Műsorújság

950 év történelme egy séta során – amikor Vác belvárosa, épületek és köztéri alkotások mesélni kezdenek. A közelmúltban rendezett Katolikus Társadalmi Napok program részeként, szervezett várostörténeti sétákat is indítottak. Volt, amely során a felújított székesegyház és püspöki palota történetét, belső tereit, kevésbé ismert egységeit mutatták meg a látogatóknak. A Tragor Ignác Múzeum Vác 950 címmel szervezett várostörténeti barangolást, mely a legújabb időszaki kiállításuk mellett a Duna parti település jelentős épületeiről, emberekről, sorsokról, korszakokról szólt. Németh Ádám, az intézmény múzeumpedagógusa, közönségkapcsolati munkatársa kalauzol.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

"Vágyunk arra a lelkünk mélyén, zsigerileg, hogy megéljük, hogy mi nem kettészakadtak vagyunk, hanem mi egyek vagyunk." - Ez lehetne a mottója Csizmadia Attila dokumentumfilmjének, ami szeptember 18-án került a magyar mozikba. A Fesztiválország című alkotás kapcsán vendégünk a film egyik szereplője, Márta István Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Ezt követően Velence felé teszünk kitérőt, hiszen magyar tagja is volt a világ legrégebbi filmfesztiválján működő katolikus zsűrinek, Petrik András rendező, forgatókönyvíró, operatőr személyében. Őt a tapasztalatairól, élményeiről kérdezzük. Műsorunk végén Deák Kristóf Egykutya című, régóta várt új filmjéről beszélgetünk a rendezővel. Fotó: JUNO11 Pictures

Mai műsorunk vendége lesz Palik Zoltán az esély és részvétel közhaszú egyesület szakmai vezetője. Kiderül, milyen aktualitások vannak a civil körökben, a felajánlott adó 1%-ok Borsod vármegyei megoszlásáról és futó illetve várható pályázatokról is hallhat, aki verlünk tart. Adásunk végén pedig Juhász Andrással a Bibo Franchise Kft. alapítójával beszélgetünk a fenntartható gazdálkodásról és higiéniáról.

Ekkor mindnyájan elcsodálkoztak Isten nagyságán. Mivel mindannyian csodálkoztak azon, amit tett, ő így szólt tanítványaihoz: ,,Jegyezzétek meg jól ezeket a szavakat, mert az Emberfiát az emberek kezébe adják.'' Ők azonban nem értették ezt a beszédet. El volt rejtve előlük, hogy fel ne fogják, de nem merték őt kérdezni e beszéd felől. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Szereplők: Ágacska: Hartai Petra Tulipán királyfi: Szatory Dávid Csiri: Grisnik Petra Szittyai Suttyom gróf: Vecsei H. Miklós Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Dramaturg: Deres Péter Zeneszerző: Huzella Péter Rendező: Egri Bálint

Mit jelentett Fiume a horvát, az olasz és a magyar közvélemény, történeti, nemzeti tudat számára? Az 1868. évi magyar–horvát kiegyezés 66. paragrafusa háromoldalú tárgyalást írt elő „Magyarország országgyülése, Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok országgyülése és Fiume városa közt”. A tárgyalások megindultak, de I. Ferenc József nem tudta rendezni Fiume közjogi státuszát, mert a horvátok ebben nem voltak partnerek, és a magyar politika sem tudta őket erre rákényszeríteni, így Ferenc József „provizóriumot” hagyott jóvá. Zágrábban a parlament 1870-ben ugyan tudomásul vette a kialakult állapotot, de nem ismerte el Fiume Magyarországhoz tartozását. Ezen alapul a horvát történetírás álláspontja. Fiume tehát nem volt a Magyar Királyság része, de a Magyar Királyság kormányozta, fejlesztette a várost, intézte a közlekedési, a kereskedelmi és a gazdasági ügyeket az Osztrák–Magyar Monarchia idején. 1868-1914-ig Budapest csillagászati összegeket költött Fiume fejlesztésére. Fiume státuszáról, jogi és lelki hovatartozásáról beszélgetünk magyar és horvát szempontból, elsősorban az érzelmi kötelékekről, arról, hogy mit jelentett Fiume a horvát, az olasz és a magyar közvélemény, történeti-nemzeti tudat számára. Dr. Ábrahám Barna történésszel, az ELTE BTK Román Filológiai Tanszékének egyetemi docensével, az ELTE BTK Történeti Intézet Közép-Európa Tanulmányok oktatójával beszélgettünk.

Kárpátalja is képviseltette magát a 82. OMÉK-on, Magyarország legnagyobb agrár- és élelmiszeripari kiállításán. A seregszemlén nagy számban vettek részt Bereg-vidéki, Ugocsai és Ung-vidéki mezőgazdászok, méhészek, borászok, kézművesek és hagyományőrzők is, bemutatva termésüket, alkotásaikat és portékáikat. Több mint 10 millió forint gyűlt össze Gödöllőn a magyar államalapítás ünnepe alkalmából szervezett az István a király rockopera jótékonysági előadásán a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére. A szervezők az összeget a kárpátaljai magyar oktatási intézmények támogatására ajánlották fel. Az adományt Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter adta át. A Mathias Corvinus Collegium beregszászi képzési központjának diákjai is részt vettek a budapesti Brain Bar fesztiválon, ahol a résztvevő fiatalok az emberiség jövőjét formáló legfontosabb kérdéseket vitatták meg.

Az évezredes, Szent István király idején alapított Kalocsai Érsekség Magyarország legősibb egyházi szervezeteinek egyike. Mai vezetője, - 91. a sorban - dr. Bábel Balázs érsek 1999-ben fogadta el a vatikáni kinevezést, bár ahogy visszaemlékezik, nem szövögetett akkoriban ilyen terveket. Azóta rendíthetetlen elszántsággal hirdeti a keresztény tanítást a családról, a hazáról és a hitről. A szentmiséken elmondott prédikációinak ereje van, a 2009-ben Csíksomlyón elhangzott gondolatai valóságos próféciáknak bizonyultak bő másfél évtizedes távlatból visszatekintve azokra. A 75 esztendős főpásztor ebben az esztendőben átvehette a Hit Pajzsa-díjat, amellyel a kommunizmus alatt helytálló papokat ismeri el az utókor.

Hogyan próbált új életet kezdeni a világháború után magyarországi zsidóság? Lelki és fizikai szenvedések után milyen körülmények várták őket itthon? A budapesti 2B Galériában látható kiállításon a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, valamint a Kiscelli Múzeum ritkán látott és különleges tárgyai, levelei, fotói és szívbe markoló grafikái mesélnek erről az időszakról. Farkas Zsófiával, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár munkatársával, az egyik kurátorral beszélgettünk. A kiállítás október 16-ig látogatható.

Ekkor mindnyájan elcsodálkoztak Isten nagyságán. Mivel mindannyian csodálkoztak azon, amit tett, ő így szólt tanítványaihoz: ,,Jegyezzétek meg jól ezeket a szavakat, mert az Emberfiát az emberek kezébe adják.'' Ők azonban nem értették ezt a beszédet. El volt rejtve előlük, hogy fel ne fogják, de nem merték őt kérdezni e beszéd felől. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Mai összeállításunkban Szószóló című közéleti magazin műsorunkat hallják Bérczessy András szerkesztésében. Mai adásunkban könyveket mutatunk be, melyek hivatáshoz, Istenhez vezető utakat tárnak elénk. Ezután Fausztina Kovalska nővér naplójából olvas fel Dér Gabriella színművésznő. Szerkesztő: Somosvári Eszter Anna Műsorvezető: Molnár András Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Fordította: Hódos György Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henriette és Elek Judit Sára Dramaturg-rendező: E. Román Kata Szerkesztő: Varga Andrea

De szó lesz a tudományos kutatók magányosságáról a külföldi tanulmányutak során, a nagypapával tett erdei séták hatásáról, vagy éppen a magánéletről. Vendégem Toldi Ottó a Klímapolitikai intézet (MCC) vezető kutatója.

Mai magazinunk nagyobbik része arról szól, hogy Somogy az első vármegye hazánkban, ahol a TOP Pluszos keretből már be is fejeződtek az útfejlesztési munkálatok: 5,4 milliárd forintból 21 kilométernyi út újult meg Somogyban.

Szereplők: Ágacska: Hartai Petra Tulipán királyfi: Szatory Dávid Csiri: Grisnik Petra Szittyai Suttyom gróf: Vecsei H. Miklós Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Dramaturg: Deres Péter Zeneszerző: Huzella Péter Rendező: Egri Bálint

A Katolikus Társadalmi Napok keretében Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára tartott előadást Keresztényként egy nem keresztény világban címmel. Vele beszélgetünk. A Katolikus Karitász eseményeiről Zagyva Richárd országos igazgató számol be. Elismerések és tanévkezdés az Eötvös József Collegiumban. Horváth László igazgatóval beszélgetünk. Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával kezdődött hétfőn a a Parlamenti ülés. Huber Szebasztián és Lesti Árpád véleményezi a beszédet. Az Önként Jöttem díj részleteit Bartos Andrea, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője mondja el. A trumpi energiapolitika hatásairól Lévai Dániellel, és Papp Gáborral, a Magyar Külügyi Intézet kutatóival beszélgetünk. Szent Kozma és Damján napja szeptember 27-e. Falképmásolataikat a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ őrzi. Kovács Gergely művészettörténésszel, a tervtár munkatársával beszélgetünk.

Ekkor mindnyájan elcsodálkoztak Isten nagyságán. Mivel mindannyian csodálkoztak azon, amit tett, ő így szólt tanítványaihoz: ,,Jegyezzétek meg jól ezeket a szavakat, mert az Emberfiát az emberek kezébe adják.'' Ők azonban nem értették ezt a beszédet. El volt rejtve előlük, hogy fel ne fogják, de nem merték őt kérdezni e beszéd felől. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Fordította: Hódos György Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henriette és Elek Judit Sára Dramaturg-rendező: E. Román Kata Szerkesztő: Varga Andrea

Mai magazinunk nagyobbik része arról szól, hogy Somogy az első vármegye hazánkban, ahol a TOP Pluszos keretből már be is fejeződtek az útfejlesztési munkálatok: 5,4 milliárd forintból 21 kilométernyi út újult meg Somogyban.