Műsorújság

Egy oltárkép, melyen a város lakói közül több embert megörökítettek, köztük Fekete István írót és feleségét is. Milyen helyszínnel és programokkal van jelen a teveli Székely Kör a Tolna vármegyei község mindennapjaiban? Lovas múlt és ménestörténet Kisbéren. Hogyan kötődtek a nemzetközi hírű versenylovak, Imperial, Kincsem vagy Kisbér a településhez?

A Magyar Művészeti Akadémia minden évben két-két személyt jutalmaz a tagozati díjjal. Ebben az évben Keresztes Attila erdélyi magyar színházrendező volt az egyik díjazott, aki megkapta a Művészeti Akadémia színházművészeti tagozatának rangos elismerését. Tíz évig volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatója. Rendezéseit több közép-európai országban is bemutatták. Alkotásai a szöveg mélyértelmezésére és a formai játékra építenek, valamint történelmi és társadalmi reflexióra. Munkássága jelentős hatást gyakorolt az erdélyi és a magyarországi színházi életre, különösen a klasszikus művek modern értelmezésében és a társulatok művészi fejlődésében betöltött szerepe révén. A budapesti díjátadó napján a Vigadóban kérdezte Kovács Éva Rebecca Keresztes Attilát arról, mikor és hogyan dőlt el, hogy a színházművészetet választja hivatásul, illetve hogyan vezetett az útja református lelkészi tanulmányaitól a színházművészet felé. A Magyar Képzőművészeti Egyetem egyik kiemelten fontos célja, hogy hallgatóinak ne csak az oktatásban, hanem a művészeti pálya elindításában is biztos kapaszkodót nyújtson. Ennek szellemében hívta életre az intézmény a 2025/26-os tanévben is jumpstART nevű eseménysorozatát, amely lehetőséget nyújt fiatal alkotóinak, hogy bemutatkozzanak a nagyközönség előtt, és betekintést nyerjenek a műkereskedelem és a kortárs művészeti piac világába. Az egy hónapon át tartó programokról Dr. Dóczi Gergelyt, az egyetem kancellárját Szentimrei Kristóf kérdezte. Magyarországtól Kataron át Hongkongig. Bekker Péter producerként és kulturális menedzserként a világ számos pontjára eljuttatta a magyar kultúrát Bekker Films nevű filmes vállalkozása révén, idén februárban pedig hivatalosan is elindította saját zenei menedzsmentjét (Bekker Sounds), amely a klasszikus zene tehetséges művészeit szeretné megismertetni a szélesebb közönséggel. Ennek kapcsán látogatott el Bekker Péter rádiónk stúdiójába, akit először arról kérdezett Szentimrei Kristóf, milyen személyes kötődés fűzi a klasszikus zene világához. Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila Kép forrása: mma.hu

A keresztény középkor csodálatos korszaka után, többek között a nagy felfedezések kapcsán, új világképet kell kialakítania az európai embernek. Hogyan alakul a katolikus erkölcstan a reneszánsz, a reformáció, majd a felvilágosodás hatásaira, milyen választ ad az egyház ezekre az alapvetően nem keresztényellenes, mégis sok káros hatással bíró eszményekre? Tarjányi Zoltán sorozatának következő része az erkölcsteológiának az Amerika felfedezésétől a XX. század elejéig tartó fejlődését mutatja be.

Mesterségem címere című műsorunkban ezúttal Prof. Dr. Sáry Pállal, a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Római Jogi Tanszékének tanszékvezetőjével beszélget szakmája szeretetéről az adás szerkesztője, Farkas Erzsébet. Mustármag című műsorunkban a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás 33. Országos Találkozójáról hallhatnak, amelyet 2025. november 8-án szombaton Budapest-Rákoskeresztúron, a Riz Levente Sportcsarnokban tartanak. Majd Varga László kaposvári püspök gondolatait hallják. Szerkesztő: Sinkovics Andrea Ezután a Nap imája hangzik el. Zenei szerkesztő: Kovács Krisztina Műsorvezető: Farkas Erzsébet

Történt pedig, hogy amikor továbbmentek, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony befogadta őt házába. Volt neki egy Mária nevű húga, aki az Úr lábához ülve hallgatta szavait, Márta pedig sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt, és így szólt: ,,Uram! Nem törődsz vele, hogy a testvérem egyedül hagy engem szolgálni? Szólj már neki, hogy segítsen!'' Az Úr ezt válaszolta neki: ,,Márta, Márta! Sok mindenre gondod van és sok mindennel törődsz, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A Családok és Közösségek Fesztiválján, Vácott az Egyházművészeti Gyűjtemény jónéhány a gyermekeket játszva tanító, inspiráló foglalkozással várta az érdeklődőket. A hitéletünk gazdagítását szolgáló foglalkozásokról – amiket máskor is tud biztosítani az intézmény –, Marosi Eszter építésszel, a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény külsős munkatársával beszélgetünk. A KATTÁRS idei eseménysorozatáról és benne rádiónk jelenlétéről, illetve az akkor a hangos vendégkönyvünkbe került visszajelzésekről is bővebben szólunk most csütörtökön, a reggel 9 órai hírek után, a Házunk táján magazinban.

Az ősszel beköszönő, hosszabbodó sötétséget, a közelgő Mindenszentek és Halottak Napját mindenki máshogyan éli meg. Vannak gyászoló embertársaink, akiket lelkileg nagyon megvisel, sőt még nehezebben viselik a magányt, megterhelőnek bizonyul számukra a készülődés. A függőség gyökere sokszor a feldolgozatlan gyászban rejlik, mert nem látjuk át, hogy a veszteség milyen hatalmas hatással van az egyénekre, a családokra és az egész társadalomra. Ha elfojtjuk, vagy figyelmen kívül hagyjuk, mély érzelmi sebeket hagy maga után, amelyek gyakran egészségtelen megküzdési stratégiákban – például szerhasználatban – jelennek meg. Mai adásunkban szakemberek beszélnek arról, hogyan jár kéz a kézben a fel nem dolgozott veszteségélmény és a függőség.

A Családok és Közösségek Fesztiválján, Vácott az Egyházművészeti Gyűjtemény jónéhány a gyermekeket játszva tanító, inspiráló foglalkozással várta az érdeklődőket. A hitéletünk gazdagítását szolgáló foglalkozásokról – amiket máskor is tud biztosítani az intézmény –, Marosi Eszter építésszel, a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény külsős munkatársával beszélgetünk. A KATTÁRS idei eseménysorozatáról és benne rádiónk jelenlétéről, illetve az akkor a hangos vendégkönyvünkbe került visszajelzésekről is bővebben szólunk most csütörtökön, a reggel 9 órai hírek után, a Házunk táján magazinban.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: Harangozó Eszter Rendező: E. Román Kata

Történt pedig, hogy amikor továbbmentek, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony befogadta őt házába. Volt neki egy Mária nevű húga, aki az Úr lábához ülve hallgatta szavait, Márta pedig sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt, és így szólt: ,,Uram! Nem törődsz vele, hogy a testvérem egyedül hagy engem szolgálni? Szólj már neki, hogy segítsen!'' Az Úr ezt válaszolta neki: ,,Márta, Márta! Sok mindenre gondod van és sok mindennel törődsz, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Kávéház című műsorunkban Újvári Bélával és feleségével, Kati nénivel beszélget a szerkesztő, Farkas Erzsébet, aki - 60. házassági évfordulójuk alkalmából - életükről, megpróbáltatásaikról kérdezi kedves riportalanyait és arról is, hogy a nehézségek közepette hogyan tapasztalták meg a jó Isten és a Szűzanya közbejárását. Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett

Fordította: Hódos György Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henriette és Elek Judit Sára Dramaturg-rendező: E. Román Kata

Műsorunkban Schmidt Péterrel, a Budapest Galéria Köztéri Műalkotások Osztályának munkatársával sétasorozatunk befejező állomására érünk, a Kapás utcába, ahol egykor a Karmelita kolostor állt. Mai kulturális palettánkban elkalauzoljuk önöket a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tiszadobra, az Andrássy-kastélyba "A szellem arisztokratái – az Andrássy család tovatűnt élete" című kiállításra. (A helyszínen Bertalan László intézményvezetővel Szerdahelyi Csongor készített hangzóriportot.) Magazinunk harmadik riportjában pedig a XV. Ötvösművészeti Biennáléról szólunk. A kortárs ötvösművészet legnagyobb országos tárlatán több mint harminc alkotó műve látható az ékszertől a plasztikáig, az érmektől a használati tárgyakig. (Zsoldos Szilvia összeállítása.) Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban (a Vajdahunyad várában) október végéig látható a művész első budapesti életmű kiállítása. A matyók festője a második világháború után, amikor fővárosi műteremlakása az ostrom alatt képeivel együtt elpusztult, szülőföldjére tért vissza, ott merített erőt ismét az alkotáshoz. Polihisztor művész volt, egyházi freskó- és oltárkép-festészete mellett világi művei is kincset érnek. A matyó parasztemberek mély hitét, vallásosságát, kultúráját, hagyományait, népviseletét, hímzéseit nála hűségesebben és szebben senki nem örökítette meg. Mezőkövesden gyűjtemény és alapítvány őrzi emlékét, ismerteti meg értékeit az érdeklődőkkel. A mostani kiállítás remélhetőleg egy művészettörténeti diskurzus elindítója is. Transzcendencia felé kitárt művészete olyan életérzést sugároz, amellyel a képek nézőit is megajándékozza, ha nyitottak vagyunk rá.

A mai világ az egyszemélyes csoport világa. Ahol az egyén mindent megold egyedül. Nincs szüksége mások segítségére, ennélfogva nincs is alá- vagy fölérendeltségi viszonyban senkivel. Vagy ez mégsem egészen így van? És miért jó a társadalomban a hierarchia? Vagy nem jó? A hierarchia létezik az állatvilágban is, az emberek társadalmában pedig számos szervezet példája mutatja, hogy a hierarchikus berendezkedés mennyire sikeres. Gondoljanak az egyházakra, a hadseregekre, a történelem sikeres államaira. Vagy egyszerűen csak az orvosok egymás közötti viszonyára. Egy műtőben mindig van valaki, aki dönt. Alkalomadtán egyedül. Fontos-e, hogy az egyén tisztában legyen saját értékeivel - alkalomadtán saját gyengeségeivel -, tudja, hogy hol a helye, de most itt egy kicsit sem pejoratív értelemben. Vendégem: Hal Melinda, klinikai szakpszichológus; MCC Csorba László történész, Budapesti Történeti Múzeum Topál József etológus, HunRen, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet

A mai világ az egyszemélyes csoport világa. Ahol az egyén mindent megold egyedül. Nincs szüksége mások segítségére, ennélfogva nincs is alá- vagy fölérendeltségi viszonyban senkivel. Vagy ez mégsem egészen így van? És miért jó a társadalomban a hierarchia? Vagy nem jó? A hierarchia létezik az állatvilágban is, az emberek társadalmában pedig számos szervezet példája mutatja, hogy a hierarchikus berendezkedés mennyire sikeres. Gondoljanak az egyházakra, a hadseregekre, a történelem sikeres államaira. Vagy egyszerűen csak az orvosok egymás közötti viszonyára. Egy műtőben mindig van valaki, aki dönt. Alkalomadtán egyedül. Fontos-e, hogy az egyén tisztában legyen saját értékeivel - alkalomadtán saját gyengeségeivel -, tudja, hogy hol a helye, de most itt egy kicsit sem pejoratív értelemben. Vendégem: Hal Melinda, klinikai szakpszichológus; MCC Csorba László történész, ELTE, Történeti Intézet Topál József etológus, HunRen, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet

Mai adásunk második felében a zene világnapjáról lesz szó, első összeállításunk pedig két irodalomtörténeti konferenciáról tudósít.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: Harangozó Eszter Rendező: E. Román Kata

Történt pedig, hogy amikor továbbmentek, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony befogadta őt házába. Volt neki egy Mária nevű húga, aki az Úr lábához ülve hallgatta szavait, Márta pedig sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt, és így szólt: ,,Uram! Nem törődsz vele, hogy a testvérem egyedül hagy engem szolgálni? Szólj már neki, hogy segítsen!'' Az Úr ezt válaszolta neki: ,,Márta, Márta! Sok mindenre gondod van és sok mindennel törődsz, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Fordította: Hódos György Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Bögös Henriette és Elek Judit Sára Dramaturg-rendező: E. Román Kata

A mai világ az egyszemélyes csoport világa. Ahol az egyén mindent megold egyedül. Nincs szüksége mások segítségére, ennélfogva nincs is alá- vagy fölérendeltségi viszonyban senkivel. Vagy ez mégsem egészen így van? És miért jó a társadalomban a hierarchia? Vagy nem jó? A hierarchia létezik az állatvilágban is, az emberek társadalmában pedig számos szervezet példája mutatja, hogy a hierarchikus berendezkedés mennyire sikeres. Gondoljanak az egyházakra, a hadseregekre, a történelem sikeres államaira. Vagy egyszerűen csak az orvosok egymás közötti viszonyára. Egy műtőben mindig van valaki, aki dönt. Alkalomadtán egyedül. Fontos-e, hogy az egyén tisztában legyen saját értékeivel - alkalomadtán saját gyengeségeivel -, tudja, hogy hol a helye, de most itt egy kicsit sem pejoratív értelemben. Vendégem: Hal Melinda, klinikai szakpszichológus; MCC Csorba László történész, Budapesti Történeti Múzeum Topál József etológus, HunRen, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet

A mai világ az egyszemélyes csoport világa. Ahol az egyén mindent megold egyedül. Nincs szüksége mások segítségére, ennélfogva nincs is alá- vagy fölérendeltségi viszonyban senkivel. Vagy ez mégsem egészen így van? És miért jó a társadalomban a hierarchia? Vagy nem jó? A hierarchia létezik az állatvilágban is, az emberek társadalmában pedig számos szervezet példája mutatja, hogy a hierarchikus berendezkedés mennyire sikeres. Gondoljanak az egyházakra, a hadseregekre, a történelem sikeres államaira. Vagy egyszerűen csak az orvosok egymás közötti viszonyára. Egy műtőben mindig van valaki, aki dönt. Alkalomadtán egyedül. Fontos-e, hogy az egyén tisztában legyen saját értékeivel - alkalomadtán saját gyengeségeivel -, tudja, hogy hol a helye, de most itt egy kicsit sem pejoratív értelemben. Vendégem: Hal Melinda, klinikai szakpszichológus; MCC Csorba László történész, ELTE, Történeti Intézet Topál József etológus, HunRen, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet

Mai adásunk második felében a zene világnapjáról lesz szó, első összeállításunk pedig két irodalomtörténeti konferenciáról tudósít.