Műsorújság

2025-ben már tizenkilencedik alkalommal kerül megrendezésre az Ars Sacra Fesztivál, amely a szakrális művészet sokszínűségét felmutató országos - és mára már határokon átívelő - kulturális eseménysorozattá nőtte ki magát. A rendezvény célja, hogy a művészet és a közösségi élmény erejével szólítsa meg a mai kor emberét, hogy hidat építsen múlt és jelen, ember és transzcendens, hívő és kereső között. A programok ingyenesen látogathatók, minden érdeklődőt szeretettel várnak! Operettsorozatunk következő részében Ungvári Judit ezúttal Kocsis Dénessel, a Budapesti Operettszínház művészével beszélget. A közelgő évad ugyanúgy szóba kerül, mint a legújabb szerepek, illetve a jövőbeli tervek is, de az is kiderül, hogy a színész miért vált rendszeres látogatóvá egy boksz edzőteremben. Mi volt a vámszedőház? A Dunán való átkelésért 1703-tó a városok, Pest és Buda vámot szedhettek. Ezt a vámot 1849-től a Lánchídtársaság szedte, majd 1870-től az állam. A vámot a hidakon a vámszedőházakban kellett kifizetni (a tömegközlekedés, omnibuszok, lóvasutak, villamosok, bérkocsik átalányt fizettek), erre épült a Szabadság híd e vámszedőháza is. Az 1918 előtti budapesti közúti hidak mindegyikéhez épült vámszedőház, ez a kettő élte túl a II. világháborút. A Szabadság híd vámszedőháza a híddal együtt 1896-ban épült, és nemcsak vámot szedtek itt, de a hídfenntartás egyéb feladataira is használták. A Közlekedési Múzeum 2000-ben rendezett be első alkalommal itt budapesti hídtörténeti kiállítást, amelyet több alkalommal is felújított, azonban a most felfrissített kiállítás állandó nyitvatartással várja a látogatókat. A Közlekedési Múzeum kiállításán Zsoldos Szilva járt.

A Vitézi Rendről szinte mindenkinek eszébe jut valami. Akkor most következzen egy idézet: „létrejötte és működése tele van ellentmondással. Megalapították, de volt, aki vitatta jogszerűségét; a háború kiemelt hőseit gyűjtötte egybe, de voltak hadviseltek, akik kimaradtak; anyagi biztonságot nyújtott tagjainak, de volt, akinek a munkanélküliséggel kellett szembenéznie; a végsőkig hűek maradtak Horthyhoz, de voltak, akik felesküdtek Szálasira; feloszlatták, de ez jogilag bizonytalan lépésekhez vezetett... Ennek ellenére vagy talán éppen ezért mégis a XX. századi magyar történelem egy legfontosabb szervezetének tekinthetjük.” A „Vérrel, vassal, ekével, karddal” című könyv három kötetben mutatja be a Vitézi Rend szervezetét, valamint tárgyi és szellemi kultúráját. A szerzővel Facsar Mihály történésszel beszélgettem.

Szabad egy táncra? Mai összeállításunkban tangókat hallanak különbözős stílusban.

Szerzetesek félórája Dr. Deák Viktória Hedvig domonkos szerzetes a szerzetesi hivatások történetét vázolja fel. Megmaradni Marosi István görögkatolikus lelkésszel és feleségével, Marosi Anitával beszélgetünk a kárpátaljai magyarság összetartásáról és a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium jelenéról. Munkatársak: Papp Ildikó, Grunda János, Túri Sarolta, Tikovits Ernő

Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásaikat és kimentek a vőlegény elé. Öt közülük ostoba volt, öt pedig okos. Az ostobák ugyanis, amikor fölvették lámpásaikat, nem vettek magukhoz olajat. Az okosak viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben. Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak. Éjfélkor aztán kiáltás támadt: ,,Itt a vőlegény, gyertek ki elébe!'' Ekkor a szüzek mindnyájan fölkeltek és rendbehozták lámpásaikat. Az ostobák ekkor így szóltak az okosakhoz: ,,Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialszanak.'' Az okosak ezt válaszolták: ,,Nehogy ne legyen elég se nekünk, se nektek, menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak.'' Amíg azok elmentek vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Az ajtót bezárták. Később megjött a többi szűz is. Azt mondták: ,,Uram, uram! Nyiss ki nekünk!'' De ő így válaszolt: ,,Bizony, mondom nektek: nem ismerlek titeket.,, Legyetek tehát éberek, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát.

Váltófészket használ, többet is, vajon miért? Hány éves volt a legidősebb "magyar" parlagi sas, és hogyan ártott meg neki a civilizáció? Orbán Zoltánnal, az MME szóvivőjével folytatjuk a beszélgetést.

Donald Trump amerikai elnök vámpolitikája aláássa a negyed százada erősödő amerikai–indiai kapcsolatokat, és a politikai bizalom megromlása Újdelhi és Washington között kedvez Pekingnek. Vang Ji kínai külügyminiszter és indiai partnere, Szubrahmanjam Dzsajsankar július óta már harmadszor egyeztetett Delhiben, ahol fogadta őt Narendra Modi kormányfő is. Kína és India a BRICS alapító tagja, és a csoport tagjai közösen lépnek majd fel az amerikai vámok ellen. Kína ugyanis tőke- és technológiai forrásként kritikus fontosságú ellensúlyt nyújt Indiának és a többi fejlődő országnak a „Trump okozta felfordulásban”, írta a közelmúltban a Times of India. Donald Trump amerikai elnök Indiát összesen 50, Kínát egyelőre 30 százalékos vámtarifával sújtotta. Kína és India közeledéséről, az amerikai vámháború miatt erősödő kínai–indiai kapcsolatról és a BRICS-országok előretöréséről dr. Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

- 40 hektáros park, kastély, tó, és néhány történet mely az építtető nagymágocsi Károlyi családhoz köthető. - az uradalomban egykor rendkívül magas szintű mintagazdaság működött, melynek egyik jószágkormányzója Szendrey Júlia édesapja Szendrey Ignác volt. - egy polihisztor pap, aki a lelki gondozás mellett megalapította a falu helytörténeti gyűjteményét is. Messzelátónkban ellátogatunk a nagymágocsi Károlyi kastélyba és parkjába; megcsodáljuk a főúri épület mögött kialakított tórendszert; beszélgetünk a horgász lehetőségekről, versenyekről; szó lesz a Szent Alajos templomról; majd utunkat Felicián atya gyűjteményben zárjuk.

Váltófészket használ, többet is, vajon miért? Hány éves volt a legidősebb "magyar" parlagi sas, és hogyan ártott meg neki a civilizáció? Orbán Zoltánnal, az MME szóvivőjével folytatjuk a beszélgetést.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa Rendező: Varga Andrea ------------------------------ 2.) Az egér farkincája Felolvassa: Zsurzs Kati Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: E. Román Kata

4. rész Milyen megújult struktúrában működnek a békéltető testületek? Miben különbözik a békéltetés a bírósági eljárástól? Ki fordulhat békéltető testülethez és mely ügyekben illetékes az ilyen testület? Mi a kereskedelmi- és iparkamarák szerepe a békéltetésben? Többek között e kérdésekre válaszol a műsorban Csákiné dr. Gyuris Krisztina fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős helyettes államtitkár.

Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásaikat és kimentek a vőlegény elé. Öt közülük ostoba volt, öt pedig okos. Az ostobák ugyanis, amikor fölvették lámpásaikat, nem vettek magukhoz olajat. Az okosak viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben. Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak. Éjfélkor aztán kiáltás támadt: ,,Itt a vőlegény, gyertek ki elébe!'' Ekkor a szüzek mindnyájan fölkeltek és rendbehozták lámpásaikat. Az ostobák ekkor így szóltak az okosakhoz: ,,Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialszanak.'' Az okosak ezt válaszolták: ,,Nehogy ne legyen elég se nekünk, se nektek, menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak.'' Amíg azok elmentek vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Az ajtót bezárták. Később megjött a többi szűz is. Azt mondták: ,,Uram, uram! Nyiss ki nekünk!'' De ő így válaszolt: ,,Bizony, mondom nektek: nem ismerlek titeket.,, Legyetek tehát éberek, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát.

Mai műsorunk elején a szeptember 1- jei iskolakezdésről, közlekedésbiztonságról, tiltott nikotintartalmú szerekről és az online világ veszélyeiről beszélgetünk Újházi Zsuzsanna rendőr főtörzsőrmesterrel. Majd a Bükki Fiatalok Természetjáró Egyesülete elnöke, Boronkai József lesz a vendégünk, akit nyári táborokról, szervezett túrákról, írott és íratlan szabályokról kérdez a szerkesztő: Molnár András. Munkatársak: Molnár András, Túri Sarolta, Berecz Renáta, Fehér József, Bartók Beáta

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Szerkesztő-rendező: Tar Éva

Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Izgalmas programmal érkezik a filmrajongók kedvenc miskolci ünnepe szeptember elején. Szeptember 5. és 13. között, immár 21. alkalommal telnek meg a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál termei, ahol a magyar filmrajongók idén is megtekinthetik az év legjobban várt és legnagyobb szakmai sikert elért filmjeit. Vendégünk Bíró Tibor fesztiváligazgató. Fotó: CINE-MIS NONPROFIT KFT.

A Családbarát Magyarország Központ 2025-ben első alkalommal hirdeti meg a Generációk Találkozása díj pályázatait. Bartos Andreával, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetőjével beszélgetünk. (Fotó: CsMK)

W. Barna Erika kézíráskutató, grafológus szakértővel "A sorssal nem lehet tréfálni"- Csontváry Kosztka Tivadar személyiségéről írásai és kézírása alapján című könyve kapcsán beszélgettünk. "Csontváry kézírásának lüktetése, vonalmintázata a színek izzásával mély összefüggésben áll. Fel tudott emelkedni, bevonódni a világnak abba a dimenziójába, ahol a színek, rezgések és energiák által fejeződik ki a létezés...Csontváry figyelmeztetése elgondolkodtató: "Nézni nézhet mindenki, de látni csak az láthat, akit az Isteni gondviselés ezzel a képességgel különösen megoldott." Csontváry géniuszként a teljességet kereste: a világ az emberrel, az emberben élő tevékeny szellemmel és lélekkel együtt lehet csak teljes."- részlet a könyv utószavából. (fotók: www.wbarnaerika.hu)

Egy hely, egy kápolna, ahol szentek, császárok és királyok imádkoztak egykor, majd ez az épület a török hódoltság után egyszerűen eltűnt. Ennek az ősi kápolnának csak az emlékezete élt Veszprémben, a magyar kereszténység bölcsőjében, hogy ez az a hely, ahol Szent Imre szüzességi fogadalmat tett. Egészen az 1950-es évekig kellett várni ahhoz, hogy egy földszinti ablakon kiugró kollégista alatt beszakadjon a föld, és egy üreg mélyén láthatóvá váljanak a Szent György kápolna falai. Azóta tart a nyomozás, régészek, történészek göngyölítik fel a magyar kereszténység egyik legtalányosabb műemlékének titkait. A legelső, kör alaprajzú rotonda – a falak elhelyezkedéséből kiderült – régebbi, mint a Szent István korából származó, 11. századi Szent Mihály főszékesegyház. A későbbi, nyolcszögletű változat már azonos tájolású a székesegyházzal. A gótika megint épít, a saját stílusában. A török és a német zsoldosok rombolnak, a barokk kor ráépít. 2025-ben pedig a veszprémi várnegyed hatalmas és méltó építkezései sorában ott van a Szent György kápolna megnyitása, amely immár újra keresztelőkápolna, a főszékesegyházzal liturgikus egységben. A műemlék bemutatásán túl tehát egyfajta spirituális rekonstrukció is létrejött Veszprémben. A kápolnában az Árpád-kor és a mai világunk között élő lelki kapcsolatot teremt két szent életű ember emlékezete. Dr. Nagy Veronikával, a Boldog Gizella főegyházmegyei gyűjtemény igazgatójával és Vörös Tamás főegyházmegyei főépítésszel jártuk végig ennek az építészeti és lelki megújításnak az állomásait. Képek: Visy László

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa Rendező: Varga Andrea ------------------------------ 2.) Az egér farkincája Felolvassa: Zsurzs Kati Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: E. Román Kata

Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásaikat és kimentek a vőlegény elé. Öt közülük ostoba volt, öt pedig okos. Az ostobák ugyanis, amikor fölvették lámpásaikat, nem vettek magukhoz olajat. Az okosak viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben. Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak. Éjfélkor aztán kiáltás támadt: ,,Itt a vőlegény, gyertek ki elébe!'' Ekkor a szüzek mindnyájan fölkeltek és rendbehozták lámpásaikat. Az ostobák ekkor így szóltak az okosakhoz: ,,Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialszanak.'' Az okosak ezt válaszolták: ,,Nehogy ne legyen elég se nekünk, se nektek, menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak.'' Amíg azok elmentek vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Az ajtót bezárták. Később megjött a többi szűz is. Azt mondták: ,,Uram, uram! Nyiss ki nekünk!'' De ő így válaszolt: ,,Bizony, mondom nektek: nem ismerlek titeket.,, Legyetek tehát éberek, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Szerkesztő-rendező: Tar Éva

A Családbarát Magyarország Központ 2025-ben első alkalommal hirdeti meg a Generációk Találkozása díj pályázatait. Bartos Andreával, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetőjével beszélgetünk. (Fotó: CsMK)

W. Barna Erika kézíráskutató, grafológus szakértővel "A sorssal nem lehet tréfálni"- Csontváry Kosztka Tivadar személyiségéről írásai és kézírása alapján című könyve kapcsán beszélgettünk. "Csontváry kézírásának lüktetése, vonalmintázata a színek izzásával mély összefüggésben áll. Fel tudott emelkedni, bevonódni a világnak abba a dimenziójába, ahol a színek, rezgések és energiák által fejeződik ki a létezés...Csontváry figyelmeztetése elgondolkodtató: "Nézni nézhet mindenki, de látni csak az láthat, akit az Isteni gondviselés ezzel a képességgel különösen megoldott." Csontváry géniuszként a teljességet kereste: a világ az emberrel, az emberben élő tevékeny szellemmel és lélekkel együtt lehet csak teljes."- részlet a könyv utószavából. (fotók: www.wbarnaerika.hu)

Egy hely, egy kápolna, ahol szentek, császárok és királyok imádkoztak egykor, majd ez az épület a török hódoltság után egyszerűen eltűnt. Ennek az ősi kápolnának csak az emlékezete élt Veszprémben, a magyar kereszténység bölcsőjében, hogy ez az a hely, ahol Szent Imre szüzességi fogadalmat tett. Egészen az 1950-es évekig kellett várni ahhoz, hogy egy földszinti ablakon kiugró kollégista alatt beszakadjon a föld, és egy üreg mélyén láthatóvá váljanak a Szent György kápolna falai. Azóta tart a nyomozás, régészek, történészek göngyölítik fel a magyar kereszténység egyik legtalányosabb műemlékének titkait. A legelső, kör alaprajzú rotonda – a falak elhelyezkedéséből kiderült – régebbi, mint a Szent István korából származó, 11. századi Szent Mihály főszékesegyház. A későbbi, nyolcszögletű változat már azonos tájolású a székesegyházzal. A gótika megint épít, a saját stílusában. A török és a német zsoldosok rombolnak, a barokk kor ráépít. 2025-ben pedig a veszprémi várnegyed hatalmas és méltó építkezései sorában ott van a Szent György kápolna megnyitása, amely immár újra keresztelőkápolna, a főszékesegyházzal liturgikus egységben. A műemlék bemutatásán túl tehát egyfajta spirituális rekonstrukció is létrejött Veszprémben. A kápolnában az Árpád-kor és a mai világunk között élő lelki kapcsolatot teremt két szent életű ember emlékezete. Dr. Nagy Veronikával, a Boldog Gizella főegyházmegyei gyűjtemény igazgatójával és Vörös Tamás főegyházmegyei főépítésszel jártuk végig ennek az építészeti és lelki megújításnak az állomásait. Képek: Visy László