bekövetkező trianoni békediktátum mögött. Beszélgetőtársunk Monostori Péter történész és Soltész Gyula, a Történelmi Vitézi Rend törzskapitánya.

Az otthon ízei című gasztronómiai műsorunkaban a házi gyúrt tésztákat ismerhetik meg. Ezután Közelkép című portréműsorunk következik, amelyben Erdődi Gáborral beszélgetünk a hallássérültek pasztorációjáról. Összeállításunkat a Nap imájával zárjuk. Munkatársak: Kónya Éva, Pap Ildikó, Bartók Beáta, Tikovits Ernő

páratlan év, évközi idő 10. hét, hétfő ** Mt 5,1-12 ** A tömeget látva fölment a hegyre. Leült, a tanítványai odajöttek hozzá, ő pedig szólásra nyitva ajkát így tanította őket: ,,Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik sírnak, mert ők majd vigasztalást nyernek. Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők majd jóllaknak. Boldogok az irgalmasok, mert ők majd irgalomra találnak. Boldogok a szívükben tiszták, mert ők látni fogják Istent. Boldogok a békeszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni. Boldogok, akiket az igazság miatt üldöznek, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek titeket, és hazudozva minden rosszat mondanak rátok miattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok nagy a mennyekben; így üldözték ugyanis a prófétákat is, akik előttetek voltak.

Erdő Péter bíboros, prímás a pápaválasztás, illetve a konklávé élményéről, a bíborosok „újságírói kategorizálásáról”, az egység és az egyetértés tudatos kereséséről, XIV. Leó pápa törekvéseiről szól műsorunkban. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye iskoláiról, s pünkösd ünnepéhez közeledve a esztergomi és budapesti pünkösdi rendezvényekről. És más érdekességek mellett arról is, hogy volt-e B, vagy A terve arra az esetre, ha a választás eredményeképp nem jönne haza Rómából.

Egy friss nemzetközi kutatás aggasztó trendeket mutat, amelyek Magyarországot sem kerülik el. A felmérés gazdasági és társadalmi szinten is fontos kérdéseket vet fel. Az eredményekről és azok tanulságairól Németh Viktóriával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével beszélgetünk.

Lébényben található hazánk egyik legépebben fennmaradt román stílusú monostortemploma. Az 1200-as évek elején kezdték építeni; a két toronnyal ékesített, háromhajós, mészkőtömbökből emelt templomot a zarándokok védőszentje Szent Jakab tiszteletére szentelték. Egykor várfal vette körül, az épülethez monostor is csatlakozott. Ennek helyén ma látogatóközpont és zarándok pihenőpont várja az érkezőket. Lébény a hazai Szent Jakab zarándokút végpontja, évente több százan érkeznek ide testi-lelki megújulást keresve.

A szentmisét bemutatja: Lovász János plébános helyettes. Orgonán kísér: Mihály Péter orgonaművész. Közreműködik a rácalmási Glória kamarakórus Gyalus Boglárka vezetésével.

A csíksomlyói búcsú a magyar nemzeti összetartozás legnagyobb ünnepévé nőtte ki magát. De hogyan lett azzá? Miért pont pünkösdkor kerül rá sor? Hogyan lett egy ízig-vérig katolikus és székely ünnepből az összmagyarság ünnepe? Mi az a vonzerő, ami felekezettől függetlenül idevonz minden magyarul beszélő embert, keresztényt és nem keresztényt, hívőt és nem hívőt? Mi a búcsú jövője? Nem fenyegeti-e az átpolitizálódás vagy kommercializálódás veszélye? Meg tud-e maradni olyannak, amilyen? Hogyan fér meg egymás mellett nemzeti érzület és vallásos hevület? Meddig állhat fenn egy ország, egy nemzet közösen vallott hit és vallás nélkül? Mi az igazság Babba Mária kapcsán? Beszélgetés Mohay Tamás néprajzkutatóval, A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás: történet, eredet, hagyomány című könyv szerzőjével.

Mai összeállításunkban először Mesterségem címere című műsorunkat hallják, melyben Györgyi Anna Jászai Mari díjas színművésznővel beszélget életéről és szakmája szeretetéről a szerkesztő, Farkas Erzsébet. Ezután Cseperedő című műsorunk következik, melyben egy gyöngyösön élő, autista gyermeket nevelő család, az Ágerjó család mindennapjaiba nyerünk betekintést. Szerkesztő: Berecz Renáta Végül a Nap imája hangzik el. Műsorvezető: Tikovits Ernő Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett

Bemutatjuk a Moiras Records újdonságát. A klasszikus LP, vagyis nagylemez a Magyar Filharmóniai Társaság Zenekarának különleges koncertfelvételét tartalmazza. 33 év szünet után először jelenik meg Magyarországon Komolyzenei album nagylemezen.

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Dalok az Isten-keresésről, a fájdalomról, a boldog pillanatokról. Takács Antal zeneszerző és előadóművész a nagysikerű misekompozíció bemutatóját követően ezúttal egy önálló szerzői est keretén belül ad válogatást a mintegy 30 éves zenei pályafutásának dalaiból június 13-án, pénteken este 7 órakor a Hagyományok Házában. Az Üzenet a múltból című koncerten vers- és imádság-megzenésítések egyaránt helyet kapnak, melyek a keresztény könnyűzene újszerű megközelítését szolgálják. A különleges projektben közreműködik Bazsinka Ivett fagottművész, énekes is, aki Takács Antallal közösen látogatott el rádiónk stúdiójába. Őket kérdezte Szentimrei Kristóf. További információ és jegyvásárlás az ambo.hu weboldalon, a KONCERT menüpontban. Tárggyá lett imák. Újrahasznosított anyagokból készült szakrális tárgyak, valamint az avantgárd festőművész nagyapa előkerült képe is látható Rainer Péter építész-belsőépítész kiállításán a Barabás-villában. A Munkaimák – Trianon és Gadányi Jenő emlékére című tárlat megnyitóján Zsoldos Szilvia járt. Elsőként a kiállítást megnyitó Jakab Csaba építész-belsőépítészt hallják, majd Rainer Péter, Ferenczy Noémi- és Reitter Ferenc-díjas építésszel beszélgetünk. A kiállítás június 28-ig látogatható hétfőtől csütörtökig Budapest XII. kerületében, a Városmajor utca 44. szám alatt. Shakespeare minden időkre – a kötet címe alapján azt hihetnénk, hogy unalmas szakkönyvről van szó, amely a Shakespeare-univerzum bemutatását és elemzését a nemzetközi és magyar tudomány legfrissebb eredményei alapján mutatja be. Ám Pikli Natália ennél ravaszabb módon csalja magával az olvasót a régóta velünk élő szerző világába. Felhasználja a legismertebb sci-fik hőseit, gyerekkorunk mesefiguráit, vagy éppen az elmúlt évek népszerű kosztümös sorozatait, hogy megismerjük a drámaírót, az embert és szerzőt, valamint természetesen a műveket. Pikli Natáliával a könyvbemutató után Fazekas Gyöngyvér beszélgetett. zenei szerkesztő: Varga Ramona kép: Rainer Péter kiállítás, Barabás-villa

Három vendég, három különböző korosztályból. A világháborús éveket is megélő Veteránoktól a lázadó X-eseken át a legfiatalabbakat képviselő Alfa generációig számos korcsoportot foglal egybe mai társadalmunk, a különböző generációk véleményét pedig olyan témákban igyekszünk összevetni, amelyek bármely korosztály számára érdekesek lehetnek. Mai beszélgetőtársaimmal a Balatonról és a balatoni nyaralásokról lesz szó, hogy ki miképpen kötődik a „Magyar Tengerhez”, és hogy kinek mennyire változott meg a vele való kapcsolata. - a Baby Boomerek korosztályát Szirtes Katalin képviseli; - az X-generáció nevében kollégám, Csuth Judit szólal meg; - az Y-generációtól pedig Barabás Benedeket hallhatják.

„Hozhatunk bármilyen áldozatot, közel sem lesz olyan, mint amit Krisztus hozott értünk, hogy meghalt a kereszten. Durva belegondolnom még mindig, hogy ez mekkora áldozat! Ehhez felérni, nagyon nagy kihívás és valószínű, hogy lehetetlen, de célkitűzésnek elég jó. Carlo Acutis, mert valamit tenni Jézusért. Valami szokatlant. Weboldalt hozott létre a csodáknak úgy, hogy autodidakta módon tanult meg programozni. Kis lépésenként haladt, Istennel kettesben. Ebben van a titok. Amellett, hogy úgy élt, mint sokan közülünk, meg volt benne az a plusz, hogy Igen-t tudott mondani Istenre. Úgy volt vele, hogy: Isten azt akarja, hogy tegyek valamit a világért? Hát, akkor teszek valamit a világért. És tett valamit a világért.” A nagykorúság küszöbén álló két fiatal Kiss-Cziráki Attila és Tóth Misi gondolatait ismerhetik meg.

Új sorozatot indítunk A lélek titkaiban. Az örömteli szentgyónás titkába avat be Tegzes Katalin segítő nővér. Kató nővér hivatásának több mint tíz éve része a gyászpasztoráció, a veszteséggel élők kísérése. Eredetileg orvos szeretett volna lenni. Tíz évig dolgozott az onkológiai intézetben aneszteziológus asszisztensként. Tudatosan választotta ezt a foglalkozást, tisztában volt azzal, hogy az ott ápolt betegek életük sajátos időszakát élik, szembe kell nézniük a halállal is. Az onkológiai intézetben eltöltött idő alatt szoros kapcsolatba került a hospice-szal. Később szakoktatóként készítette fel az idősek otthonában dolgozó ápolónőket. Ahogy fogalmaz: ”Napjainkban a halál az emberek számára azért válik tabuvá, mert nem mernek beszélni róla, vagy nincs, akivel beszéljenek erről.” És tabunak számít sokak szemében a gyónás is. Műsorunkban szeretnénk megvilágítani, hogy a szentgyónás csodálatos lehetőség a hívő katolikus ember számára. Beszélgetésünk alapjául Szentmártoni Mihály jezsuita szerzetes által írt könyvet lapozzuk fel, melynek címe: Az örömteli szentgyónás titka. Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

Farkas Eszter, a HAPPY SKILL alapító-tulajdonosa kamaszokkal foglalkozik. A Kamaszok című film kapcsán beszélgetünk a kihívásokról szülőnek , kamasznak egyaránt. A képen: Farkas Eszter (Facebook)

Hangmérnök: Biksza Levente Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

„Hozhatunk bármilyen áldozatot, közel sem lesz olyan, mint amit Krisztus hozott értünk, hogy meghalt a kereszten. Durva belegondolnom még mindig, hogy ez mekkora áldozat! Ehhez felérni, nagyon nagy kihívás és valószínű, hogy lehetetlen, de célkitűzésnek elég jó. Carlo Acutis, mert valamit tenni Jézusért. Valami szokatlant. Weboldalt hozott létre a csodáknak úgy, hogy autodidakta módon tanult meg programozni. Kis lépésenként haladt, Istennel kettesben. Ebben van a titok. Amellett, hogy úgy élt, mint sokan közülünk, meg volt benne az a plusz, hogy Igen-t tudott mondani Istenre. Úgy volt vele, hogy: Isten azt akarja, hogy tegyek valamit a világért? Hát, akkor teszek valamit a világért. És tett valamit a világért.” A nagykorúság küszöbén álló két fiatal Kiss-Cziráki Attila és Tóth Misi gondolatait ismerhetik meg.

Új sorozatot indítunk A lélek titkaiban. Az örömteli szentgyónás titkába avat be Tegzes Katalin segítő nővér. Kató nővér hivatásának több mint tíz éve része a gyászpasztoráció, a veszteséggel élők kísérése. Eredetileg orvos szeretett volna lenni. Tíz évig dolgozott az onkológiai intézetben aneszteziológus asszisztensként. Tudatosan választotta ezt a foglalkozást, tisztában volt azzal, hogy az ott ápolt betegek életük sajátos időszakát élik, szembe kell nézniük a halállal is. Az onkológiai intézetben eltöltött idő alatt szoros kapcsolatba került a hospice-szal. Később szakoktatóként készítette fel az idősek otthonában dolgozó ápolónőket. Ahogy fogalmaz: ”Napjainkban a halál az emberek számára azért válik tabuvá, mert nem mernek beszélni róla, vagy nincs, akivel beszéljenek erről.” És tabunak számít sokak szemében a gyónás is. Műsorunkban szeretnénk megvilágítani, hogy a szentgyónás csodálatos lehetőség a hívő katolikus ember számára. Beszélgetésünk alapjául Szentmártoni Mihály jezsuita szerzetes által írt könyvet lapozzuk fel, melynek címe: Az örömteli szentgyónás titka. Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

Farkas Eszter, a HAPPY SKILL alapító-tulajdonosa kamaszokkal foglalkozik. A Kamaszok című film kapcsán beszélgetünk a kihívásokról szülőnek , kamasznak egyaránt. A képen: Farkas Eszter (Facebook)