Műsorújság

A Fekete Sas Patika 1971-ben szűnt meg gyógyszertárként működni. 1975-ben, az épület és a berendezés szakszerű restaurálását követően, már múzeumként nyitotta meg ajtaját a közönség előtt. Akkoriban talán kevesen gondolták, hogy mekkora jelentősége lesz ennek az „újranyitásnak”, mára azonban világosan látszik, hogy a Fekete Sas Patikamúzeum Székesfehérvár Belvárosámak egyik leglátogatottabb kiállítóhelyeként a város ikonikus kulturális öröksége lett. Évente több mint 10 ezer látogató fordul meg a Patikamúzeumban. Ez annak a szakmai munkának is köszönhető, amelyet Krizsány Anna muzeológus végez a közönségkapcsolatok fejlesztése terén, megszólítva minden korosztályt izgalmas nem mindennapi, programokkal. A patika ablakában lévő növénysimogatótól kezdve a különböző gyógynövényekről szóló előadásokon át a gyermekfoglalkozásokig. Érdekfeszítő előadásokat tart többek között a jezsuita patika berendezésének történetéről, a jezsuita gyógyítás módszereiről, egyáltalán a patikus szakma jelentős múltjáról, a gyógyszerészeti muzeológia magyarországi aranykoráról.

„Egy szép négyszegű fegyveres sereggel ereszkedék a hegy alá és megkezdé hátul a törököket nagy trombitaszóval, dobveréssel és nagy kiáltással; és nagy feneséggel reájok rohana”- Kinizsi Pálról szól az elhangzott leírás. Mátyás király diadalmas hadvezére a legendák szerint molnárlegényként kezdte, aki erejét is bizonyítva egy malomkövön kínált innivalót uralkodójának, egy más változat szerint leendő apósának. Történelmi tény ugyanakkor, hogy nemcsak kitűnő hadseregszervező volt, hanem igazi reneszánsz vezetőként mindent megtett birtoka gazdasági és kulturális fejlesztéséért. Bizonyítja ezt például a Budáról Itáliába vezető út mentén fekvő egykori vára, valamint maga Nagyvázsony is. Sok történelmi tragédia olyan máig fájó sebeket okozott, hogy néha beszélni is nehéz róla. A múlt egy idehaza szinte teljesen ismeretlen fejezetét tárja fel egy nemrégiben megjelent könyv. Borítóján egy mondat foglalja össze a tartalmát: Ukránok, lengyelek és magyarok – népirtás, menekülés, segítségnyújtás. A kötet címe: Lenvirágok a véres mezőkön – szimbolikus. A júliusban nagyon rövid ideig nyíló kék szirmok – Volhínia egykori díszei – az 1940-es években, a II. világháború idején lezajlott vérengzés áldozatait, a megszakított életeket jelképezik. Nyáron talán több idő jut az olvasásra is. Levehető például a polcról a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó gondozásában 2 éve megjelent kötet. A korabeli kritikák két fontos dolgot emeltek ki a könyvről: egyrészt, hogy Shakespeare összes szonettjének legszöveghűbb magyar fordításáról van szó; a másik, hogy a jegyzetapparátus kitűnően értelmezi a XVI. század végén született költemények keletkezéstörténetét, jelentésrétegeit, összefüggésrendszerét.

Mai vendégünk sok évtizedes tapasztalattal rendelkezik a neveléstudományok terén, és elkötelezetten kutatja az érzelmi intelligencia fejlesztésének lehetőségeit a mindennapi életben. Emellett a Schönstatt mozgalom aktív tagjaként nagy figyelmet szentel a hit és a családi nevelés összefonódásának. Az organikus pedagógia hazai képviselőjeként széles körben tart előadásokat az országban.

Összeállításunkat A nap imájával zárjuk. Munkatársak: Farkas Erzsébet, Somosvári Eszter Anna, Bartók Beáta, Berecz Renáta

Én vagyok az igazi szőlőtő, s Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt, lemetsz rólam, azt pedig, amely terem, megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok hát bennem, s akkor én is bennetek maradok. Amint a szőlővessző nem teremhet maga, csak ha a szőlőtőn marad, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, ha elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elég. Ha bennem maradtok, és tanításom is bennetek marad, akkor bármit akartok, kérjetek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek.

A két kassai magyar iskola – a Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola, illetve a Szakkay József Szakközépiskola – felmerült összevonása körül kialakult feszült helyzet és bizonytalanság, az elmúlt félévben azt idézte elő, hogy a magyar óvodák 43 végzős gyermeke közül, csak 14 írattak magyar iskolába, de közülük is csak 12-en kezdik meg az iskolát szeptemberben. Ehhez hasonló alacsony számú magyar iskolakezdőre az elmúlt években nem volt példa a városban. Az előző 10-15 évben a stabilitás, illetve a növekedés jellemezte a kassai magyar iskolakezdők számát. Tavaly rekordszámú 36 kisdiák lépett Kassán magyar iskolába. A Rákóczi Szövetség a kialakult helyzetre reagálva, meghívta a két kassai magyar óvodába – Zsizska utcai Magyar Tanítási Nyelvű Óvoda, Fénysugár Kassai Református Óvoda – járó gyermekeket szüleikkel együtt egy közösségépítő hétvégére a sátoraljaújhelyi Rákóczi Táborba.

Spányi Antal megyés püspök minden évben közös imádságra hívja az egyházmegye papságát, a szerzeteseket, a fiatalokat, a családokat és a Prohászka Imaszövetség tagjait Bodajkra, a Mindenkor Segítő Szűz Mária Kegyhelyére, hogy együtt fohászkodjanak új papi és szerzetesi hivatásokért. A pakokért mondott imáról a főpásztort, Bolla Júlia hitoktatót és Szpisják Péter Pál kapucinus szerzetest, Berta Kata kérdezte.

Tanév végi értékelésen tekintették át Szegeden, a Keresztény Roma Szakkollégium munkáját, egyben előre tekintve kitűzték a következő évi célokat is. Köllő Sándor, a Fogadalmi Templom káplánjának szervezésében a Szeged-Csanádi Egyházmegyéből 40 fiatal készül Rómába, a jövő héten megrendezésre kerülő Jubileumi Ifjúsági Találkozóra.

A két kassai magyar iskola – a Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola, illetve a Szakkay József Szakközépiskola – felmerült összevonása körül kialakult feszült helyzet és bizonytalanság, az elmúlt félévben azt idézte elő, hogy a magyar óvodák 43 végzős gyermeke közül, csak 14 írattak magyar iskolába, de közülük is csak 12-en kezdik meg az iskolát szeptemberben. Ehhez hasonló alacsony számú magyar iskolakezdőre az elmúlt években nem volt példa a városban. Az előző 10-15 évben a stabilitás, illetve a növekedés jellemezte a kassai magyar iskolakezdők számát. Tavaly rekordszámú 36 kisdiák lépett Kassán magyar iskolába. A Rákóczi Szövetség a kialakult helyzetre reagálva, meghívta a két kassai magyar óvodába – Zsizska utcai Magyar Tanítási Nyelvű Óvoda, Fénysugár Kassai Református Óvoda – járó gyermekeket szüleikkel együtt egy közösségépítő hétvégére a sátoraljaújhelyi Rákóczi Táborba.

Hangmérnök: Liszkai Károly, Horváth János és Urbán Péter Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Bognár Mónika

Én vagyok az igazi szőlőtő, s Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt, lemetsz rólam, azt pedig, amely terem, megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok hát bennem, s akkor én is bennetek maradok. Amint a szőlővessző nem teremhet maga, csak ha a szőlőtőn marad, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, ha elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elég. Ha bennem maradtok, és tanításom is bennetek marad, akkor bármit akartok, kérjetek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek.

Itt élünk - A vidék hangja: Nagykörű, Sarud, Mezőkövesd - Nagykörűn Balog Péterrel a Tisza-gáton és a hullámtérben beszélgetünk a tájgazdálkodásról és az ártéri gazdálkodásról; - Sarudon a Tisza-tónál a Tókerülő futás részvetőit és a segítőket szólítottuk meg. - Danyi Lőrinc Róberttel, a 100 tagú cigányzenekar elnökével Mezőkövesden találkoztunk, aki hetvened magával lépett fel a városnapi rendezvényen. Munkatársak: Papp Péter, Bartók Beáta, Tompos Péter, Kovács Krisztina, Molnár András

Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata

Svábhegyi Tündérkert – Jókai és a Hegyvidék címmel kiállítás nyílt Budán, a zugligeti Lóvasút Kulturális Központban a nagy író születésének 200. évfordulója alkalmából. A helyszínen Földváry Gergely helytörténésszel Szerdahelyi Csongor beszélget. A balatoni nyár kulturális eseményeinek megkerülhetetlen fóruma a Kultkikötő, amely befogadó színházként négy városban számos programmal várja az érdeklődőket hazánk népszerű nyaralási helyszínein. Balatonföldvár, Alsóörs, Balatonboglár és Balatonszárszó színpadán várják az előadások a közönséget: a színház mellett koncertek, pódiumbeszélgetés, gyermekdarabok, monodrámák, képzőművészeti kiállítás, és építészeti séták vannak a programok között. Az idén 20 éves jubileumot ünneplő Kultkikötő operatív igazgatójával, Szabó Tamást Tóth Zsófia kérdezi Balatonföldváron.

Beszélgetőtársak: Szikora József, rádiónk Táncsics Mihály-díjas főszerkesztője és Szakács Tibor, az Újszínház színművésze

Az Eucharisztia tiszteletének története az Egyházban. Miképp bontakozott liturgiává a keresztény életben az Eucharisztia kultusza, mikor és hogyan alakult a liturgia? Dr Gárdonyi Máté egyháztörténésszel tanszékvezető egyetemi tanárral beszélgetünk. (Fotó: PPKE.)

Hangmérnök: Liszkai Károly, Horváth János és Urbán Péter Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Bognár Mónika

Én vagyok az igazi szőlőtő, s Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt, lemetsz rólam, azt pedig, amely terem, megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok hát bennem, s akkor én is bennetek maradok. Amint a szőlővessző nem teremhet maga, csak ha a szőlőtőn marad, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, ha elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elég. Ha bennem maradtok, és tanításom is bennetek marad, akkor bármit akartok, kérjetek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek.

Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata

Az Eucharisztia tiszteletének története az Egyházban. Miképp bontakozott liturgiává a keresztény életben az Eucharisztia kultusza, mikor és hogyan alakult a liturgia? Dr Gárdonyi Máté egyháztörténésszel tanszékvezető egyetemi tanárral beszélgetünk. (Fotó: PPKE.)