Műsorújság

Idén 75 éves Kardoskút. A Békés vármegye DK-i részén, Orosháza közelében található község korából adódóan csekély épített örökséget tudhat magáénak. Annál inkább vigyáz természeti kincseire, pl. a közelben található Fehér-tóra; büszke hagyományaira, köztük a bálokra és a helytörténeti gyűjteményre. Kardoskút a csendes feltöltődést kedvelők egyik célpontja. A község vezetése hangsúly fektet a lassú turizmus elősegítésére és az ez irányú kezdeményezések támogatására.

Az elmúlt hét legérdekesebb kulturális műsoraiból válogatunk.

A Közélet című műsor témái: - Megtéréséről és hivatásáról Molnár Sándor karizmatikus dicsőítő zenésszel beszélgetünk; - Hétköznapok Szentlelkéről Tóth Gábor füzéri plébános elmélkedik. Munkatársak: Sinkovits Andrea, Túri Sarolta, Berecz Renáta

Mikor pedig nagy tömeg gyűlt egybe, és a városokból özönlöttek hozzá, a következő példabeszédet mondta: ,,Kiment a magvető magot vetni. Amint vetett, az egyik mag az útfélre esett. Ezt azután eltaposták, és az ég madarai felszedegették. A másik sziklára esett. Ez kikelt, de aztán elszáradt, mert nem volt nedvessége. Egy másik a tövisek közé esett. A tövisek is felnőttek vele, és elfojtották. De más szemek a jó földbe estek. Kikeltek és százszoros termést hoztak.'' Amikor ezt elmondta, felkiáltott: ,,Akinek van füle a hallásra, hallja meg!'' Tanítványai később megkérdezték őt, hogy mit jelent ez a példabeszéd. Ő ezt mondta nekik: ,,Nektek adatott, hogy megismerjétek Isten országának titkait, másoknak csak példabeszédekben, hogy nézvén ne lássanak, és hallván ne értsenek [Iz 6,9]. Ez tehát a példabeszéd: A mag Isten igéje. Az útfélre hullott magok azok, akik hallgatják, de azután eljön az ördög, és kiveszi az igét szívükből, nehogy higgyenek és üdvözüljenek. A kősziklára hullott magok azok, akik, amikor hallják, örömmel fogadják az igét, de nincs gyökerük; egy ideig hisznek, a kísértés idején azonban elpártolnak. A tövisek közé hullott magok azok, akik hallgatják, de az élet gondjai, gazdagsága és gyönyörűségei később elfojtják bennük az igét, és gyümölcsöt nem teremnek. Amelyik pedig jó földbe esett, azokat jelenti, akik tiszta és jó szívvel hallgatják az igét, megtartják, és gyümölcsöt hoznak állhatatosan. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Kovács Balázzsal a váci székesegyház kántorával beszélgetünk a ma délután 3 órakor a székesegyház karzatán tartandó orgonabemutatóról. A váci Kattárs különleges programjára még ma is lehet regisztrálni a vacikattars.hu oldalon.

Hangmérnök: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A legújabb Piarista évkönyvről, majd két ugyancsak új piarista kiadványról halljuk Zsódi Viktor SchP piarista tartományfőnököt. Utóbbi két könyv egyike lelkigyakorlatvezetéshez, szervezéshez szolgál parktikus és lelki munícióval. Ezt A szív bőlcsessége címmel adta ki a Magyar Piarista Rendtartomány. Ugyancsak piarista szerkesztésben jelent meg az Isten fényében, emberközelben című munka, a piarista pasztoráció kihívásairól és reményeiről. E két munkáról is Zsódi Viktor piarista tartományfőnök beszél.

Az ősz első felében 260 háborúban érintett ukrán gyermek és kísérőik pihenhettek a Rákóczi Szövetség sátoraljaújhelyi táborában a Magyar állam támogatásával A Máltai Szeretetszolgálat testvérszervezetével, a Johannita Segítő Szolgálattal közösen az elmúlt időszakban már sokszor támogatta mind a Kárpátaljára érkező menekülteket ellátó intézményeket, mind pedig a helyi oktatási és szociális ellátó központokat. Több iskolát támogatott már közösen iskolapadokkal, óvodákat pedig matracokkal és más felszerelésekkel is. Ezúttal jótékonysági favágást szerveztek a Bereg-vidéki Balazséron és Makosjánosiban. Beregszászban a II. világháború előtt élénk kulturális élet folyt, amely jelentős részt a római katolikus egyház, a helyi ősi templomot övező épületekben zajlott. 1944-ben a szovjetek ezeket az épületeket elkobozták és már csak a szocialista és a kommunista eszméket lehetett dicsőíteni. Az igazi értékeket képviselő kulturális kezdeményezéseket elnyomták. A művészetkedvelő és hagyománytisztelő beregszásziak most úgy döntöttek, hogy ismét kulturális központot és közösségi teret hoznak létre a katolikus templom szomszédságában.

Szeptember 10-én volt a város hivatalos ünnepnapja. A múlt héten az 1967-es népszavazásra emlékeztek a helyiek, mert akkor fejezték ki hűségüket Nagy-Britanniához. "Gibraltar - Cradle of the history", magyarul: a történelem bölcsője. Ez a felirat fogadja a hat és fél négyzetkilométeres település határpontjánál a belépőt. A hivatalosan "brit tengerentúli terület" státuszú Gibraltárt 1704-óta birtokolják az angolok, korábban spanyol, arab, vizigót, bizánci és római fennhatóság alá is tartozott. Tehát jogos "kapufelirat", hiszen a világtörténelem jelentős szereplői uarlták a "Sziklát", ahogy sokan nevezik. Gibraltár ugyanis egy hatalmas, majmok-lakta kőtömb körüli néhány utca a Földközi-tengerben, amely azonban ellenőrzi a kijáratot az Atlanti-óceánra. Gibraltár szövevényes múltjáról és jelenéről Katona Csaba történész beszél.

Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka és III. Teofil jeruzsálemi görög ortodox pátriárka július 22-én Jeruzsálemben közös felhívásában „a háború lezárására, a foglyok szabadon bocsátására és a valódi gyógyulási folyamat elindítására szólított fel, amely visszaadja az életet és a méltóságot Gázának és az egész Szentföldnek”. Csütörtökön az Európai Bizottság újabb szankciócsomagot terjesztett elő Izrael ellen, amely Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter mellett Bezalel Szmotrics pénzügyminisztert, telepeseket, valamint a Hamászt érintené. Az Izraellel kötött társulási megállapodás egyes kereskedelmi fejezeteit is felfüggesztenék, ezzel az ország elveszítené a korábbi kedvezményes hozzáférést az uniós piachoz. A lépés az Izraelből származó teljes uniós import 37 százalékát érintené. Több tagállam – köztük Ausztria, Németország, Magyarország, Olaszország és Csehország – határozottan elutasította az Izrael elleni brüsszeli szankciós tervet. Dr. Somkuti Bálint hadtörténészt, biztonságpolitikai szakértőt kérdezi a szerkesztő, Udvarhelyi Erzsébet.

Mikor pedig nagy tömeg gyűlt egybe, és a városokból özönlöttek hozzá, a következő példabeszédet mondta: ,,Kiment a magvető magot vetni. Amint vetett, az egyik mag az útfélre esett. Ezt azután eltaposták, és az ég madarai felszedegették. A másik sziklára esett. Ez kikelt, de aztán elszáradt, mert nem volt nedvessége. Egy másik a tövisek közé esett. A tövisek is felnőttek vele, és elfojtották. De más szemek a jó földbe estek. Kikeltek és százszoros termést hoztak.'' Amikor ezt elmondta, felkiáltott: ,,Akinek van füle a hallásra, hallja meg!'' Tanítványai később megkérdezték őt, hogy mit jelent ez a példabeszéd. Ő ezt mondta nekik: ,,Nektek adatott, hogy megismerjétek Isten országának titkait, másoknak csak példabeszédekben, hogy nézvén ne lássanak, és hallván ne értsenek [Iz 6,9]. Ez tehát a példabeszéd: A mag Isten igéje. Az útfélre hullott magok azok, akik hallgatják, de azután eljön az ördög, és kiveszi az igét szívükből, nehogy higgyenek és üdvözüljenek. A kősziklára hullott magok azok, akik, amikor hallják, örömmel fogadják az igét, de nincs gyökerük; egy ideig hisznek, a kísértés idején azonban elpártolnak. A tövisek közé hullott magok azok, akik hallgatják, de az élet gondjai, gazdagsága és gyönyörűségei később elfojtják bennük az igét, és gyümölcsöt nem teremnek. Amelyik pedig jó földbe esett, azokat jelenti, akik tiszta és jó szívvel hallgatják az igét, megtartják, és gyümölcsöt hoznak állhatatosan. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Szószóló - A Pax et Bonum című barokk zenei lemezről Németh Pál fuvolaművész, karmesterrel beszélgetünk. A nemrég megjelent lemezen ferencesek zenéje hallható a XVII-XVIII századból. - Szent István Rádió és Televízió sikeres véradásáról is beszámolunk. A műsor második felében Az Isteni irgalmasság üzenete következik: Fausztina Kowalska nővér naplójából olvas fel egy újabb részletet Dér Gabriella színművésznő. Munkatársak: Bérczessy András, Somosvári Eszter Anna, Somogyi Márton, Szajkó Anita, Farkas Erzsébet

Ha egy magyartanár-díjas magyar tanár írásra adja a fejét az tulajdonképpen magától értetődőnek tűnik. Terdikné Takács Szilvia 1999 óta tanít abban a szakképző intézményben, amit mindenki csak úgy ismer, hogy a „Bókay”. A nagyközönség láthatta őt a televízióban, az Élő magyaróra műsorfolyamban. Van egy országos hírű oktatási weboldala - ezen kívül a Kazinczy-műhellyel és az Anyanyelvi Piknikkel járja a Kárpát-medencét. Most 24 kisesszéje jelent meg egy kötetben, a cím talán beszédes: „Bírod a lomot?”, de a műsorban ő maga magyarázza meg, miről is van szó. Hogy milyen alulnézetből az alul? Elárulja nekünk H. Tóth Tibor!

A műsort Laczó Zoltán Vince zenei szerkesztő és Sárospataki Zsuzsanna rendező készítette. Szerkesztő: Varga Andrea

Mai magazinunkban három, korábban már elhangzott összeállítást ajánlunk a figyelmükbe. Az egyik egy különleges labdarúgó-tornáról, a másik egy fél évszázados fiókkönyvtárról szól. Az első pedig arról tudósít, hogy hatalmas fejlesztések előtt állnak a hazai nemzeti parkok.

Hangmérnök: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Lezárult a Győri Egyházmegyei Zsinat. Veres András megyéspüspökkel beszélgetünk. Szó lesz a hétvégi egyházi rendezvényekről is. Charlie Kirk a konzervatív aktivista gyilkosság áldozata lett. A tragédia kapcsán Lesti Árpád politikai elemzővel beszélgetünk. Digitális Csúcstalálkozót rendezett Máltán egy európai digitális szervezet , valamint a Máltai Helyi Tanácsok Egyesülete . Ezen részt vett Baracsi Katalin internetjogász. Őt mondja el a részleteteket. A hivatalos klímavédelmi kötelezettségvállalások ellenére Új-Zéland ismét a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik. Erről számol be Petz Ernő, a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes tanára. A Generációk Találkozása Díjról Bartos Andrea, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője nyilatkozik. Szeptember 30-ig lehet küldeni a pályaműveket. Milyen ütőkártyát jelentenek Kína kezében a ritka földfémek a világhatalmi játszmában? Goreczky Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezzük.

Mikor pedig nagy tömeg gyűlt egybe, és a városokból özönlöttek hozzá, a következő példabeszédet mondta: ,,Kiment a magvető magot vetni. Amint vetett, az egyik mag az útfélre esett. Ezt azután eltaposták, és az ég madarai felszedegették. A másik sziklára esett. Ez kikelt, de aztán elszáradt, mert nem volt nedvessége. Egy másik a tövisek közé esett. A tövisek is felnőttek vele, és elfojtották. De más szemek a jó földbe estek. Kikeltek és százszoros termést hoztak.'' Amikor ezt elmondta, felkiáltott: ,,Akinek van füle a hallásra, hallja meg!'' Tanítványai később megkérdezték őt, hogy mit jelent ez a példabeszéd. Ő ezt mondta nekik: ,,Nektek adatott, hogy megismerjétek Isten országának titkait, másoknak csak példabeszédekben, hogy nézvén ne lássanak, és hallván ne értsenek [Iz 6,9]. Ez tehát a példabeszéd: A mag Isten igéje. Az útfélre hullott magok azok, akik hallgatják, de azután eljön az ördög, és kiveszi az igét szívükből, nehogy higgyenek és üdvözüljenek. A kősziklára hullott magok azok, akik, amikor hallják, örömmel fogadják az igét, de nincs gyökerük; egy ideig hisznek, a kísértés idején azonban elpártolnak. A tövisek közé hullott magok azok, akik hallgatják, de az élet gondjai, gazdagsága és gyönyörűségei később elfojtják bennük az igét, és gyümölcsöt nem teremnek. Amelyik pedig jó földbe esett, azokat jelenti, akik tiszta és jó szívvel hallgatják az igét, megtartják, és gyümölcsöt hoznak állhatatosan. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A műsort Laczó Zoltán Vince zenei szerkesztő és Sárospataki Zsuzsanna rendező készítette. Szerkesztő: Varga Andrea

Mai magazinunkban három, korábban már elhangzott összeállítást ajánlunk a figyelmükbe. Az egyik egy különleges labdarúgó-tornáról, a másik egy fél évszázados fiókkönyvtárról szól. Az első pedig arról tudósít, hogy hatalmas fejlesztések előtt állnak a hazai nemzeti parkok.