Bogyiszló - paprikától a népviseletig, a tájház hangulatától a közösség erejéig
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes
Bogyiszló neve évtizedek alatt összeforrott a tüzes, zamatos paprikával, amely a hazai konyhák kedvence, a magyar ételek egyik nélkülözhetetlen eleme. De a Tolna vármegyei községnek nem csupán a fűszere említésre méltó; történelmét, az itt élők mindennapjait a Duna szabályozása, az árvizek és a természet közelsége formálta.
Megőrződött népviselete, néptánca, népi zenekarának húrjain gyakran csendülnek fel a bogyiszlói dallamok, és a település közösségi élete is figyelemre méltó.
kulturális paletta
Színház az egyetemistákért,
Festő a fények bűvöletében,
Az élet sajátos múlása egy novelláskötetben
szerkesztő: Szentimrei Kristóf
Az Egyetemi Színpad 1957. szeptemberében alakult meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem támogatásával. Tagjai főként az intézmény hallgatói közül kerültek ki, akik öntevékeny módon vettek részt a munkában olyan művészek közreműködésével, mint Ruszt József vagy Latinovits Zoltán.
A Károli Gáspár Református Egyetemen később újraéledt az Egyetemi Színpad Léner András vezetésével, akinek nemrég mutatták be legújabb előadását. A bemutató után vele beszélgetett Kovács Éva Rebecca az Egyetemi Színpad jelenéről és a fiatalok életében betöltött szerepéről, valamint magáról az előadásról és annak szerzőjéről, Grecsó Krisztián íróról.
Az Egyetemi Színpad további előadásait a Kossuth Klubban kereshetik az érdeklődők Budapest VIII. kerületében, a Múzeum utca 7. szám alatt.
„Állíts magadnak útjelzőket, helyezz el magadnak jelzőoszlopokat! Irányítsd szívedet a kiépített útra — figyelmeztet Jeremiás próféta. Festményeim ilyesféle fénylő útjelző-sztélék kívánnak lenni. Küszöbök, átjárók, amelyek megnyitják mindennapi világunk tereit a transzcendens felé.”
Kovács-Gombos Gábor „hitvallása” legújabb kiállításán is megmutatkozik, amely még szeptemberben nyílt meg a Párbeszéd Házában található Faludi Galériában. Az ünnep sztéléi című tárlat helyszínén Szentimrei Kristóf kérte mikrofon elé a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett festőművészt.
A kiállítás október 26-ig tekinthető meg 15 és 18 óra között Budapest VIII. kerületében, a Horánszky utca 20. szám alatt. A tárlatvezetések időpontjait megtalálhatják a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia honlapján.
Generációkon átívelő traumák, szerelem és az elmúlást is legyőző összetartozás, idős szülők gondozása, halálközeli élmények, egy egyszerű kézfogás, érintés ereje. Témák, amelyek egyaránt megjelennek Légrádi Gergely Éppen annyi című novelláskötetében, és az elmúlt hét évben született írásainak az esszenciáját tartalmazzák. A szerzővel Fülöp Tamás beszélget.
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
válogatás a Szent István Rádió műsorából
Kelemen Tamás állatvédő,Országos Cigánypasztorációs Lelkigyakorlat Gyöngyösön
Mai összeállításunkban először Mesterségem címere című műsorunkat hallják, melyben ezúttal -az Állatok Világnapja alkalmából- Kelemen Tamás egri állatvédővel, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság madármentő munkatársával beszélget az adás szerkesztője, Farkas Erzsébet.
Ezután Mustármag című műsorunk következik.
Idén a Gyöngyösi Szent Bertalan Plébánia-templom adott otthont az Országos Cigánypasztorációs Lelkigyakorlatnak, melynek mottója Máté evangéliumából vett idézet volt: Tartsatok bűnbánatot, mert közel van a mennyek országa! A két napos lelkigyakorlat elmélkedéseit Szocska Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye püspöke tartotta. Székely János püspök, az MKPK elnöke magyar és lovári nyelven mutatta be a szentmisét. Műsorunkban püspök atya prédikációját hallhatják.
Végül a Nap imája hangzik el.
páratlan év, évközi idő 28. hét, kedd
** Lk 11,37-41 **
Felolvassa: Varga László
Miközben beszélt, egy farizeus megkérte, hogy ebédeljen nála. Ő bement hozzá, és asztalhoz ült. A farizeus pedig megütközött magában, amikor látta, hogy evés előtt nem mosott kezet. Ekkor az Úr azt mondta neki: ,,Ti farizeusok ugye megtisztítjátok a pohár és tányér külsejét? A bensőtök azonban tele van rablással és gonoszsággal. Esztelenek! Aki a külsőt alkotta, nem az alkotta azt is, ami benne van? Ami bennetek van, abból adjatok alamizsnát, és akkor minden tiszta lesz számotokra.
Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.
A Keresztény-Zsidó Tanács konferenciájáról
Szerkesztő: Szikora József
A II. vatikáni zsinat hatvan évvel ezelőtt fogadta el a Nostra aetate kezdetű nyilatkozatot, amely újrafogalmazta a katolikus egyháznak a nem keresztény vallásokhoz fűződő viszonyát. A dokumentum hangsúlyozza a kölcsönös megismerés és párbeszéd fontosságát a béke és az egyetemes közjó érdekében. Az évforduló kapcsán a Keresztény-Zsidó Tanács nyilvános ülést és konferenciát rendez október 21-én Székely János püspöknek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének menyitó beszédével.
A konferenciáról Bánlaki Zsanettet, az MKPK Caritas in Veritate bizottsága irodavezetőjét kérdeztük.
A Keresztény-Zsidó Tanács konferenciája 2025. október 21-én délután három órakor kezdődik Budapesten, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete kulturális központjában. 1055 Budapest, Nagy Ignác u. 2-4.
30 éve hunyt el Baka István, József Attila-díjas költő.
Riporter: Tráser László
Emlékére szeptemberben költemény-hangversenyt rendeztek Szegeden, a Bálint Sándor Művelődési Házban. A rendezvény szervezőjével, Kiss Ernő népművelővel beszélgetünk.
Megtartották idén is a karitászönkéntesek őszi konferenciáját a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitászközpont szervezésében. A hagyományoknak megfelelően szentmisével indult a találkozó, majd szakmai programmal folytatódott a Szent István Hitoktatási és Művelődés Házban. A lelki nap a Karitász munkatársakról szólt, mint Krisztusra mutató emberekről, akik az Ő szeretetét kell hirdetik és mutatják meg a rászorulóknak és akik együtt vállalják a szenvedést Jézussal, embertársaikért. A fehérvári karitásztalálkozón külön figyelmet szenteltek a karitász jövőjének, a rászorulókkal való helyes bánásmód és kommunikáció témájának, valamint a Katolikus Karitász arculatának, amely egységes megjelenést biztosít a világ felé. A lelkinapon Spányi Antal székesfehérvári püspök, a Katolikus Karitász korábbi püspökelnöke köszöntötte a jelenlevőket.
A Keresztény-Zsidó Tanács konferenciájáról
Szerkesztő: Szikora József
A II. vatikáni zsinat hatvan évvel ezelőtt fogadta el a Nostra aetate kezdetű nyilatkozatot, amely újrafogalmazta a katolikus egyháznak a nem keresztény vallásokhoz fűződő viszonyát. A dokumentum hangsúlyozza a kölcsönös megismerés és párbeszéd fontosságát a béke és az egyetemes közjó érdekében. Az évforduló kapcsán a Keresztény-Zsidó Tanács nyilvános ülést és konferenciát rendez október 21-én Székely János püspöknek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének menyitó beszédével.
A konferenciáról Bánlaki Zsanettet, az MKPK Caritas in Veritate bizottsága irodavezetőjét kérdeztük.
A Keresztény-Zsidó Tanács konferenciája 2025. október 21-én délután három órakor kezdődik Budapesten, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete kulturális központjában. 1055 Budapest, Nagy Ignác u. 2-4.
páratlan év, évközi idő 28. hét, kedd
** Lk 11,37-41 **
Felolvassa: Varga László
Miközben beszélt, egy farizeus megkérte, hogy ebédeljen nála. Ő bement hozzá, és asztalhoz ült. A farizeus pedig megütközött magában, amikor látta, hogy evés előtt nem mosott kezet. Ekkor az Úr azt mondta neki: ,,Ti farizeusok ugye megtisztítjátok a pohár és tányér külsejét? A bensőtök azonban tele van rablással és gonoszsággal. Esztelenek! Aki a külsőt alkotta, nem az alkotta azt is, ami benne van? Ami bennetek van, abból adjatok alamizsnát, és akkor minden tiszta lesz számotokra.
Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.
Vendégünk: Nagy Anna újságíró, mentálhigiénés szakember, az Egyszülős Központ alapítója.
Szerkesztő: Balázs Zsanett
Kevés ember van, aki olyan sokféle területen próbálta ki magát, mint mai vendégünk. Dolgozott újságíróként és televíziós szerkesztőként, később a brit nagykövetség kommunikációs vezetőjeként, majd a magyar kormány szóvivőjeként is. Tapasztalatait a kommunikáció és a társadalmi felelősségvállalás határterületein kamatoztatta – hiszen hisz abban, hogy a párbeszéd képes hidakat építeni emberek és élethelyzetek között.
Pályája során újra és újra képes volt megújulni – a diplomáciától és a sajtótól a civil szféráig vezetett az útja, ahol egy hiánypótló kezdeményezést hozott létre: az Egyszülős Központot, amely ma már több ezer családnak nyújt segítséget, közösséget és biztonságot.
A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett újságíró, mentálhigiénés szakember, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány kuratóriumi elnöke, az Egyszülős Központok alapítója — Nagy Annával a szerkesztő Balázs Zsanett beszélget.
közéleti beszélgetések
A HAZA.
Mit jelent ma a fiatalabb generációknak?
Szerkesztő: Sályi András
Vendégem Kántor Zoltán a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója
Mit jelent ma magyarnak lenni?
Mennyire érvényesek Vörösmarty Mihály sorai 1836-ból?
"A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell."
fotó: mta.hu
Rádiós és filmes szaktekintélyt is díjazott az NMHH elnöke
Szerkesztő: Kövér Tamás
A média és a műsorszórás területén végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Goldmark Péter Károly-díjat vehetett át Radetzky András, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese, és Kollarik Tamás producer, filmrendező. Radetzky András a klasszikus, profitorientált kereskedelmi rádiózást egy olyan médiaszolgáltatásra cserélte fel, amelynek a bevételtermelésnél magasztosabb küldetése van. Ahogy a Magyar Katolikus Rádió alapító okirata is fogalmaz: „végigvezetni egy úton a hallgatót, egy olyan úton, amelynek a végére érve talán jobban tudja majd, hogy hogyan, merre tovább, mint annak előtte”.
Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense tartott előadást Az Írás arcai sorozat keretében szeptember 29-én Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Múzeum körúti épületegyüttesének Kerényi termében. „Egyénileg jobbak vagyunk, mint közösségileg” – fogalmazott Martos Levente Balázs –, egyénileg mind tele vagyunk jószándékkal, közösségileg mégis sokszor a rosszat hozzuk ki egymásból. Egyénileg mind Jézust mondtak, együtt viszont Barrabást... A kereszténység kezdeteinél a személyes tanúságtétel volt a fontos hatóerő. Nagyon sokféle a világ, és szinte mindegy, hol kezdünk el valami kicsi jót tenni benne – biztatta a hallgatókat Martos Levente Balázs.
páratlan év, évközi idő 28. hét, kedd
** Lk 11,37-41 **
Felolvassa: Varga László
Miközben beszélt, egy farizeus megkérte, hogy ebédeljen nála. Ő bement hozzá, és asztalhoz ült. A farizeus pedig megütközött magában, amikor látta, hogy evés előtt nem mosott kezet. Ekkor az Úr azt mondta neki: ,,Ti farizeusok ugye megtisztítjátok a pohár és tányér külsejét? A bensőtök azonban tele van rablással és gonoszsággal. Esztelenek! Aki a külsőt alkotta, nem az alkotta azt is, ami benne van? Ami bennetek van, abból adjatok alamizsnát, és akkor minden tiszta lesz számotokra.
Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.
közéleti beszélgetések
A HAZA.
Mit jelent ma a fiatalabb generációknak?
Szerkesztő: Sályi András
Vendégem Kántor Zoltán a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója
Mit jelent ma magyarnak lenni?
Mennyire érvényesek Vörösmarty Mihály sorai 1836-ból?
"A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell."
fotó: mta.hu
Rádiós és filmes szaktekintélyt is díjazott az NMHH elnöke
Szerkesztő: Kövér Tamás
A média és a műsorszórás területén végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Goldmark Péter Károly-díjat vehetett át Radetzky András, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese, és Kollarik Tamás producer, filmrendező. Radetzky András a klasszikus, profitorientált kereskedelmi rádiózást egy olyan médiaszolgáltatásra cserélte fel, amelynek a bevételtermelésnél magasztosabb küldetése van. Ahogy a Magyar Katolikus Rádió alapító okirata is fogalmaz: „végigvezetni egy úton a hallgatót, egy olyan úton, amelynek a végére érve talán jobban tudja majd, hogy hogyan, merre tovább, mint annak előtte”.
Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense tartott előadást Az Írás arcai sorozat keretében szeptember 29-én Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Múzeum körúti épületegyüttesének Kerényi termében. „Egyénileg jobbak vagyunk, mint közösségileg” – fogalmazott Martos Levente Balázs –, egyénileg mind tele vagyunk jószándékkal, közösségileg mégis sokszor a rosszat hozzuk ki egymásból. Egyénileg mind Jézust mondtak, együtt viszont Barrabást... A kereszténység kezdeteinél a személyes tanúságtétel volt a fontos hatóerő. Nagyon sokféle a világ, és szinte mindegy, hol kezdünk el valami kicsi jót tenni benne – biztatta a hallgatókat Martos Levente Balázs.